péntek, március 02, 2012

Vízfakasztás a sziklából


De az ÚR így szólt Mózeshez: Menj végig a nép előtt, és végy magadhoz néhányat Izráel vénei közül, vedd kezedbe botodat is, amellyel a Nílusra ütöttél, és menj! Én majd ott állok előtted a sziklán, a Hóreben. Üss a sziklára! Víz fakad belőle, és ihat a nép. Mózes így cselekedett Izráel vénei előtt.”

2Mózes 17:5-6.

Nem tudom hány hónapja vagy éve gyalogoltak a poros sivatagban Izrael gyermekei. De a szomjúságból egy nap is sok! Elfáradtak. Ellankadtak. Elcsüggedtek.

Ilyenkor a legtermészetesebbnek tűnik – azt hibáztatni, aki a legközelebb van. Jelen esetben Mózest.

Pedig csak egy picit kellett volna gondolkodni. Ki is vezetett eddig? Ki hozott ki a szolgaságból? Ki adott eddig naponta enni és innivalót? Milyen szépen hangzott volna valahogy így: „Urunk, aki kihoztál minket Egyiptomból, és hatalmas kézzel vezettél, kérünk, adj nekünk inni, mert szomjasak vagyunk! Bízunk Benned, várjuk segítségedet és mindent köszönünk! Ámen”

A történet rólad szól. No meg rólam. Milyen gyakran elfeledkezünk azokról a csodákról, amiket Istennel átéltünk. Illés úgy érezte, hogy a tegnapi Kármel-hegyi csoda után Isten elfeledkezett róla. És futásnak eredt. Meg sírt. És panaszkodott: Egyedül maradtam!

Veled nem történik meg hasonló – nagyon gyakran? Elmeséled, hogyan hallgatta meg imádat az Úr, hogyan válaszolt, aztán még egy hét sem telik el – már panaszkodsz. Pedig az az Isten, aki a múltkor felemelt, most is ott áll, és vágyik arra, hogy segíthessen.

A másik gondolat a történetből: A VÍZ! „Eléd állok a kősziklához a Hóreb hegyén. Te sújts a sziklára és víz jön ki abból!” Elképzelted? Ott áll Jézus – Aki maga a KŐSZIKLA – és ha megérinted Őt bőséges vízfolyam árad belőle. Mintha pontosan ezt mondta volna ott Sikárban a Jákób kútjánál egy asszonynak. „Ha kéred, élő vizet adok neked!” Az asszony elkérte! És a VÍZ bőségesen ömlött. Két napon át – ott Sikárban, nagyon sokan megismerték az Adományozót, az élő vizet.

Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: "Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!" János 7:37-38.

Íme, Isten az én szabadítóm, bízom és nem rettegek, mert erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem. Örvendezve fogtok vizet meríteni a szabadulás forrásából.” Ézsaiás 12: 2-3

csütörtök, március 01, 2012

Élő víz

"... de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne."

János evangéliuma 4:14

Akkor örülsz a víznek, ha szomjas vagy.

Ahhoz, hogy igyál abból a vízből, melyet Jézus ad, szomjasnak kell lenned.

Ha a jó forrásból iszol, soha többet nem leszel szomjas - másfajta vízre.

Egy samáriai - nagyrészt a saját élete miatt megvetett - asszony hallotta ezt az ígéretet. Azt hitte, nem kell többet Jákób kútjához járnia meríteni. De Jézus nem vezetékes vízről beszélt, hanem arról, ami a szívből fakad és nem csak ebben az életben, hanem az örökkévalóságban is használható.

Mi gyakran várjuk Jézustól, hogy segítsen nekünk valami nagy feladat megoldásában, hogy nekünk könnyebb legyen az élet. De Jézus nem rövidtávon segít, hanem az örökkévalóságot szem előtt tartva.

Elfáradtál? Kiapadt az összes tartalékod? Nemcsak kiapadt, hanem porzik is az edény alja? Szükség lenne egy nagy reparálásra, hogy legalább a nulláig eljuss? Nincs erőd a továbbfolytatáshoz? Akkor figyelj!

Jézus vizet kínál! Folyamatosan megújulót! Sőt nem csak a vizet ígéri, hanem magát a kútfőt! Nem egy pohárral, hanem egy egész víztoronnyal! Soha ki nem apadó, mindig tiszta, mindig friss, mindenki számára elérhető.

A samáriai asszony meghallotta, furcsállta, de elfogadta és igényelte. Soha többet nem szomjazott más vízre. Megkapta és továbbadta.

Tegyük mi is ezt együtt - és mi, szomjazók, tartsunk össze!

szerda, február 29, 2012

A puszta kivirul

„És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fű, nád és káka terem.”
(Ézsaiás könyve 35. fejezet 7. vers)



Elnézve a kietlen, szürke téli tájat, bizony vágyakozva mondjuk: Milyen jó lenne, ha itt lenne már a tavasz! Minden kizöldülne, szivárványszínben pompáznának a kertek, reggelente a madarak köszöntenék a napsugarat…

S ha kint nem látszik is, de az idő múlása megerősít abban, hogy a tavasz, várjuk vagy sem, megállíthatatlanul közeledik.

Ézsaiás könyve azonban, figyelmünket a természet újjáéledéséről, másfelé szeretné terelni. Ez az ígéret, ami ott, akkor a fogságból való visszatérés örömét jelezte, ma Jézus visszatérését hirdeti.

Hisz ma is annyi, a „lelki babilon” fogságában élő ember van. Sátán minden módon szeretne örökre megkötözni, bűnös hajlamunkkal, rossz szokásainkkal, fizikai és lelki gyengeség által.

Viszont, ha kint még nem látszik is, de Szabadítónk eljövetele, várjuk, vagy sem nemsokára bekövetkezik.

S milyen jó lesz együtt lenni Jézussal és a megváltottak seregével! Új ég, új föld, véget ér minden szenvedés, nem lesz halál, fájdalom, könny…

Jézus azt ígéri: „Bizony hamar eljövök.” (Jel.22:20)

Ha szeretnél te is találkozni Vele, mond velem:

„Ámen, bizony jövel Uram Jézus!”

kedd, február 28, 2012

Reménység a reménytelenség ellenére is…

„A reménység Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hívésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.” Róma 15,13.




„A remény olyan, mint a vér! Amíg áramlik ereidben, addig élsz…!” –olvastam nemrégiben valahol.
Valóban így van! Ha nincs remény az életünkben, nincs is értelme a létünknek! Persze felvetődhet bennünk a kérdés: milyen reményről van itt szó? „Csalfa, vak reményről, mit teremt magának a boldogtalan”???
Nem!!! A biblia Istene nem ilyen reményt ad nekünk! A reménység nem a jövőben beteljesedő valami, hanem akár már ma is a miénk lehet. Sokan ábrándoznak arról, hogy mi lesz ekkor, meg akkor. Az iskolás reménykedik, hogy jól sikerül a felelése, vagy a vizsgája; a fiatal abban, hogy beteljesedik a szerelme; az ifjú házas abban, hogy sikerül megteremteni az élet feltételeit és így tovább….. mindig a jövőben reménykedünk, és amikor oda érünk, akkor csalódunk, mert az ábrándjaink szebbnek mutatták be a helyzetet, mint a valóság!

A bibliai remény nem a jövőt lebegteti meg előttünk, hanem már a jelenben is ott van! Ez azért van, mert nem emberi szándékokat akar megvalósítani, hanem az Isten ígéreteire alapozódik. Az isteni ígéretek pedig bizonyosak, arra  rátehetjük az egész életünket! Pál apostol azt mondja, hogy „akik Istent szeretik, minden javukra van..” Róma 8,28. Nekünk egy olyan Istenünk van, aki jól tudja, mire van szükségünk és meg is adja azt nekünk a kellő időben. Ezért bizalommal tekinthetünk a jövő felé, mert már a jelenben átélhetjük az Isten hatalmát életünkben.

Így tehát a reménység visszahat ránk! Betölt bennünket örömmel és békességgel, mert egy olyan sziklaszilárd bizonyosságot ad, amely boldoggá teheti akár a mai napunkat is. A hívő ember nem abban különbözik a hitetlentől, hogy őt elkerülik a bajok, problémák, hanem abban, hogy a nehézségek ellenére sem adja fel, mert tudja, hogy Az, Aki az ígéretet tette, meg is cselekszi azt, ami javára válik!

Így kívánok mindenkinek mára egy reményteljes szép napot!

Kormos Tivadar

hétfő, február 27, 2012

A Bárány dicsérete


"és új éneket énekeltek ekképpen: "Méltó vagy arra, hogy átvedd a könyvet, és feltörd annak pecsétjeit, mert megölettél és véreddel vásároltad meg őket Istennek minden törzsből és nyelvből, minden nemzetből és népből;"
Jelenések könyve 5:9

Méltó a Bárány a hatalomra és a dicsőségre! A Jelenések könyve miközben felvillantja az eljövendő eseményeket, újra és újra Jézust magasztalja, mert ő Teremtőnk és Megváltónk. Magunk előtt látva ezt a magasztos, ünnepélyes éneklést és beleképzelve magunkat a dicsőítő kórusba, gondoljuk át mit is köszönhetünk Jézusnak, és mit tett ő értünk.

Sokszor halljuk azt a szószékekről, hogy a mi bűneink miatt kellett Jézusnak meghalni. Ez olyan értelemben igaz is, hogy ha mi emberek nem vétkezünk, mindaz ami a kereszten történt elkerülhető lett volna. Én úgy fogalmaznék, hogy Jézust a SZERETETE vitte a keresztre. Nem volt az Szentháromság számára más kényszerítő erő a megváltási terv végrehajtására, csakis egyedül a szeretet ereje. Erről beszél a János evangéliuma 3:16:  "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."

A bűn bennünket öl meg, a szeretet Isten Bárányát!

Keresztelő János, amikor meglátta Jézust a Jordán partjánál így mutatott rá: " Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit!" (János 2:29) Igen, Jézus magára vette, hordozta a világ minden emberének minden bűnét, hogy ne nekünk kelljen a bűn végső átkát a végső, teljes halált elszenvedni. Ha mi is ott leszünk abban a kórusban, nem mondhatunk mást, minthogy méltó a megöletett Bárány…

Jézus szeretetének dimenzióit nagyon nehéz emberi ésszel felfogni. Röviden azt mondhatnánk: MINDENT megtett értünk, amit csak tehetett, hogy vele, örökké vele lehessünk. Mindent odaadott azért, hogy lehetőséget kapjunk helyrehozni életünket, és reménységgel nézhessünk előre.
Imádjuk, dicsérjük, szeressük, szolgáljuk őt!


vasárnap, február 26, 2012

Az új világ


És láttam: íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve volt felírva.
Jelenések könyve 14:1

Képzeld el, barátom azt a napot, amikor nem lesz többé fájdalom, amikor búcsút inthetsz az elköszönésnek, és soha többé nem kell fehér köpenyes orvosokat látnod. Képzeld el azt a világot, amikor félelem nélkül végigmehetsz az utcán, és nem fogod tudni, mi az aggodalom. Nem lesz halál, távolság és rossz hírek. 

Ebben a világban végre megtudod, mi az igazi béke, az öröm és az önzetlen szeretet. És ami a legfontosabb, szemtől szemben állhatsz Isten előtt. Felteheted neki az összes kérdésedet, és Ő nyíltan, szelíden válaszol minden miértedre. Láthatod azt a Lényt, aki érted áldozta életét, aki érted a mindent adta, hogy megtapasztald az élet igazi ízét. Belenézhetsz a szemébe, és többé soha senki nem fog tőle elválasztani. A neve ott lesz a homlokodon, mint egy örök jel, hogy győztes vagy. Mert Vele győztél a mindennapokban, mellette döntöttél, és kitartottál a legnehezebb helyzetben is. Vele győztél, miatta győztél, és miatta élhetsz immár tényleg örökké.

Nem tudom, milyen lesz a jövő heted, de talán tartogat a jón kívül kevésbé örömteli dolgokat is. Hát emeld fel a fejedet, és vidd magaddal ezt az igét a következő hétre. Adjon Isten erőt, kitartást és örömöt ez által, és hidd, a Jó végül megnyeri a végső csatát!