szombat, január 28, 2012

Becstelenül

„Egymást azért meg ne csaljátok, hanem félj a te Istenedtől: mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.”
3 Mózes 25,17

Járta az élete útját. Olyan volt, mint a többi hozzá hasonló, titkolódzó, lázadó. Neki is voltak szülei, családja, barátai, de többre vágyott, többet akart. Hírnév, vagyon, gondtalanság, dőzsölés, ezek voltak az álmai. Egy napon úgy döntött, hogy megszerzi magának.

Hazugságaival megszerezte egy időre a befolyásos emberek támogatását, de elveszítette ártatlanságát, szerettei, barátai bizalmát.

Cselszövéseivel nagy befolyásra tett szert és kivívta sokak rettegő tiszteletét, de elvesztette a bizalmas beszélgetések örömét.

Csalásaival megszerezte mások vagyonát, gazdagságát és sokak irigykedését, de elveszítette az együttérzését a szegények a rászorulók felé.

Mire felért a csúcsra és megszerzett mindent, amit akart; elvesztette mindazt, amije volt. Elvesztette szeretteit, barátait és a legfontosabbat, önmagát.

A cél, amit választunk, meghatározza majd napjainkat, éveinket, életünket; befolyásolja majd jellemünk alakulását, értékítéletünket; meghatározza majd kapcsolatainkat.

Adja Isten, hogy jól döntsünk!

péntek, január 27, 2012

Reménység, dicséret


„Én pedig szüntelen reménykedem, és szaporítom minden te dicséretedet.”

Zsoltár 71:14.

Ezen a héten a 71. Zsoltár verseivel foglalkoztunk. Találtam egy református éneket, ami összefoglalja ennek a zsoltárnak üzenetét – egy kicsit más nyelven. Íme:

71. Tebenned bízom, én Istenem

Ne hagyj el engem agg koromban!
Bourgeois L., Genf, 1551

1. Tebenned bízom, én Istenem, Kérlek, oltalmazz meg, Gyalázattól ments meg, Hogy örök szégyenbe ne essem! A te nagy jóvoltodból Tarts meg minden gonosztól!

2. Hajtsd hozzám füled, tarts meg engem, Nyújtsad segítséged, Amint megígérted, Hogy segítségül léssz énnékem; Légy azért én kősziklám És én erős kőváram!

3. Ments ki a hamisnak kezéből, És annak markábul, Aki él csalárdul; Oltalmazz meg a kegyetlentől! Benned bíztam, Uramba, Gyermekségemtől fogva.

4. Hogy származám anyám méhéből, Legottan énnékem Valál reménységem. Anyám méhéből engem kivől, Azért neked éneklek És szüntelen dicsérlek.

5. Ez én nyavalyás vén koromban, Erőtlenségemben Ne vess el, Úr Isten! Ne hagyj el én sok nyavalyámban, Midőn szegény testemben Semmi erősség nincsen!

6. Gyermekségemtől fogva engem Híven tanítottál Csuda dolgaiddal. És hogy immáron megvénhedtem, És a hajam megőszül: Légy most is segítségül!

7. A te hűségedet, Úr Isten, Hirdetem, éneklem, Mindennek beszélem. Dicsérlek lantnak zengésében, Ó, szentek dicsősége, Izráelnek szentsége!

8. Ajkaimmal vígan dicsérem A te hatalmadat És nagy irgalmadat. Lelkemet hozzád fölemelem: Megtartád életemet, Hogy dicsérjelek téged!

Próbáld ma reggel megfogalmazni a TE saját - reménységgel és dicsérettel teli - zsoltárodat. Hogy jól kezdődjön a nap!

csütörtök, január 26, 2012

S.O.S


"Ó Isten, ne légy távol tőlem, Istenem, siess segítségemre!
Zsoltárok könyve 71:12

Sokszor érzem azt, hogy a zsoltáros szavait idézem, miközben Istenhez fohászkodom.

Mert vágyom Valaki közelségére, aki összerakja a ledőlt kockaváramat, megjavítja, amit elrontottam és felszárítja a könnyeket, vagy letörli az izzadtságot a homlokomról.

Látnom kell az égen Isten keze nyomát és éreznem kell ez életemben. Vigasztalását, ölelését, irányítását. Ezért küldöm ezeket a szavakat hozzá, mert szükségem van rá mint a levegővételre...

Isten odasiet hozzánk és segít. Érdekes utakon vezet, de igen, segít.

Vajon én csak kérek tőle, ezután is, vagy adok is neki egy szívet, életet, órákat? Sajnálom-e a neki és a szeretteinek adott időt, de elvárom, hogy a nap 24 órájában őrző-védő szolgálatot teljesítsen nekem? Isten a mai napon is segítségedre siet, de te hol vagy ebben a folyamatban? Tovább mész, mit sem törődve a hálával, és nem mondod el neki dalban, imában, vagy szimpla szavakban, hogy SZERETLEK ISTENEM, HISZEN TE ELŐBB SZERETSZ ENGEM? Ma ne hallgasd el, hogy mit tesz Isten!

szerda, január 25, 2012

Istenben bízom

„Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam”
(71. Zsoltár. 7. vers)


„Csudává lettem sokaknak”, vagy, ahogy más fordítás mondja „csodálkoznak rajtam sokan.” - mondja Dávid. Mi lehetett a csodálkozás oka?

Dávid isteni csodával legyőzte a Gáthi óriást, Góliátot, több harci sikert ért el pásztorfiúként, mint a korabeli harcedzett vitézek, vagy maga Saul a király. „És énekelni kezdének az asszonyok, kik vígadozának és mondának: Megverte Saul az ő ezerét és Dávid is az ő tízezerét.” (1Sám.18:7)

Bizony, ez is lehetett volna a csodálkozás tárgya. Viszont, Dávid az igaztalan üldözés miatt vált „csudává” sokak számára. A korabeli bulvársajtó biztos tele volt történetével; A semmiből jött, hős lett, de kiderült, hogy csak a trónt akarta megkaparintani. Vérdíjat tűztek ki a fejére, de ez a ’rablófejedelem’, csodával határos módon mindig kicsúszik a hatóság kezéből...

A tömeg számára ez a skandalum volt a csoda, Dávid számára valami más. Amikor menekül féltékeny apósa gyilkos haragja elől, szabadulásában nem saját találékonyságát, ügyességét látja, hanem Isten erejének megnyilvánulását.

S hozzá hasonlóan, mi is üldözöttek vagyunk. „a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen.” (1Pét.5:8)

Életünk nap, mint nap veszélyben forog. De az Úr, akiben bízunk sokszor számunkra láthatatlan módon oltalmaz meg a legnagyobb veszélytől, a kárhozat útjától.

Így ma Dáviddal együtt adjunk hálát az Örökkévalónak, hogy a lelki harcunkhoz erőt ad ma is, és az Ő érdeméért győzőként ott ülhetünk, az Ő királyi székében.

„A ki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe űljön velem, a mint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében.” (Jel.3:21)

kedd, január 24, 2012

A reménység nagy kincs



„Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva! Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.”
Zsoltárok 71,5-6




Ha reménységed van nagyon gazdag vagy.

Múltunk egy megváltoztathatatlan tényéből fakad: Jézus meghalt értünk, mert nagyon szeret bennünket.  Amikor elfogadjuk Őt, akkor mindent megkapunk Benne. Ezért jövőnk egy eldöntött és jó jövő lehet.

A keresztény reménység a Jézusban elnyert üdvösség kiteljesedésének előrevetített ígérete. A reménység boldoggá és örvendezővé tehet bennünket.

Jürgen Moltmann, teológus beszél arról, hogy mi keresztények a “jövőből jött emberek vagyunk”. Tehát a jövő  reménysége meghatározza jelenünk örömét is.  Jézus nemsokára visszajön, és akkor örök életünk lesz. Ez reménységünk lényege. Nem azért örülünk, mert minden sikerül életünkben, hanem azért, mert jövőnkben is van egy biztos pont, s ez Jézus visszajövetele.
Végül Isten célba viszi személyes életünket és a világ történetét.

Spinoza a nagy holland filozófus nem tudott hinni sem Istenben, sem bármiféle jövőben, de nagyon szomjazott a reménységre. Egy alkalommal, amikor Lázár történetében a feltámadásról olvasott, ezt mondta: Minden bölcsességemet és egész filozófiámat odaadnám azért, ha ezt el tudnám hinni.

Tehát nagyon-nagyon örülj a reménységnek! Legyen életed az öröm-missziója, hogy szívedben mindenkor ünnepet lássanak a rád tekintők!

hétfő, január 23, 2012

Lélek és szabaság


"Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság."
Korinthusbeliekhez írt 2. levél 3:17

A szabadság és az emberi szabad akarat olyan nagy kincs, amit még Isten is a végsőkig tiszteletben tart. Most nem arról a szabadságról van szó, amikor valaki azt képzeli, hogy bármit megtehet, mert van rá hatalma, lehetősége. Az Isten szerinti szabadság szerint bármit megtehetnék, de nem teszem, hanem az ő vezetésére, szavára hallgatok.

Szinte belénk van kódolva a szabadság utáni vágy, és nem nyugszunk, míg meg nem találjuk az igazi szabadságot. A szabadságnak sok arca, melybe beletartozik az egyén döntési, cselekvési- és szólás szabadsága, de bele tartozik a közösségek, a társadalom szabadsága is. Bármelyiket korlátozzák, abból nagyon könnyen feszültség, lázadás, forradalom lesz.

De, ahogy a saját tapasztalataink és a történelmi példák is mutatják, a kivívott szabadág nagyon törékeny dolog.
A Biblia gondolatvilágában a szabadság fő témája nem a másoktól való függetlenség, hanem a bűn uralma alól való felszabadulás. A bűnnek a "zsoldja" a halál (Róma 6:23), ezért csak akkor leszünk igazán szabadok, ha bűntelen életet élünk, mert így elkerülhetjük legfőbb ellenségünket, a halált.
Megtérésekor, keresztségekor a keresztény ember megszabadul régi életének terheitől, bűneitől. Szabad lesz. Ez nagyon szépen is hangzik, de amíg Sátánnak van lehetősége kísérteni, és mi engedünk neki, addig nem leszünk szabadok.

Ezért fontos ajándék Isten Lelkének a jelenléte, mert egyedül az Ő mindennapi segítsége által lehetünk győztesek ebben a küzdelemben.
Van-e most az életedben, ami megkötöz, amitől nem tudsz szabadulni. Lehet az egy "kedves" bűn, egy rossz szokás, egy bűnös hajlam, vagy jellembeli fogyatékosság… Isten szabaddá tud tenni. Benne lehetünk csak igazán szabadok. És ha majd eltörni a bűnt Sátánnal és a bűnösökkel együtt, olyan soha nem tapasztalt béke lesz ezen a világon, amit ma el sem tudunk képzelni.
Át akarod ma adni a Léleknek az irányítást, hogy szabad lehess?

vasárnap, január 22, 2012

Uram, add meg...

„Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.”

Pál levele a rómaiakhoz 8:26

Kérsz először, másodszor, ötödször, aztán már nem is számolod. És mindig csak ugyanazt. Igen, mert neked ez kell, mert úgy gondolod, szükséged van arra a dologra, és különben is, ennyit megérdemelsz. Aztán már átkokat szórsz az ég felé, hogy miért? Miért nem kaphatod meg, hiszen te nem kértél semmi különlegeset, csak egy dolgot, amire igenis szükséged van, nem látsz más megoldást.

És nem jön válasz. Az ég csendes marad feletted, és te csak hajtogatod továbbra is a magad igazát, mert jogod van hozzá. Válasz továbbra sem jön, vagy éppen jön, de olyan, amire te nem számítottál, és keserű kérdések sora veszi birtokba gondolataid vezérhelyét. Mit tettem, hogy az Isten ezt az apró dolgot sem tudja megadni? Mi a bűnöm, ami miatt süket marad a kérésemre? Miért nem adja, amit kértem tőle? Miért nem ad, vagy miért ad mást, mint ami nekem kellene? Miért vagy ilyen hozzám, Uram? Miért?

Amikor végre kifogysz a kérdésekből, és szíved egy pillanatra üres marad és csendes, végre meghallod a régóta feléd kiáltó halk hangot: „Barátom, nézd más szemmel a dolgokat! Igen, most pillants vissza, és meglátod, neked nem arra volt szükséged. Nem, az nem lett volna megoldás, csak tovább bonyolította volna az életet. Bízz bennem, mert a legjobbat akarom neked. Talán sokszor nem látszik, mert nem látsz vagy nem láthatsz be a függöny mögé. De higgy nekem, én a kezemben tartom az eseményeket, és a végén majd választ kapsz a miértjeidre. Tudod, neked nem valamire, neked rám van szükséged, és várom azt a napot, amikor erre a válaszra te magad jutsz el a neked készített úton.”