szombat, március 26, 2011

Az egész Föld gyásznapja


„És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.”
Máté 24,30

Óriási, 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán észak-keleti partvidékét március 11-én, magyar idő szerint kora reggel. A földrengés után hatméteres hullámokkal szökőár árasztotta el Japán egyes részeit. Az áldozatok száma hivatalosan 8133 volt, de ez a szám várhatóan nőni fog. 12 272 embert még mindig keresnek. Két japán atomerőművel is gondok akadtak, az Onagavában tűz ütött ki, a Fukusima reaktorhűtője pedig elromlott. Szombaton robbanás is volt az erőmű 1-es reaktoránál, hétfőn reggel pedig a 3-as reaktornál is. A reaktorok burka egyik esetben sem sérült meg. A környékről 200 ezer embert evakuáltak. A földrengés után a Csendes-óceán teljes medencéjében cunamiriadót rendeltek el, de máshol nem okozott komolyabb károkat a szökőár. A japán nagyvárosokban akadozik az élelmiszerellátás, és bejelentették, hogy a reaktorok leállása miatt sok helyen előre tervezett áramszünetek lesznek. A katasztrófa következtében emberek milliói, szinte a föld minden népe, országa elgondolkodott arról, hogy biztonságos-e az atomenergia felhasználása, valamint milyen következményei lesznek mindennek rájuk nézve. Japán gyászol és az egész világ együtt érez az áldozatok hozzátartozóival.

Minden keresztény egyház vallja Jézus Krisztus visszatérésének, második adventjének hitét. Az apostoli hitvallásban, minden hívő imádságában, így hangzik ez: „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, ... És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, …fölment a mennybe, …onnan jön el ítélni élőket és holtakat.” Sokan csak az öröm napját látják ebben a napban és elfelejtkeznek a Biblia alapvető tanításáról, hogy ez a nap a föld országai számára a gyász napja lesz. Azok az események, amit a Japán földrengés kapcsán élt át a világ, csak előjelei azoknak, amik még előttünk vannak és felhívják figyelmünket a próféciák teljesedésére. Péter azt írja: „Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, a mikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.” (2 Péter 3,10) A kegyelemmel teljes Urunk, Megváltónk másodszorra úgy jön el erre a földre, mint a világ Bírája! „Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból.” (ApCsel 17,31) Annak az ítéletnek a része lesz a jelenlegi világ megbüntetése. Itt az ideje komolyan vennünk a Szentírás figyelmeztetését: „Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!”(2 Péter 3,11-12) „Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?” (Jelenések 6,17) Miközben a föld minden nemzetsége sír és jajgat, gyászol és retteg; lesz egy kis csoport, akik örömmel fordulnak az ég felé, és örömmel nézik az Ember Fiának jelét. Ők azok lesznek, akik Jézusnak szentelték életüket még azelőtt, hogy erre bármi is kényszerítette őket. Ők azok lesznek, akik Megváltójukat követve szolgáltak az elesetteknek, a rászorulóknak. Ők azok lesznek, akik minden áldozatot készek voltak meghozni azért, hogy minden ember üdvösségre juthasson.

Restás László

péntek, március 25, 2011

Jézus visszajövetelének ideje


„Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.”
Máté 24:36.

Az egész fejezet – Máté 24 – Jézus második eljöveteléről beszél. Annak jeleiről, és az esemény nagyságáról.

Jézus a 12 tanítványnak azt mondta, hogy ne a napon és az órán gondolkozzatok, hanem azon, hogyan lehetnétek készen.

Ha Jézus egy időpontot mond, vajon nem az történt volna, hogy „ráérünk még a készülődéssel!” – hiszen még 50-100- vagy éppen 1500 évünk van addig.


Legyetek készen! – mondta Jézus. Várjuk Őt készen!
Számodra és számomra a mai nap is lehet az utolsó. Egészen biztos vagy a holnapodban?


Légy készen és várjad Őt MA!


ADVENTBEN

Jézusról szóló drága Ige,

Óh csendülj fel hatalmasan,
Hatolj belé az emberszívbe,
Mely mély álomtól fogva van.

Szent ádvent, áldott napjaidban

Hadd hallják meg az emberek,
Hogy Jézus jön, hogy Jézus itt van,

Hogy minden szívhez közeleg.


Oszoljon szét a renyhe álom,

Törjön darabra száz bilincs,

Az élet győzzön a halálon,
Élet, melynek vége nincs!

Szent ádvent, áldott napjaidban
Hadd hallja ezt meg minden szív,

A Jézus vár, a Jézus hív!

Ő jön most már hamar!


Vargha Gyuláné

csütörtök, március 24, 2011

Mennyei biztonság

"Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket."

Ésaiás próféta könyve 11:6

Visszaáll minden az eredeti rendjére. Isten első és egyetlen elgondolása végre teljesül!

Hatezer év szenvedésben, könnyben és bánatban minden embert és minden angyalt, sőt az el nem bukott világok - számunkra ismeretlen kategóriába tartozó - lakóit is meggyőzte arról, hogy a bűn halálos veszedelem. A bűn nem szabaddá tesz - ahogyan Sátán állította -, hanem szétszakíthatatlan rabszolgaságba és végül örök halálba taszítja azt, aki megfertőződik vele.

Minden értelemmel bíró élőlény a világegyetemben megtudta, hogy a bűn egy éghető anyag, ami a bűntörténet legutolsó napján Isten jelenléte és igazságossága miatt lángra kapott azokban, akik időben nem fogadták el a Jézus vére által - ruhafestők által nem utánozható - hófehér azbeszt ruhát. Aki nem élt a minden egyes embernek, Isten által időben felajánlott menekülési útvonal tervével, az örökre a feledés égő, de kialvó tüzű tavába vettetett.

Ekkorra a bűn csatáját megvívott emberek Jézussal eltölthettek kereken ezer évet, hogy a nagy leszámolás, Isten egyetlen - első és utolsó - ítéletvégrehajtási napján a lecsapó villám ne félelmet, hanem tiszteletet és hódolatot keltsen a tanúkban, akik teljes szívükkel és értelmükkel együtt zengik, hogy "igazak és igazságosak a Te ítéleteid" (Jelenések 16:7b).

Ezer éven át a bűnt a bőrükön belüli világban megtapasztaló, de a felajánlott kegyelmet elfogadó emberek beletekinthettek Isten minden titkába és az elveszettek életébe, hogy Isten jelleme minden kételyt kizárva álljon azok előtt, akik Vele egy egész örökkévalóságon át társuralkodói lesznek a Világegyetem új fővárosában, az Új Jeruzsálemben.


Az oroszlán és a bárány együtt lakása a legkisebb dolog lesz a megváltozott világban - ami Ádám számára, aki látta az Édenkert bűn nélküli állapotát, a bűn nélküli világ törvényszerűségeivel együtt, egyáltalán nem lesz különös.

A különös és igazán nagy csoda minden teremtmény számára az lesz, hogy Isten Fia, Jézus, Aki teremtette a világot és a legnagyobb ellenzője volt a bűnnek - és a legtöbbet is tett annak érdekében, hogy a teremtmények közül senkinek se kelljen megismernie azt - örökre eggyé vált az emberiséggel és örökre magán fogja viselni azokat a nyomokat, amelyek emlékezetetik a megváltottakat az értük kifizetett felbecsülhetetlen árra.


Csodálkozzatok egek, ámulj, ó föld!

szerda, március 23, 2011

A jó pásztor


„Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.”
(23. Zsoltár 1. vers)


Hányszor és hányszor hallani környezetünkben: - Jaj, én olyan szerencsétlen vagyok! Én olyan szegény vagyok! Napról napra éldegélek.

S persze, vannak közöttünk valóban szegény emberek, akik azonban e szavakat fennen hangoztatják, szinte mit sem tudnak a valódi nyomorúságról, arról hogy mit jelent napokig nem enni, mit jelent, amikor valamilyen katasztrófa következtében mindent, hozzátartozókat és egzisztenciát elveszít az ember.

Dávid, mikor e zsoltár írta, élete legválságosabb szakaszát élte át. Saul, féltékenységtől és irigységtől vezérelve meg akarta ölni. A pusztába menekült, de ott is elárulták. Sehol sem volt nyugalma.

De, ahogy olvashatjuk, a panaszkodás helyett, Isten naponkénti csodáit látva, magasztalja az Örökkévalót. Mint bárány követi a Pásztorát, akár füves legelőn, akár a halál árnyékának völgyében.

És ugyanerről a bizalomról tanúskodnak az apostolok is, akik a császári hatalom üldözése következtében átértékelték életüket, és meglátták, hogy mindannyian vándorok és jövevények e földön.

Kisemmizték őket, börtönbe vetették, megkínozták és megölték őket, de felismerték, hogy az örök élet, melyet Jézus ígért, sokkal drágább nemhogy az aranynál, ezüstnél, de még ennél a földi életnél is.

Így jó lenne, ha mi, a XXI. század Krisztus követői is Dávidhoz és az apostolokhoz hasonlóan elmondanánk;

„Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm…

„Mivelhogy az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, a mi az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, a ki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott.” (2Pét. 1:3)

kedd, március 22, 2011

Öröm a mennyben



"Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek."
Lukács evangéliuma 15:10




Csüggedt lélek, bátorodj! Akkor is, ha gonoszul cselekedtél. Ne gondold, hogy Isten talán megbocsátja vétkeidet, és talán közel enged magához. Isten megtette az első lépést. Amikor még lázadtál ellene, keresésedre indult. A melegszívű pásztor otthagyta a kilencvenkilencet és kiment a pusztába, hogy megkeresse az elveszettet. A sérült, megsebzett, pusztuló lelket szeretettel karjába zárta, és örömmel vitte a biztonságos akolba.

Abban a korban azt tanították, hogy a bűnösnek először meg kell bánnia bűneit, mielőtt Isten szeretetével felé fordulna. Véleményük szerint bűnbánattal érdemeket lehet szerezni Istennél. Ebből kiindulva a farizeusok döbbenten és haraggal kiáltották: "Ez bűnösöket fogad magához!" Azt képzelték, hogy Jézus csak a bűnbánókat engedheti közel magához. Krisztus azonban azt tanítja az elveszett juhról szóló példázatban, hogy üdvösségünk nem azon múlik, hogy mi keressük Istent, hanem azon, hogy Ő keres minket. "Nincs, aki megértse, nincs aki keresse az Istent. Mindnyájan elhajlottak" (Róm 3: 11-12). Nem azért térünk meg, hogy Isten szeressen minket, hanem Isten kinyilatkoztatta irántunk való szeretetét azért, hogy megtérjünk.

Amikor az eltévedt juh végre hazajut, a pásztor öröménekben fejezi ki háláját. Összehívja barátait és szomszédait. Ezt mondja nekik: "Örvendezzetek énvelem, mert megtaláltam az én juhomat, amely elveszett." Amikor tehát a juhok nagy Pásztora megtalál egy tévelygőt, a menny és a föld hálaadásban és öröménekben egyesül

Ellen G. White: Krisztus példázatai című könyvéből (125-126.o.)

Csizmadia Róbert

hétfő, március 21, 2011

Tanítsuk Jézus parancsolatait!

Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."
Máté evangéliuma 28:18-20

Tanulás nélkül senkiből nem lesz tanítvány. A tanítványság és a tanítványok nevelése Jézus hagyatéka, földi küldetésének utolsó üzenete minden keresztény számára. Komoly feladat, de hogyan lássunk hozzá?

A tanítás legalapvetőbb formája, az ismeretek, információk átadása. Történhet ez szóban, írásban vagy akár példaadás által. A tananyag adott: azt kell tovább adni, amit Jézustól kaptunk, amit ő tanított nekünk. Ha itt megállunk, már láthatjuk is a tanítványi küldetés kudarcainak alapvető problémáját. Tanultunk-e mi Jézustól? Ha igen, akkor mit? Helyesen ismerjük-e őt? Mit kezdünk a hallott igazságokkal? Cselekvésre, változásra késztet, vagy csak ismeretinket bővíti, miközben egyre passzívabbakká válunk és csak halmozzuk az értékes kincseket?

Jézus 12 tanítványa részt vett egy „nappali-intenzív” képzésen Jézus mellett. Mi tanultak ez idő alatt? Mindent amire szükségük volt. Hogy mi alkalmaztak mindebből? – a pünkösdi eseményekig nem sok mindent. Éppen ezért nekünk sem szabad elfelednünk, amit Jézus mond: „nékem adatott minden hatalom mennyen és földön…” Az ő hatalmával és erejével teljesíthető ez a küldetés. Másként nem is érdemes megpróbálni.

Jézus küldetésparancsának egyik gátja lehet tehát egy tanulatlan, tanulni nem akaró tanítvány. A másik kihívás az, hogy sokan még csak meghallani sem akarják Isten parancsait, nemhogy teljesíteni. Csak egy elgondolkoztató adat: a magyar felnőtt lakosság nem egészen 2%-a olvassa naponta a Bibliát. Még szomorúbb tapasztalat, hogy ezen nem is akarnak változtatni.

Hogyan tovább? A legjobb, ha nem aggódunk a kihívások miatt. Egyrészt Jézusé minden hatalom, és az a hatalom a legnagyobb csodára is képes: megnyitja az emberek szívét az igazságának befogadására. Másrészt megígérte, hogy velünk lesz ebben a küldetésben is minden időben. Így bátran taníthatunk róla; taníthatjuk az embereket, hogyan élhetnek neki tetsző életet.

vasárnap, március 20, 2011

Lépj végre tovább!

„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.”
János első levele 1:9

Nem is olyan egyszerű. Továbblépni, magad mögött hagyni azt, ami már megtörtént, amin már nem tudsz változtatni, bármennyire is szeretnéd. Továbblépni, úgy, hogy nem a múlt köveiből építkezel tovább. Megbocsátani a másiknak és saját magadnak. Elfogadni, hogy Valaki megbocsátott neked igazán, és soha többé nem fogja felemlegetni, hogy mit tettél tavaly nyáron.

Megbocsátás. Hallottad már ezt a szót életed során, de olyan nehéz igazán ismerni - adni és elfogadni. Adni a másiknak feltételektől mentesen, és továbblépni visszapillantó tükör nélkül afölött, amit veled tett. Feldolgozni a fájdalmat, talán el is felejteni, és újra bizalmat szavazni a másiknak. Adni önmagadnak, ez talán még nehezebb. Önmagadnak megbocsátani, helyére tenni a saját őrült lépésedet, lerendezni saját magaddal hibás döntéseidet, és emelt fővel tovább lépni. És elfogadni, hogy ő megbocsátott neked, nem haragszik többé rád. Megbántottad, de most már vége, ő továbblépett.

Ne kérdezd, nem tudom, melyik a könnyebb. Adni másoknak, és megvívni a harcot az emlékekkel? Adni magadnak, és megtanulni szeretni a tükörből félénken rád néző lényt? Elfogadni valaki mástól, elfogadni, hogy szeret minden ellenére?

Isten üzenete talán pont ezért szól ma így hozzád: ha kéred, Ő megbocsát. Megbocsát úgy, ahogy ezt senki más nem tette veled. Megbocsát, és soha nem említi azt, amiről "papíron megegyeztünk", hogy nem beszélünk róla. Továbblép, és azt kéri, tedd meg ezt a lépést ma reggel vele! Megbántad, amit tettél, bocsánatot kértél, és Ő megbocsátott.

Ma reggel Isten arra kér, fogadd el az Ő bocsánatát! Fogadd el, hogy túltette magát a múlt heti őrült döntéseden, soha többé nem emlékszik rá, és újra úgy bízik benned, mint előtte. Engedd, hogy ez a felszabadult érzés ma eltöltsön, magával ragadjon, és add tovább másoknak!