szombat, október 16, 2010




A láthatatlan ember reménysége

Józsit nem vette észre soha senki, mert nem volt egy feltűnő jelenség sem öltözködésben, sem viselkedésben. Pedig nem volt visszahúzódó ember, sőt, ha munkáról volt szó, nagyon is végezte a dolgát. A főnökei soha nem foglalkoztak vele, mert nem volt nyomulós. Nem lihegett a nyakukba, nem tolakodott, egyáltalán nem menedzselte jól magát, csak tette, amit kell. És nem volt renitens sem, nem volt folyton lázadó, sértődő forradalmár. Nem kereste az égbe kiáltó gazságért járó elégtételt, mint más világ-fájdalmat hordozók. Nem kapott soha jutalmat, előléptetést, de büntetést sem. Akkor sem lázongott, amikor megszűnt a munkahelye. A lépcsőházban – ahol lakott – ott sem figyelt fel rá senki. Mindig időben fizette a kötelezőket, rendben kitakarított, ha rá került a sor. Derűs mosolya, kedves, halk köszönése sem szúrt szemet a reggel mogorván induló, este fáradtan érkező lakótársaknak. A családjával is rendben volt minden. Gyerekeire soha nem volt panasz az iskolában, a panelfalakon át soha nem szűrődött át veszekedés. A halk imádságot, amit minden ismerőséért mondott, nem lehetett kihallani. Csendes életet élt, szinte láthatatlant a harsogó világban. Talán túlságosan is. Az ittas sofőr sem vette észre, mikor halálra gázolta. A temetése is egyszerű volt, nem sokan voltak, szinte csak a család, meg néhány ismerős. A csendes vigaszt-nyújtó énekek felszárították az elhullatott könnyeket. A családja szívében azonban József örökre ott maradt, és vele együtt a viszontlátás reménysége is.

„Az igaz ember elvész, és senki sem törődik vele. A hűséges emberek kimúlnak, és senki sem ügyel rá. A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz, de békességre jut; és fekvőhelyén pihen, aki egyenes úton járt.”
Ézsaiás 57,1-2

Restás László

péntek, október 15, 2010


Isten dicsőítése tettekkel

„Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”



Máté 5:16.



Szerinted könnyű? Utat mutatni másoknak. Világítani. Az emberek elé állni. Mindig jót cselekedni. És mindezt úgy, hogy ÉN háttérben maradok.
Szerintem egyáltalán nem könnyű!
Isten ma csak egy dolgot kér tőled: próbálj meg úgy utat mutatni, úgy TENNI valami jót, hogy ezáltal Istenre mutatsz. Ma tedd a hangsúlyt a tettekre! Úgy éld meg ezen a napon kereszténységedet a suliban, a munkahelyeden, hogy vegyék észre, hogy te más ember vagy – és ha ezt szóvá teszik, beszélj nekik Arról, aki a Világ Világossága.
Komplikáltnak tűnik? Hidd el, csak az első mondat első két szava lesz nehéz! A többi magától jön!

Apropó! Ha ma 13.30-kor Kossuth Rádió közelbe kerülsz, hallgasd meg az Adventista Félórát!

csütörtök, október 14, 2010


Maradj, mert szeretlek!

" Tartsátok meg magatokat Istennek szeretetében, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmasságát az örök életre" Júdás levele 21

Az élet kanyargós ösvényeit koptatva jó néha megállni és bekopogtatni Jézushoz. Jézus ilyenkor a nappalijában fogad, amely belül tágas, és ablakának keskeny párkányát vörös muskátli zuhatag takarja el. A szobában kis asztal, kényelmes kanapé és egy kandalló, ahol ropog a tűz. Jézus, mint mindig, a kedves, csodás, kellemes vendégfogadó…

Miközben átlépem a nappali küszöbét, friss virágillat és gőzölgő vadcseresznye tea keveréke legyint arcul, és azt érzem: de jó végre megpihenni. Régen jártam itt- gondolom magamban. Majd szégyenkezve pillantok fel a gondolataimból, de ahogy belenézek a vendéglátóm arcába, tudom, most az következik: „Kedvesem, annyira jó, hogy újra itt vagy!” Ez a mondat mindennel felér és elűzi minden kételyemet. Mert Jézusnak ma, itt és most különleges vendége vagyok.

Miközben leülök, és kényelembe helyezem magam, lelkem lecsendesül, és a gondolatok letisztulnak bennem. Az élet rám rakodott indái lassan semmi válnak, és újra szabadnak érzem magam. Aztán hirtelen feleszmélek, hiszen Jézus szeme rajtam van. Most nem kérdez. Ő nagyon jól tudja, hogy elegem van az olyan kérdésekből, mint „Hol a hited?” „Még mindig nem tértél meg?” „Mit képzelsz magadról?” „Ugye tudod, hogy nem illik így viselkedni egy kereszténynek?”

Nem. Most nem kérdez, csak engedi, hogy magamról meséljek… ami velem történt, ami megérintett, ami könnyekre fakasztott. Gondolat, ami erőt és reményt adott vagy esemény mely nevetésre késztetett. S mesélek, mesélek, szinte alig veszek levegőt…

Igen, már egy ideje harcolok Veled itt legbelül. Kérdések, amelyeket nem tudok hova tenni. Néha nem tudom megmagyarázni mit, hogyan és miért teszel, sokszor érthetetlen, máskor meg néma vagy…

De most valahogy utólag látom kezed nyomát az életemben. Látom, ahogyan a semmiből életet teremtesz körülöttem, és ujjlenyomatod lehetek teremtett világodban. Most már tudom, hogy azok a harcok, amelyek bennem dúlnak, soha nem kerülik ki a figyelmedet. A mező virágaitól a felhők magasságában cirkáló sasokig minden a Te kezedben van.

Nos, terveid néha bonyolultak és átláthatatlanok számomra. Tudom, ilyenkor mindig a legjobb módszert alkalmazod. Küldesz egy embert mellém, s mindig a legjobb pillanatban. Aztán még valakit és így tovább. Ismersz engem, és tudod mire van a legnagyobb szükségem. Fel kell néznem az égre, aztán magam köré és meg kell látnom azokat a lehetőségeket, amelyeket Istentől kaptam. Meg kellett értenem, hogy a gyorsan váltakozó dolgok, lakóhelyek, új célok, új barátok nem valami rosszat jelentenek, hanem Isten csodálatos tervének részei. Útak szebbnél szebb lehetőségekkel.

Jézus csak bólint, hiszen mindezt ismeri, tudja, és megérti. Nekem és a hozzám hasonlóknak időre van szükségük ahhoz, hogy a jövő biztos ismerete nélkül is, Isten vezetésére bízhassák magukat. És az a biztos tudat, hogy Jézus mindenről tud, egy csetlő- botló lánynak adja vissza elveszített kincsét: belesimulást Isten tenyerébe, amely az erősen fújó szelek alól védelmet nyújt.

Jézus nappalijában üldögélve újra összefonódik lelkem az övével, akinek vadcseresznye teája mézédes és kandallójának tüze megmelengeti szívemet. Jézus számomra az, Aki nemcsak engem fogad be az ő otthonába, hanem ajtaja nyitva áll mindazok előtt, akik keresik azt a helyet, ahol végre megpihenhetnek. Ez a megmaradás Isten szeretetében, mert mindennap várod azt a találkozót amikor nemcsak egy pillanatra, hanem örök életen keresztül ülhetünk Jézussal a "nappaliban".

szerda, október 13, 2010



A vidámság gyógyszere

„A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.”
(Példabeszédek könyve 15. fejezet 13. vers)




A mostani válságos időszakban valószínűleg sokak idegenkedve olvassák eme Bibliaverset, mivel jelenlegi élethelyzetükben a legcsekélyebb mértékben sincs okuk és kedvük örülni, nevetni.

S valóban, Salamon ebben a példabeszédben nem azt mondja, hogy a könnyek a hitetlenség jelei, sőt a legnagyobb tapintatlanság lenne, ha például valaki a szerencsétlenül járt kolontári és devecseri családok elé állva bohóckodna.

Nem a bohóckodás, vagy könnyelmű tréfálkozás a szív bánatára a valódi gyógyír, hanem az a vidámság, amit Pál az „Úrban való örömnek” nevez (Fil.4:4). Így a vidám elme, nem az érzelmek túlcsordulásának, hanem a bennünk lévő hit és az abból fakadó gondolkodásmódunk jelzője.

Fanny Crosby neve sokunk számára ismeretes, hiszen az általa szerzett dicséreteket szinte az összes keresztény felekezetben éneklik. Csakhogy kevesen tudják, hogy csecsemőkora óta vak volt, mivel egy orvos rossz gyógyszert alkalmazott. Édesanyja szomorú volt, hogy gyermeke egész életében a sötétség világának foglya lesz.

Fanny azonban rendelkezett a benső örömmel, a vidám elmével rendelkezett. Gyakran mondta; - Ne sajnálkozzatok rajtam, én vagyok a legboldogabb a világon.

Egy vak metodista lelkészhez ment feleségül. S bár gyermekük csecsemőkorban meghalt, ő nem panaszkodott. Minden fájdalmát és örömét énekekbe és versekbe öntötte.

Soha nem kívánt látni, mert leghőbb vágya az volt, hogy az Üdvözítőt pillanthassa meg először. És énekei mind arról tanúskodnak, hogy Jézustól senki és semmi nem szakíthatja el. Ez a legnagyobb öröm.

Ezért éneklem ma reggel én is:

Tudom és érzem Jézus enyém, boldogság béke árad felém…
(Hitünk Énekei 187)

kedd, október 12, 2010



Aki hisz, engedelmeskedik




"De hozzá menének az ő szolgái, és szólának néki, mondván: Atyám, ha valami nagy dolgot mondott volna e próféta neked, avagy nem tetted volna-é meg? Mennyivel inkább, a mikor csak azt mondja, hogy fürödj meg és megtisztulsz?"
2 Királyok 5,13


Vérünkben van a lázadás.

Az egyik ismerősöm kislánya még egy éves sincs, és amikor az apukája mérgesen rászólt, négykézláb bemászott a másik szobába és durcásan beült egy sötét sarokba.
A bűnös természetünkkel újra és újra előjön a lázadás hajlama.

Naámán, Szíria királyának fővezére beteg lett. Szörnyű baj gyötörte, poklos volt. Ilyenkor az ember futkos fűhöz- fához. Ő is mindent megtett, hogy meggyógyuljon. Kalandos úton eljutott Izráel királyán keresztül Elizeus prófétához.
Ő jó helyen kereste a gyógyulást, az igaz Istennél.
A prófétától egy furcsa receptet kapott. Menjen el a Jordán folyóhoz, fürödjön meg benne hétszer. Az első gondolata Naámánnak a lázadás volt.
„Hát nem többet érnek-e Damaszkusz folyói, Abáná és Parpar, Izráel minden vizénél? Megfürödhetnék azokban is, hogy megtisztuljak! Azzal megfordult, és haragosan eltávozott.”

Sokan beszéltek vele, és próbálták meggyőzni „ha valami nagy dolgot mondott volna e próféta neked, avagy nem tetted volna-é meg? Mennyivel inkább, a mikor csak azt mondja, hogy fürödj meg és megtisztulsz?”
Naámán elment a Jordánhoz, hétszer megfürdött benne és teljesen meggyógyult.

Milyen egyszerű, igaz?

Ha ma reggel elolvastad ezeket a sorokat, már jó helyen keresed a gyógyulást, de nem elég jó helyen keresgélni, nem elég minden reggel elolvasni ezeket a gondolatokat, fontos az is, hogy gyakoroljuk a megtanultakat.
A hit és az engedelmesség mindig együtt járnak a Bibliában.
Aki hisz, az engedelmes.

hétfő, október 11, 2010

Az Úr szavának ereje

„Féljen az Úrtól az egész föld, rettegjen tőle a világ minden lakója, mert amit ő mondott, meglett, és amit parancsolt, előállott.”
Zsoltárok könyve 33:7-8


A szavaknak hatalma van. Isten szavára ez különösen igaz. Szavakkal építünk, vagy rombolunk, akár emberi sorsokat változtathatunk meg. Amikor Isten szava szól, az egész világot képes átformálni.

Szeretjük azt hinni magunkról, hogy hatalmunk van a dolgok felett, mi irányítjuk jövőnket. Lehet, hogy furcsa hasonlat, de olyan ez, mintha a sakktábla figurái életre kelnének és elkezdenék saját hatalmi játszmáikat. Amikor már teljesen belefeledkeznek saját küzdelmeikbe vagy győzelmeikbe, megjelenik a játékos, aki fogja és oda teszi a bábúkat, ahová csak szeretné.
Természetesen Isten nem kénye-kedve szerint játszik velünk, viszont ő irányítja még a nemzetek, királyok sorsát is. Még akkor is, ha nem hisznek benne, vagy éppen ellene törnek.

Isten bármit megtehet, hatalma korlátlan. Teremtő szava egyetlen dolgot nem tud megváltoztatni hatalmi szóval, ez pedig a mi kemény szívünk. Királyok, nemzetek jönnek-mennek, ahogy Isten jónak látja, de a szívünk hozzáférését úgy tervezte, hogy csak a mi hozzájárulásunkkal érhesse el.

Hogy állunk ma ezekkel a dolgokkal? Tiszteljük, szeretjük, féljük az Urat annyira, hogy az ő szava járjon át, és vezessen bennünket?

vasárnap, október 10, 2010

Egy apró mag

"Akiknél pedig a jó földbe esett, azok igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal."
Lukács evangéliuma 8:15

Valaki számára csak egy fekete könyv, amit felmenőitől örökölt, a polc dísze, a vendégek csodálják a régiségét, szépen megmunkált kötését, és feltűnően jó állapotát. Évtizedek, talán több, mint egy évszázad óta csak egy tárgy, és semmi más, ami otthonosabbá teszi a kis lakás irodalmi részét. Valaki számára egy letűnt kor rég elfeledett, idejét múlt ereklyéje, amin a társadalom már rég túllépett. Van, aki úgy tekint rá, mint éles fegyverre, amit bármikor testvére ellen fordíthat, bizonyítva vele saját igazát. És van, aki számára az élet illatát hordozza magában.
 
A könyv ugyanaz, csak az nem, aki olvassa. A mag ugyanaz, de a föld más és más, amibe belehullik. Rajtad múlik, melyik csoportba tartozol! Rajtad múlik, hogy kihajt-e benned az élet Igéje, Isten üzenete, és meghozza-e a maga termését.
 
Isten üzen minden reggel, minden nap minden percében szórja a magot szíved talajára. Raktad múlik, hogy eredményes lesz-e a vetés vagy sem. A te döntésedtől függ, hogy nyitott, jó szívbe érkezik-e, vagy elveszik az élet gondjai közt, és soha nem fog átformáló erővel hatni az életedre.

Ma eldöntheted, hogyan legyen tovább. Ma reggel itt a lehetőség, hogy meghalld Isten üzenetét, hogy befogadd szívedbe azt a kis magot, és így átformálja a Mindenható az életedet.
Legyen egy termékeny napod!