szombat, augusztus 28, 2010

Édes – Kedves

„Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.”
Példabeszédek 16:24

Csokoládékkal-, cukorkákkal-, habos süteményekkel teli világunkban el is szoktunk és el is feledkeztünk róla, milyen finom a méz. Lágy, simogató, édes íze, ahogy végigsiklik a torkunkon… Jobb a természetes, mint a szintetikus - mondjuk, de ízlésünk és étvágyunk már az ember által vegyített édességre vágyik. Pedig a természetes, az Istentől kapott, még gyógyít is. Gyerekkoromban édesanyám akácmézzel kúrálta a torokfájásomat, ha a hideg felsértette a nyálkahártyám.
Hasonlóan vagyunk szavainkkal is. Olyan kemények a szavaink mostanában. Hidegen, ridegen vágunk vissza a bennünket bántó világnak, és még örülünk is, hogy fájdalmat okozunk. Jogos volt! – meg vagyunk győződve róla, de hiába. Minden szeretet nélküli beszéd szomorúságot, komor gondolatokat hoz maga után, és nem vagyunk boldogok. Mint, hajdan beteg torkomra a méz, úgy kellenek most a kedves szavak. Na, nem a szirupos, csöpögős beszéd, nem az álságos, érdek-leső dicséretek. Nem. Igazi kedves szóra van ma szükség! A másikban a jót meglátóra, dicsérőre. Az kell, hogy értékeljük egymást, hogy fontosak legyünk, hogy számítsunk. A kedves beszéd megerősít, felvidít, vigasztal. Éljünk vele minél többször, minden nap!

Restás László

péntek, augusztus 27, 2010

A föld javainak ígérete

„Ha készséggel engedelmeskedtek, majd a föld legjavából esztek!”

Ésaiás 1:19.


Életünk során hány és hány alkalom volt, hogy engedelmeskedtünk vagy éppen nem engedelmeskedtünk valakinek. Volt, hogy – gyerekkorunkban ígértek valamit, ha ezt vagy azt megtesszük, később kedvesünknek kérés nélkül is engedelmeskedtünk.

Hát pontosan erről van szó! A mi kedves Megváltónknak még az sem elég, ha engedelmeskedünk – lehet ám azt ökölbe szorított kézzel is tenni – hanem azt mondja, 'ha készséggel engedelmeskedünk'.

Más fordításokban meg úgy olvasom ezt az Igét; ha engedelmesen figyeltek rám, ha készségesen hallgattok rám, ha hajlandók és engedelmesek lesztek, ha készakarattal engem hallgattok – a föld javaival éltek.

Vajon mit takar a „föld javaival” élés.

Eszembe jutott egy szakasz a Malakiás könyvéből

„Avagy az ember csalhatja-é az Istent? Ti mégis csaltatok engem. És azt mondjátok: Mivel csalunk téged? A tizeddel és az áldozni valóval. Átokkal vagytok elátkozva, mégis csaltok engem: a nép egészben! Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen. És megdorgálom érettetek a kártevőt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem lesz a szőlőtök meddő a mezőn, azt mondja a Seregeknek Ura. És boldognak mondanak titeket mind a nemzetek; mert kívánatos földdé lesztek ti, azt mondja a Seregeknek Ura.”

Tehát, ha figyelünk a mi drága Jézusunkra, engedelmesen megtesszük, amit kér tőlünk, akkor már itt ezen a földön is tapasztalhatjuk azt az áldást, amit nekünk ad.

De ami még ennél is sokkal fontosabb – az örök élet ígérete. Az újjáteremtett föld ígérete!

Érdemes engedelmeskednünk, ezért hát kezdjük el még MA!

csütörtök, augusztus 26, 2010

Engedelmes felelet

"A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt."
Példabeszédek 15:1

Egy osztrák faluba egy hívő család költözött. A falubeliek nem szerették a "jöttmenteket", pláne azokat, akik még nem is olyanok voltak, mint ők, ezért igyekeztek kirekeszteni őket mindenhonnan.

A hívő családfő nem járt kocsmába, nem káromkodott, de igyekezett mindenkinek segíteni, akinek arra szüksége volt. A felesége soha nem pletykálkodott, de ő is igyekezett mindenkinek a javára élni.

Egy nap a falu polgármestere - megelégelve, hogy az új család a kirekesztés ellenére sem akarja elhagyni a falut - összetoborozta az embereit, hogy hatásosabb módszerrel érjék el a céljukat.

Másnap korán reggel mindenféle szerszámmal megjelentek a "betolakodó" család házánál és elkezdték bontani a tetőt.
A családfő a lehulló cserepek és deszkák hangjára felébredt. Ránézett a feleségére és így szólt:


- Drágám, úgy hallom, vendégeink érkeztek. Ma reggel sokan fogunk enni abból a csodálatos reggeliből, amit készítesz nekünk.

Majd a férj felöltözött és kiment a ház elé. Így szólt:

- Jó reggelt, emberek! Látom nagy munkában vannak! Önök nagyon szorgalmasan dolgoznak már régóta, bizonyára nagyon korán is keltek! A feleségem éppen reggelit készít. Mivel szeretjük a vendégeket és Önöket még eddig nem volt alkalmunk vendégül látni, ezért tiszteljék meg a házunkat és fogyasszák el velünk együtt a reggelit! Aki dolgozik, annak ennie kell!

Mivel senki sem mozdult, a férfi megismételte a hívást, szélesre tárva a bejárati ajtót.

- Jöjjenek, jöjjenek!

Lassan egymás után ledobták a szerszámaikat és lehajtott fejjel bementek a házba. Mindannyian leültek az asztalhoz, mikor a családfő ismét megszólalt:

- Tudják, a mi házunkban az a szokás, hogy étkezés előtt egy rövid imát mondunk. Csatlakozzanak hozzánk!

A férfi így imádkozott:

- Istenünk, köszönjük, hogy ezek az emberek végre megtisztelték a házunkat és vendégül láthatjuk őket! Köszönjük az ételt, amit kirendeltél nekünk! Ámen

Mikor a családfő elkezdett enni, látva a többiek, hogy az étel nem mérgezett, szó nélkül megették mind az ételt. Amikor befejezték a polgármester így szólt:

- Emberek, mi most valami nagyon rossz dolgot tettünk, de úgy látom már ráférne erre a házra egy tetőcsere, így felajánlok az új tetőre 2000 shillinget.

Kifelé menet mindenki letette az adományát az asztalra.

Már estére új teteje volt a háznak...

szerda, augusztus 25, 2010

Isten a szeretet

„És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és a ki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne.”
(János első levele 4. fejezet 16. vers)
A filozófusok és teológusok sokszor nyakatekert, bonyolult definícióval próbálják meghatározni az Istent, az Örökkévalót. Pedig a Szentírás a legegyszerűbb módón úgy mondja: Az Isten az igazi, önzetlen szeretet, mely nem csak Őt magát, de követőit is kell, hogy jellemezze. S hogyan látszik meg a mindennapokban ez a szeretet?

Egy alkalommal egy tudományos felmérés részeként kutatók, megkérdeztek néhány 4 és 8 év közti gyermeket arról, hogy szerintük mi a szeretet. A kérdésekre adott válaszok mélysége és komolysága sok esetben a kérdezőket is meglepte:

“Amikor nagyinak begyulladtak az ízületei, nem tudott már előrehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most mindig a nagypapa festi a nagyi körmeit, pedig neki is izületgyulladása van. Ez a szeretet.” Rebeka – 8 éves

“A szeretet az, amikor egy lány bekölnizi magát, a fiú pedig borotválkozó arcszesszel bekeni magát, aztán elindulnak, hogy szagolgassák egymást.” Karesz – 5 éves

“A szeretet az, amikor két ember állandóan csókolózik. Amikor pedig már belefáradtak a csókolózásba, még akkor is együtt akartnak maradni és beszélgetnek. Apa és anya ilyenek.” Emília – 8 éves

“Ha jobban szeretnél szeretni, akkor egy olyan baráttal kezd, akit utálsz.” Nikolett – 6 éves

“A szeretet az, amikor elmondod egy fiúnak, hogy tetszik neked az inge, erre ő ezután minden nap csak azt hordja majd.” Nóri – 7 éves

“A szeretet olyan, mint amikor egy kicsi öreg néni és egy kicsi öreg bácsi még mindig barátok, még azután is, miután jól megismerték egymást.” Tomi – 6 éves

“A zongoravizsgámon egyedül voltam a színpadon és nagyon féltem. Odanéztem a közönségre, és apu ott mosolygott és integetett. Csak ő mosolygott. Ezután már nem féltem.” Csilla – 8 éves

“A mamim jobban szeret engem mindenkinél. Senki más nem ad nekem esti puszit mielőtt elalszom.” Klári – 6 éves

“A szeretet az, amikor apa izzadt és büdös, de anya akkor is azt mondja neki, hogy sokkal helyesebb, mint Robert Redford.” Krisztián – 7 éves

“Ha nem gondolod komolyan, akkor nem is kéne kimondanod, hogy szeretlek. De ha komolyan gondolod, akkor szerintem sokszor ki kell mondani. Az emberek hamar elfelejtik.” Júlia – 8 éves

Imádkozz azért, hogy, amikor ma téged látnak ezek a gyermekek, rólad is elmondhassák; Az Istenben maradtál és Ő is benned.

kedd, augusztus 24, 2010

Nem dob ki, inkább megjavít!

„Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja.” Ésa. 40,29.

Mit teszünk, ha kilyukad a zoknink? Megvarrjuk? És ha elszakad a szandálunk? Elvisszük cipészhez?

A mai kereskedelem arra épül, hogy mindig újat vegyél. Már eleve nem gyártanak túl tartós dolgokat, hiszen ez tönkre tenné az üzemeket, gyárakat. A reklámok segítségével újabb és újabb dolgok vásárlására késztetnek.

Milyen jó, hogy a mi Istenünk nem ilyen! Előfordult- e már, hogy úgy érezted: vége! Nincs erőd, nincs megoldás, nincs kiút! Ha nem is sokszor, de már voltam olyan helyzetben, amikor úgy éreztem, nincs tovább! A körülmények úgy alakultak, hogy nem láttam az alagút végét! Ekkor – ellentétben sok más emberrel – nem adtam át teljesen magamat a csüggedésnek! Mielőtt teljesen kiborultam volna, előtte leborultam…. Ezután az az Isten, akinek szolgálok, valami megmagyarázhatatlan, csodálatos módon lehajolt hozzám, megérintette képségbe esett lelkemet, és egy olyan békességet adott, amely minden értelmen felülhalad!

Ilyen a mi Istenünk! Ha úgy érzed, hogy teljesen mindegy már, emberek beléd rúgtak, nevetnek rajtad, kilátástalanná vált minden, akkor van egy jó hírem: Jézus szeret! Ő nem azt nézi, hogy milyen vagy perpillanat, hanem azt látja, milyenné válhatsz az Ő kegyelme által! Ha elhagyott az erőd és biztossá vált a bukásod, borulj le Te is! Mondd el Neki, mi bánt! Ha hibáztál, valld be, és egy olyan élményben lesz részed, amelyet eddig még talán soha nem éreztél!

„Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki” Ésa. 42,3.

Lehetsz akármilyen szerencsétlen, lezüllött, értéktelennek minősített, Ő nem dob el! Befoltoz, rendbe rak úgy, hogy jobb leszel, mint annak előtte!
Akár már ma reggel is kipróbálhatod……

Kormos Tivadar begin_of_the_skype_highlighting     end_of_the_skype_highlighting

hétfő, augusztus 23, 2010


A hívő ember vágyakozása

“Isten után szomjazik lelkem, az élő Isten után: Mikor mehetek el, hogy megjelenjek Isten előtt? Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?”
Zsoltárok könyve 42:2-3

A vágyakozás hatalmas erő. Képessé tesz bennünket a lehetetlenre. Legyen az tárgy vagy élő, amire vágyunk: a vágy hajt bennünket, hogy küzdjünk érte. Minden vágy között pedig a legszebb a szerelem. Vágy. Csak a közelében lehetnék! Csak megfoghatnám a kezét és máris olyan boldog lennék! Csak megölelhetném és olyan béke lenne a szívemben! Csak megcsókolhatnám és máris a mennyekben érezném magam!

“Isten a szeretet!” - mondja János apostol. Igazából “Isten a szerelem!” A legszebb és legnemesebb vágyakozás. A mindent felvállaló, a mindent bevállaló: csak hogy ott lehessünk mellette, és megfogjuk egymás kezét, mint tette Énókkal (“Énók az Istennel járt”): hogy örök életet adhasson. Csak hogy újra átölelhessen, mint tette a gyermekekkel “Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket”): hogy békét és boldogságot adjon a szívbe. Csak hogy újra megcsókoljon, mint ahogy Júdás csókját is viszonozta (“Barátom, csókkal árulod el az Embernek Fiát?”): hogy még egyszer megpróbáljon visszatartani a bűntől.

Aki csak egyszer is randevúzott Vele, az mindig vágyakozik a jelenlétére!

A jó hír: bárhol is légy ma, Ő kész veled lenni! “Nappal szeretetét rendeli mellém, éjjel éneket ad számba az ÚR; imádságot életem Istenéhez.” (8.vers)

vasárnap, augusztus 22, 2010

Útvesztő

"Ahogyan a pásztor gondját viseli a nyájnak, amikor ott áll juhai között, amelyek szét voltak szóródva, úgy viselem gondját juhaimnak. Kiszabadítom őket mindenünnen, ahová csak szétszóródtak egy felhős, borús napon."
Ezékiel könyve 24:12

Esik az eső, sötét van és fázol, de sehogy sem találod az erdőből kivezető utat. Elszakadtál a csapattól, és mindenfelé mész, csak a helyes irányba nem. Vagy esetleg nagyon is úgy hiszed, tudod merre kell menni, mert ismered a térképet, minden a te fejedben van, és nem érdekel, bárki bármit mond, te mész az elképzeléseid után, és egyszer csak egy hatalmas csalánmező közepén találod magad.

Eltévedtél. Fogalmad sincs, merre kéne menni, hogy megtaláld a helyes irányt. Az első kétségbeesés után, mikor már van időd nyugodtan végiggondolni a történetet, végre meghallod, hogy valaki a neveden szólít. Téged keres. Érted jön.

Lehet, hogy eltévedtél az elmúlt héten az élet útvesztőiben. Lehet, hogy túl nehéz volt hordozni a terheket, lemaradtál, mert nem bírod cipelni őket. Lehet, hogy csak a saját eszed után mentél, és nem akartad elhinni, hogy van nálad okosabb is.

Mindegy, hogyan tévedtél el. Valaki a neveden szólít, miközben te bolyongasz valamerre, és szeretne megmenteni téged. Szeretné, ha hozzá tartoznál.

Ma reggel Isten kinyújtja feléd a kezét. Te csak ragadd meg, és kivezet bármilyen nehézségből, mert Ő ma is köztünk van.