Isten népe


Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor, bár enyém az egész föld, valamennyi nép közül ti lesztek az én tulajdonom. Papok királysága és szent népem lesztek. Ezeket az igéket kell elmondanod Izráel fiainak.”

Isten nem sok emberhez szólt a történelem során. Az egyik személy, aki talán a leghíresebb az összes közül, Mózes volt. A Teremtővel beszélget kettesben a Sínai-hegy tetején. A Mindenható személyesen neki adja át a törvényeket, a szerződést, ami magában foglalja a feltételeket, hogy lehetnek Isten népe, és hogy veszítik el ezt a jogot. Kiválasztott tömegről van szó. Egy olyan embercsoport, akiket maga a Teremtő gyűjtött össze, és jelölt ki sajátjának.

Bár azt gondolhatjuk, hogy így könnyű, mert kiválasztottak voltak, de nem ilyen egyszerű a történet. Feltételekhez kötött dolog volt. Lehet, hogy rengeteg ajándékkal járt, de büntetés is társult mellé, ha szerződést szegnek. Nem is kell sokat várni, hogy lássuk működni a rendszert. Alighogy Mózes elmondja a népnek a feltételeket, és visszamegy a hegyre Istennel beszélni, a nép elfordul, és bálványt készít magának. Ez viszont már egy másik történet.

Egy ígéretet kapott akkor Izrael népe, és mi is kapunk ígéreteket. Isten szövetséget akart kötni a néppel, és velünk is szeretne szövetséget kötni. Feltételei vannak a szövetségnek, mint ahogy akkor is volt. A mérleg nem egyenlő. Isten azt ígérte, hogy kiválasztja a népet, neki adja Kánaánt, és úgy kezeli őket, mint a tulajdonát, mint egy értéket, amit óvni kell. Ezért cserébe csak két dolgot kér: hogy hallgassanak rá, és tartsák be a szövetséget.

Isten ma sem kér többet ennél, és nem ígér kevesebbet. Ma is van egy nép, aki hozzá tartozik. Lehet, hogy nem fizikai népről beszélünk. Nem a nemzetiség, sőt, még nem is a gyülekezet köti össze ezt a népet. Isten emberei, kiválasztottai, akik hallgatnak Rá, és követik Őt.

Isten nem kér többet, mint azt, hogy figyeljünk az Ő szavára, cserébe nem ad kevesebbet, mint az örök életet!