Gyermeki lelkület szükséges
"Bizony mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kis gyermek, nem jut be oda."
Márk 10:15.
Az Írásokban azt láthatjuk, hogy Jézus gyöngéd szeretettel fordul a gyermekek felé, míg a korabeli felfogás szerint a nők és a gyermekek alacsonyabb rendű, értéktelenebb személyek voltak. Jézus viszont Isten országáról szóló tanításaiban a gyermekek példáján keresztül a hitélet, és az abban való növekedést nagyon is befolyásoló, meghatározó, alapvető igazságait jelentett ki."Bizony mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kis gyermek, nem jut be oda."
Márk 10:15.
Nyilvánvaló, hogy tanításában nem egy földrajzi helyről beszél, hanem egy viszonyról, egy kapcsolatról Isten és ember között. Isten országa nem szemmel láthatóan jön el. Az Isten országa Isten Igéjének szelíd ihletése, Lelkének belülről ható munkája által jön el, és annak a közösségnek az útján, amelyet az ember az Istennel ápol, aki számára maga az élet. Jézus tanítványainak nem volt elegendő Isten országának természetéről tanulni. Szívbéli, változásra volt szükségük, amely összhangba hozza őket a mennyei alapelvekkel. Hasonló képen korunk értékrendje, teljesítmény és sikerorientált szemléletmódunk bennünket is nagymértékben akadályoz ennek megértésében és Krisztus követésében.
Az a tény, hogy az evangéliumokban az Üdvözítő gyakran normaként, követendő példaként állítja a gyermekeket hallgatói elé: a „gyermekség” fogalmát nyilvánvalóan a maga legeszményibb jelentésében használja. A felszólítás Isten előtti alázatra, keresztényi életük kiteljesítésére vonatkozik. A jézusi értelemben vett igazi nagyság titka: kicsinnyé lenni, mint egy gyermek. Mert az Isten országa, az Istennel való közösség visszanyerése, az üdvösség, egyáltalán az értelmes Istennel eltöltött földi élet és az örökélet nem a mi teljesítményeink jutalma, akár mennyire igyekeznénk kiérdemelni, hanem az Isten meg nem érdemelt szeretetének kegyelmi ajándéka.
Kisiskolás éveim nyári szüneteit nagyszüleimnél töltöttem, ahol néhány évvel idősebb unokatestvérem mindig így „szerelt le”: „Te csak hallgass, mert kicsi vagy és vagyontalan!” Mondanom sem kell mennyire rosszul esett. Sikertelenül, de kitartóan lázadoztam ellene. Most már tudom, hogy valóban kicsi és érdemtelen vagyok. Elfogadni, beismerni önmagamra nézve is igaznak a bibliai emberkép céltévesztett állapotát, gyermeki alázatot igényel. Elfogadni, és befogadni a mennyei Atya szeretetét, a melyet Krisztus megváltói oltalmában kínál fel egyedüli út, igazság és élet gyanánt; ez gyermeki hitet és bizalmat igényel. Vezetésére, gondviselésére, ígéreteire hagyatkozni gyermeki nyitottságot, akaratának követése, a mindennapi szolgálat és kereszthordozás gyermeki függőséget és engedelmességet igényel. Emberi kapcsolatokban a szeretet, a tisztaság a megbocsátás gyermeki szabadsága a példa.
Krisztusban újra élhető és megőrizhető az elveszített gyermeki lelkület és vele együtt, az elrejtettség biztonsága és szabadsága a Szentlélek által, ami nem más, mint Isten országa.
Pócsi Lászlóné
