szombat, november 02, 2013

Gyógyító vidámság


„A vidám szív a legjobb orvosság,
a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.”
(Példabeszédek 17:22)

Sokan, amikor azt a szót hallják, hogy: hit, vallás, Biblia, akkor amolyan komoly, zord tekintetű, savanyú képű emberek arca jelenik meg szemük előtt. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy a vallás gyakorlásához megfelelő szintű komolyságra, kimértségre van szükség, amiben nincs helye a vidámságnak, a jókedvnek. Nagyon sokszor még a gyakorló keresztények is ezen a véleményen vannak. Ettől aztán a kereszténység nem lesz túl népszerű a ma embere számára.

Biztos az, hogy a nevetés, a vidámság, a jókedv, a derű nem lehet része egy komolyan hívő ember életének? Valóban minél szentebb valaki, annál inkább búval béleltnek kell lennie? A szentség fokát valóban a hosszú, lógó orr, vagy a savanyú tekintet bizonyítja?

Nos, ezt a tévhitet – bármennyire is népszerű – el kell vetnünk. A Szentírás nem tanítja ezt, sőt ennek az ellenkezőjéről győz meg bennünket, mégpedig arról, hogy a Krisztusban hívő embernek minden oka megvan az örömre, a boldogságra és a vidámságra. Lássunk csak néhány igehelyet:
  • „Örüljetek az Úrban, vigadozzatok ti igazak! Örvendezzetek mindnyájan ti egyeneslelkűek!” (Zsoltár 32:11)
  • „Örüljetek igazak az Úrban, és tiszteljétek az ő szentséges emlékezetét!” (Zsoltár 97:12)
  • „Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!” (Filippi 4:4)
  • „Mindenkor örüljetek.” (1Thessalonika 5:16)

Krisztus helyettes áldozatának felismerése és megértése, valamint a bűnbocsánat saját életünkben való megtapasztalása olyan pozitív értelemben vett élményt jelent, ami semmihez nem hasonlítható ezen a világon. Kitörő öröm és elfojthatatlan hála és dicséret tör föl az ember szívéből Krisztus helyettes áldozatának megértése, megtapasztalása nyomán. Ez az öröm, gyógyító öröm! Illetve ez nem más, mint a lelki gyógyulás felett megélt öröm; a lelki gyógyulás következménye!

Az öröm tehát szerves része kell, legyen a keresztény ember életének. Úgy is mondhatnám, hogy öröm nélkül nincs kereszténység. Ez az öröm nem káröröm, nem valamiféle bűnös tettek felett érzett rosszindulatú kacaj, hanem tiszta, ártatlan, szeplőtlen boldogság, amit a bűneitől megszabadított ember érez.

Egyéb iránt, hadd jegyezzem meg, hogy Istenről azt jegyzi fel az egyik ószövetségi kispróféta, hogy a mennyben énekel és örvendez, miközben ránk, emberekre gondol: „Az Úr, a te Istened közötted van; erős ő, megtart; örül te rajtad örömmel, hallgat az ő szerelmében, énekléssel örvendez neked.” (Zofóniás 3:17). Az örvendezés tehát Isten egyik jellemző tulajdonsága. Akkor nekünk, az Úr képére és hasonlatosságára teremtett embereknek miért kellene savanyú képűeknek, zord tekintetűeknek lennünk?

Ráadásul Isten úgy tervezte, hogy miközben hagyjuk szabadon kifejezésre jutni a Vele való kapcsolatból származó örömet, eközben az egészségünk is javul, helyre áll.

Külön tudományág, a gelotológia foglalkozik a nevetés jótékony hatásaival. „Már az ókorban tudták, hogy a nevetés jó hatással van a kedélyállapotra. A jó kedély a testi folyamatokat kedvező irányba változtatja. A komédiások előadásait gyógyítás céljából az ókorban a görögök, kínaiak igénybe vették. A középkorban az uralkodók e végett is tartottak udvari bolondot. A nevetés csillapítja a fájdalmat, ugyanis a szervezetben adrenalin, noradrenalin, béta-endorfin hormonok szabadulnak fel, amelyek közül az első kettő jó kedélyállapotot okoz, a harmadik fájdalomcsillapító hatású. A nevetés csökkenti a kortizol kiválasztását, elősegíti a védekező anyagok, immunoglobulinok, t-limfociták, gammainterferonok képződését, tehát erősíti az immunrendszert. Ugyanakkor háromszorosára-négyszeresére fokozza az oxigénfelvételt, a vérben növekszik az oxigénszint, emelkedik a bőr hőmérséklete. Egy óra hosszára ellazítja az izmokat, szabályozza az emésztést és a vérnyomást. Nevetés közben csökkennek a stresszhormonok, norepinefrin, kortizol, dopamin szintje a szervezetben.”

Olvasd a Bibliát és légy vidám! Ez az útja a testi-lelki egészségnek.