A hangya példája
Szereted
őket, vagy sem, tény, hogy a hangyák a sarkvidékeken kívül az egész bolygót
meghódították. Több mint tizenkétezer fajtájuk van és becslések szerint körülbelül
1 millió jut belőlük fejenként mindannyiunkra. Lenyűgöző az erejük, a
gyorsaságuk, alkalmazkodóképességük, kitartásuk és szorgalmuk pedig
példaértékű.
No
de miért is szorgoskodnak a hangyák?
Számukra
a közösség, a kolónia fennmaradása és növekedése az első. Ezért egy
hangyabolyban minden egyes hangyának meghatározott feladata van. Egyik építi a
fészket, a másik védelmezi, a harmadik beszerzi az élelmiszert, vagy táplálja a
királynőt, vagy gondoskodik az utódokról, stb.
A
kutatók azt is megfigyelték, hogy viszont azt az egyedet, amelyik ok nélkül
tétlenkedik, azt kilökik a bolyból, sőt, még a királynőt is kivezetik, ha nem
rak elég tojást, és helyébe másikat választanak.
Igyekezetüket
figyelve, példájuk számomra ma azt mondja:
A
szorgalom önmagában még nem erény. A szorgalom iránya is fontos. Ha csak magamnak
halmozok fel, ha csak magamért, vagy csupán azokért fáradozom, akik közvetlen
környezetemben élnek, akkor még jó néhány leckét kell vennem ezen egyszerű
rovaroktól és a Bibliából.
Ugyanis
az egész Szentírás alaptanítása, hogy épp az önzés választott el bennünket
Istentől és egymástól, illetve zárt ki bennünket az Édenből.
Jézus
pedig azért jött, hogy önfeláldozó szeretetével magához öleljen és ösztönözzön
arra, hogy „akik élnek, ezután ne maguknak éljenek, hanem annak, aki érettük
meghalt és feltámasztatott.” (2Kor.5:15)
Így,
e parányi lény az Örökkévaló hatalmas szeretetének a hírnöke. Ülj le, figyeld
és tanulj!
