Egy kis vitatkozni való...
Mit értesz a megvalósuláson? - minden ezen múlik. Való igaz, a történelem bizonysága szerint az ember bármire képes és kész azt megvalósítani. Lehetünk eltökéltek, lehet elég akaraterőnk olyan dolgokhoz is, ami Istennek nem tetszik és úgy tűnik, véghez is visszük azokat. Sokszor előfordult már, hogy háborúkat robbantottunk ki önös érdekekből. Elég sokan vannak, akik piszkos pénzen és erkölcstelenül gazdagodtak meg és gyarapodnak mind a mai napig. Lehetnek bűnözők, vétkesek, sőt még aljas és gonosz emberek is, akikre mindeddig nem sújtott le az Isten büntető keze. De, ha mindez így van, akkor mit is kell értenünk a fenti szöveg alatt? Mit is jelent az, hogy csak az Úr tanácsa valósul meg?
Amikor Salamon uralkodott egész Izrael felett, az a király, aki bölcsességet kért és kapott Istentől és aki a Példabeszédek könyvét is írta, Isten törvénye érvényes volt az egész országra és az egész nemzetre egyaránt. Amik az írásokban szerepeltek, azt minden állampolgárnak be kellett tartania. Az ismert mózesi törvények benne voltak a polgári törvénykezésekben, mert a kettő szinte egy volt. Így boldogulni Isten országában, az akkori Izraelben, nem lehetett a törvények betartása nélkül. Aki megpróbálta, előbb utóbb elbukott. A bölcs király igazságosan ítélte népét Isten akarata szerint. Így nem is inthette másra olvasóit, mint arra, hogyha szép jövőt akarnak maguknak, ha boldogulni szeretnének, akkor véssék eszükbe, hogy annak záloga, az Isten tanácsára való hallgatás. Akik így éltek, azok szemmel láthatóan gyarapodtak mindenféle jó értelemben. Akik nem, azok nem kerülhették el sokáig a büntetést. Salamon ítéleteinek híre messze földre eljutott és még onnan is sokan jöttek csodálni bölcsességét, gyarapodó országát, a földön megvalósuló Isten országát.
Aki bűnös úton jár, rendszerint rövidtávon gondolkodik. Hazudni, rosszat tenni is a gyors célbaérkezés elérése végett szoktunk. De már régen megmondták, hogy nem mindig a legrövidebb út az, ami igazán célba ér. Nagy árat kell fizetni azért, ha istentelen úton jár az ember. A legtöbb esetben elveszítjük magunk mellől mindazokat, akik igazán fontosak lehetnének a számunkra. A jó barátokat nyerészkedők, hízelkedők, haszonleső érdek-haverok váltják fel. Sok híres-hírhedt ember nem mer hinni még kedvese szerelmében sem, mert önös érdekeket sejt mögötte és így végül egyedül marad. Elmondhatja-e hát, hogy szándéklai megvalósultak? Talán, részben igen, de ezek a megvalósulások sohasem tudják betölteni őt a teljesség érzésével. Sohasem éli át az élet egész voltát, mert örökre hiányozni fog valami belőle. Az, amit csak Isten maga adhat mindannyiunknak. Ne feledjük, az Úr maga mondta: "Én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek."
