Mennyi a fizetésed?


„Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.”

Akkor beszéljünk a pénzről. Hiszen a lényeg, hogy mennyit lehet keresni ezzel a munkával. Hogy van-e tehetségem hozzá? Hogy szeretem-e azt, amit csinálok, az mellékes.

Érdekes világ ez, egyrészt sírunk, hogy nincsenek kétkezi munkások, iparosok, másrészt, melyik az a szülő, aki szeretné, hogy a gyermeke kőműves, víz-gázszerelő, varrónő, vagy mezőgazdasági dolgozó legyen?

Nem beszélve arról, hogyan néznek arra, aki már egy nagyjából biztosnak mondható egzisztenciát hagy a háta mögött, azért hogy az álmait megvalósítsa.

Elképzelem, mit szólhattak Péter, András, vagy János és Jakab szülei, mikor otthagyták a családi halászati vállalkozást és egy názáreti vándortanító mellé szegődtek. Miként reagálhattak Máté barátai, mikor feladta az akkor legjobban jövedelmező állást.

Bolond! Az Istenhittől nem leszel milliárdos, a Biblia tanulmányozásából nem lehet luxusvillát építeni, a gyülekezetbe járásból nem lesz luxusautó, az önzetlen jótékonykodásból nem lesz virágokkal borított márvány emlékmű…

Persze, megpróbálhatod összeegyeztetni a vagyonszerzést és Jézus követését, de tévedsz, ha azt gondolod, hogy neked sikerülhet egyszerre két urat szolgálni.

Sokan hiszik ma is, hogy a törvény külső megtartásával, meg alamizsna osztogatásával megvásárolhatják az örök életet. Aztán, mikor elhangzik: oszd szét mindenedet és jer, kövess engem, felvévén a keresztet. (Márk 10:21) szomorúan távoznak.

S aki marad, az is felteszi a kérdést: „Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.” (Márk 10:28) Mi milyen fizetséget kapunk?

„Jézus pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, senki sincs, aki elhagyta házát, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldeit én érettem és az evangéliomért, Aki száz annyit ne kapna most ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet. Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.” (Márk 10:29-30)