szerda, március 20, 2013

Valós jutalom


„Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.”
(Példabeszédek könyve 11. fejezet 18. vers)

Mikor egy-egy betegség kapcsán, a természet erői elleni tehetetlenség okán, vagy szeretteink sírjánál állva szembesülünk törékenységünkkel, ránk törhet a gondolat;

Mi értelme, hogy itt élünk ezen a földön? Dolgozunk, robotolunk, de ahogy üres kézzel jöttünk, ugyanúgy üres kézzel megyünk el. S ha ennyire mulandó az élet, jobban át kéne gondolni mire mennyi időt és energiát használunk el.

De hogyan tehetjük meg ezt? Ne menjünk ma iskolába? Hagyjuk ott a munkahelyünket és maradjunk itthon, egymással beszélgetni, Bibliát olvasni és imádkozni? Ne foglalkozzunk a földi dolgokkal, csak a mennyeiekkel?

Mit jelent olyan fizetségért, olyan jutalomért dolgozni, olyan kincset gyűjteni, amit nem lopnak el, ami nem megy tönkre, nem romlik el, nem rozsdásodik, nem inflálódik?

Egy asztalos így fogalmazta ezt meg; sokan azon fáradoznak, hogy napról napra több széket készítsenek, melyeket eladva hamar gazdaggá és híressé válhatnak.

Számomra viszont nem az a fontos, én gazdag és híres legyek, hanem, hogy a székek, amiket készítek azok napról napra tökéletesebbek legyenek.

Ez volt a Názáreti Ács egész életének célja, benn a műhelyben és később kinn tanítás közben is. Mert az igazi szeretet; nem a maga hasznát keresi, hanem a másokét, ennek jutalma pedig örök élet a szeretet Istenével.

„A másokért folyó önzetlen munka lelkülete állhatatosságot, elmélyülést, szilárdságot és Krisztushoz hasonló szeretetteljes jellemet ad; békét és boldogságot nyújt. A szív mindig nemesebbre törekszik. Többé nincs helye a hanyagságnak és önzésnek.

Azok, akik ily módon gyakorolják a keresztény erényeket, növekedni és erősödni fognak, hogy Istenért dolgozhassanak. Világosan megértik a lelki dolgokat, állandóan gyarapszanak hitben, és növekszik imáik ereje. Isten Lelke munkálkodik szívükben, és a mennyei kapcsolat megtermi a szív összhangját. Azok, akik ilyen önzetlen fáradozással áldozzák oda magukat embertársaik javáért, munkálják legbiztosabban saját üdvösségüket.” (E.G.White; Jézushoz vezető út 65.o.)

Jézus bátorítása ma számodra: „Eredj el, és te is a képen cselekedjél.”