Kövesd a jót!

„Szeretett testvérem, ne a rosszat kövesd, hanem a jót. Aki a jót cselekszi, az Istentől van, aki a rosszat cselekszi, az nem látta az Istent."


Kinek van igaza? Nehéz dönteni, mert mindig éppen annak van igaza, aki meséli a történetet. Miért? Mert abból a szemszögből minden igaznak tűnik és ez egyértelműen magában foglalja a másik felelősségre vonását. Képzeljük el, hogy egy buszon utazva a nyári melegben, a klíma nem hűt rendesen, ablak nincs nyitva, percről percre melegebb van. Előtted csak egy idősebb hölgy van, aki éppen félálomba készül szenderülni a melegtől, de te ekkor előre hajolsz és elhúzod az ablakot gondolva, hogy ezzel mindenkinek jobb lesz. De tévedsz, mert csak neked jobb, ugyanis az előtted ülő füle gyorsabban kap huzatot, mint ahogy kiszámolod mennyi 2X2. Ő azon nyomban visszahúzza és közben szúrós tekintetével igyekszik téged megsemmisíteni. Újra előre hajolsz és elhúzod még egyszer az ablakot. Ő pedig vissza, és ezt játsszátok a végállomásig. Ismerős?

De kinek van igaza?

Az idős hölgynek, akinek az egészségi állapota a tét vagy annak, aki már nem bírta tovább az elviselhetetlen hőséget? Mit csinálhattak volna másképp?

A megfelelő információ hiányában gyakran ilyen, vagy hasonló konfliktusokban lehet részünk. E miatt olyan védőfalakat építünk fel, amiket egy atombomba sem tudna lerombolni. Egy valami azonban mégis képes áthatolni ezen a falon, és az a szeretet. Próbáljuk ki! Szeretettel fordulni embertársunkhoz. Feltételeznünk kell azt, hogy a bosszúságot okozó fél sem úgy kelt fel ma reggel, hogy eldöntötte magában: „na most aztán  ma valakivel jól kitolok”. Segítsünk neki feloldani a mogorvaságot egy kedves szóval, mosollyal. Kössünk kompromisszumot és teremtsük meg azt a pozíciót, amiben mindkét fél nyertes lehet. Én már kipróbáltam és működik!

János a levelében valaki olyanról ír (Diotrefész), aki szembe fordul a Presbiterrel. Úgy viselkedik, mint aki vágyik az elismerésre és mindent megtesz azért, hogy magas rangba kerülhessen. Nem válogat az eszközökben, rágalmaz, és távol tartja a testvéreket is a gyülekezettől. Az apostol azonban nem rémül meg, hanem a vállalja a konfrontációt megbékélést hozva ezzel. Diotrefész nem egy tévtanító személy, mert arról minden bizonnyal tett volna említést János, hanem inkább az ortodoxia lelkes, önkéntes védelmezője lehet. Az ő szemszögéből nézve nem jó dolgot tesz és, nem jön rá, hogy ezzel az evangélium terjedését akadályozza.E miatt kell Jánosnak szemrehányást tennie.
Meg kell vizsgálnunk mindent annak érdekében, hogy józanul el tudjuk dönteni, mi az, ami az evangélium terjedését szolgálja a legjobban.