vasárnap, február 07, 2016

Isten kezében

„Dávid ezt felelte Gádnak: Igen nehéz helyzetben vagyok. Inkább essünk az Úr kezébe, mert nagy az ő irgalma. Csak ember kezébe ne essem!”
Sámuel második könyve 24:14

Fogtad a kezem, én pedig kapaszkodtam beléd. Fájt. Nagyon. Ekkora fájdalmat addig még nem éreztem, de tudtam, ennek az egynek van, lesz értelme. Ezt meg kell élni minden porcikámmal, de a vége jó lesz. A legjobb. És Te ott voltál mellettem. Fogtad a kezemet. Nem tudtál semmilyen varázsigét, amitől egyszerre eltűnt volna minden fájdalom. Nem tudtál velem helyet cserelni, hogy néhány percig Te vidd helyettem a terhet. Nem tudtad előretekerni az idő kerekét, rohant az magától is. De ott voltál mellettem, és fogtad a kezemet. És ez volt az, amire nekem szükségem volt. Hogy amit együtt kezdtük el, annak együtt éljük át lehetőleg minden pillanatát. 

Fogtad a kezem, és vettük annyiféleképpen a levegőt, ahányféleképpen kellett. Ott voltál velem, és együtt hoztuk a világra azt, akivel Isten áldott meg minket. Együtt, Isten kezében. 

Isten kezében. Itt váltunk családdá, és itt szeretném közös életünk minden pillanatát megélni. Úgy fogni az Ő kezét, úgy kapaszkodni belé, ahogy akkor kapaszkodtunk egymásba. Mert voltak, vannak és lesznek is még fájdalmak. Jönnek keményebb és könnyebb napok is, de Isten kezében minden új értelmet nyer. 

Érhetnek minket csapások. Olyanok, amikét mi okozunk magunknak, és olyanok, melyeknél nincs válasz a miértre, megtörténnek, mert megtörténnek. Lehetünk mérgesek egymásra, Istenre. Kiabálhatunk és zokoghatunk. Járhatjuk a legboldogabb örömtáncot, és nevethetünk könnyünk csordultáig. Jöhetnek jó és mégjobb dolgok, amire mások szerencsét és mázlit mondanak.

Mert Isten kezében lenni nem a rózsaszín álmot jelenti, hanem a biztonságot. Biztonságot akkor is, ha kívül és belül tombol a vihar, amikor kavarognak az események és az érzelmeink. Mert van, hogy nem száll le tűz az égből, pedig várjuk Jónással együtt a szerintünk jogos csodát. Van úgy, hogy Ninive talpon marad, a hullámok nem csendesülnek és a kérésre nem a remélt válasz érkezik. De ekkor is biztonságban lehetünk Nála, aki kezében tartja életünket. 

Hát maradjunk ezen a helyen, és kapaszkodjunk Belé! Bízzuk rá magunkat, met sehol mashol nincs biztonság, az Ő kezében.