kedd, október 06, 2015

Pál dicsekedése!



De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem. Ezért Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban, mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.
Pál második levele a korinthusiakhoz 12. fejezet 9-10. verse

A dicsekedés más szóval mondva nagyotmondás, vagy hencegés. A dicsekvés célja az, hogy egy rangsort alakítson ki emberek között, és az határolja el egyiket a másiktól: én jobb vagyok, mint te, de nem jobb, mint a harmadik.” A dicsekedés az elért eredményeket tartalmazza, amely megítélés kérdése, hogy az adott dolog, mennyire jó. Az elért eredményeket úgy is mondhatnánk, hogy siker, de érezhetően nem hasonlít a dicsekvés kifejezésünkre.

Pál megtehetné, hogy felemlegeti sikereit, akár még dicsekedhetne is, hiszen van mire és ezzel késztethetne megtérésre embereket, de nem így tesz. Inkább azzal tesz bizonyságot Krisztusról, hogy az erőtlenségeit emlegeti fel. Ezt azért teszi, mert az Isten munkáját (ami Krisztus evangéliumának, örömhírének hirdetése) el kell végezni, és minél kevesebb emberi erőfeszítés található a munkájában, az Isten annál inkább gazdagítja Pál apostolt az Ő erejével.

Krisztus követőjének lenni a legjobb dolog, amit az ember választhat. Előszeretettel emeljük ki azt, hogy milyen nehézségekkel jár olykor-olykor helyt állni, de az a rengeteg pozitív megerősítés, amit Isten ad azért, hogy az iránta érzett hűségünk mélyebb lehessen, megerősít bennünket és igazi veszteség kihagyni Őt az életünkből. Megtanít arra, hogy a mi dicsekvésünk az legyen: hogy habár gyengék vagyunk, Ő megerősít minket, lábunkat sziklára állítja. Megtanít arra, hogy elengedjük a kormánykereket és átadjuk Neki, hogy irányítsa Ő az életünket.