kedd, május 19, 2015

A lélek kész!

Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Mert nem a jót cselekszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekszem, melyet nem akarok.
Pál levele a rómaiakhoz 7. fejezet 18-19. verse



Az ember foglya a bűnnek, és ezért a legjobb cselekedeteink is olyanok, mint tisztátalan és megfertőztetett ruha.

Amire szeretném helyezni a hangsúlyt ma, az az, hogy legyünk megértőek magunkkal és másokkal szemben is! Felteszem a költői kérdést? Nehéz vagy könnyű az átállás? Mármint a bűnös életből a bűntelen felé elmozdulás.

Van egy kedves gyülekezeti tag, aki már az 50-es éveiben van. Hét vagy nyolc évvel ezelőtt keresztelkedett egy újonnan alakuló gyülekezetbe. Több mint 30 évig a dohányzás rabja volt, és amint meghozta az elhatározást, hogy ő már pedig nem teszi ezt többé, az Isten segítségével letette a cigarettát egy életre. Azért írom, hogy a jó Isten segítségével, mert a függőség olyan mértékű volt az életében, hogy két dobozzal szívott naponta. Nem is tudta korábban elképzelni az életet cigi nélkül. De egyik pillanatról a másikra a kívánsága megszűnt.

Nem megy mindig így. Vannak, akik nagyon sokáig szenvednek azzal, hogy a kísértéseknek ellen álljanak, és újra és újra visszatérnek a bűnök. Pedig jól tudják, hogy mi a jó, mit kellene tenni mégsem teszik, mert nincs hozzá elég erő.

Sokszor így van velünk. Én kiemeltem egy betegséget, de szeretnék máshogy fogalmazni. Mi a bűnnek a szenvedélybetegei vagyunk. Újra és újra elkövetünk olyan dolgokat, amelyeket tudjuk, hogy nem lenne szabad. Gondolhatunk „kisebb” dolgokra: trágár beszéd, ügyeskedés, irígység, stb… Minden, amivel vétünk Isten parancsa ellen el kell hagynunk, mert ezzel megszomorítjuk Őt. Az Isten segítségével a legsúlyosabb problémáktól is meg tudunk szabadulni. Merjünk kérni Tőle olyan dolgokat, amire csak Ő képes!