csütörtök, január 17, 2013

Testi-lelki jólétben

"Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek."

János harmadik levele 1:2

Várjunk csak! Honnan tudja János, hogy jó dolga van a lelkemnek, amikor én éppen sírni szeretnék? A sok megoldatlan probléma, a kérdéseim, az eddig válasz nélküli imák, a bizonytalanság, a bánkódás a helyrehozhatatlan hibák miatt gondoskodnak róla, hogy ne legyen jó dolga a lelkemnek. 

Mi van, ha én nem szeretnék testileg olyan egészséges lenni, mint amilyen most a lelkem állapota? Bár sajnos/szerencsére - mindenki válogassa ki, hogy melyik - ez a kérés általában teljesül és pont olyan testi egészségnek örvendünk, mint amennyire kiegyensúlyozottak vagyunk lelkileg. 

A nyakasnak valószínűleg a nyaka fájdul meg. Aki nem tud megemészteni valamit, annak a gyomra fáj. Aki hosszú ideig rágódik valamin, szintén valamilyen emésztőszervi megbetegedése alakul ki. Aki epés megjegyzéseket tesz, több, mint valószínű, hogy epebántalmak gyötrik. A rosszmájú anyagcserezavarral küzd. Aki súlyos terheket cipel, hátfájdalmai lesznek. Aki lelki bénultságban szenved, mozgásszervi megbetegedései támadnak. 

Ha egészségesek akarunk lenni, nem kerülhetjük ki a lelki dimenziót sem. Sokszor elhitetjük magunkkal, hogy az úgysem látszik, ami a lelkemben zajlik, pedig valahol utat tör magának minden le nem rendezett góc és valamelyik szerven keresztül mutatja meg magát, hogy kézzelfoghatóan létezik. 

Isten mit tesz azért, hogy valóban jó dolga legyen a lelkünknek? Isten megteremtett, megszabadított abból a nyomorúságból, amibe a bűn taszított minket, és azt ígérte, hogy örök életet ad mindenkinek, aki elég alázatos ahhoz, hogy ingyen elfogadja Istentől azt az ajándékot, amit lehetetlenség lenne kifizetni, de bolondság visszautasítani. Ha ezzel foglalkozunk, és nem tévesztjük szem elől, akkor mindig jó dolgunk lesz.