kedd, augusztus 28, 2012

A másikra hangolódva…

 

„Ismét mondom néktek, hogyha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám. Mert hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Mt.18,19-20.




A múlt héten esküvőn voltam. Az útravaló Igéket kellett mondanom az esketés és az áldáskérő ima után. Mit is mondhatnék akkor, amikor már mindent elmondtak előttem? Isten ezt az Igét hozta elém...

Általában ezzel a gondolattal szoktuk vigasztalni magunkat, ha kevesen vagyunk, hogy igen, de az Úr itt van közöttünk, hiszen megígérte….! Valahogy ritkán jut eszünkbe az, hogy ezt egy házaspárra alkalmazzuk. Pedig mennyire kézenfekvő, hogy az a kettő, egy házaspár legyen, akik egymásra vannak hangolódva! Egy kis „gyülekezet” ez, akiket egy cél vezérel, akik egy akarattal fordulnak a mindenség Urához erőért, bizonyságtevő ajkakért, vigasztaló cselekedetekért. Micsoda kihívás ez mindenki számára, amit Jézus ígért! Milyen logikus az, hogy a házaspárok egyet érezzenek, egyet gondoljanak, egyként cselekedjenek! Ha ez így lenne, másképpen történnének a dolgok a családokban, az országban, a világon és az egyházban is! Vajon mi választ el bennünket ettől? Hisszük-e azt, hogy Jézus komolyan beteljesítené ígéretét rajtunk? Vagy ez csak egy szólam, egy szép mondás, nem több? Hiszem, hogy a mi szerető Megváltónk nemcsak azért mondta e szavakat, hogy játsszon velünk, vagy cukkoljon bennünket. Ő igenis válaszol ami imáinkra akkor, amikor ráhangolódunk az akaratára, és együttes szívvel elé terjesztjük kéréseinket. Nem hagy bennünket kétségek közepette, hanem megadja azt, ami javunkat szolgálja.

Én nem tudom, hogy ez a friss házaspár él-e ezzel a kiváltsággal, vagy nem, amit Jézus ígért, de egyet tudok! Ha mi most, akárhol is vagyunk, komolyan vesszük Jézus felajánlását, akkor meg fogjuk tapasztalni az Ige valóságát saját életünkben!

Kormos Tivadar