hétfő, október 26, 2009

Gondoskodó pásztor

„Mint pásztor, nyáját úgy legelteti, karjára gyűjti a bárányokat és ölében hordozza, a szoptatósokat szelíden vezeti.”

Ésaiás könyve 40:11

Micsoda Istenünk van! Erre próbálja keresni a szavakat, a képeket, hasonlatokat Ésaiás könyve is. Helyzetünket látva és ismerve, egyre inkább azt látjuk, egy ilyen Istenre van szükségünk. A messzeségben trónoló Úr és az általunk irányítható jótékony égi „nagybácsi” képzete között, ott van a gondoskodó, szerető, áldozatra kész Isten.

Ésaiás 40. fejezete a vigasztalás üzenetét hordozza. Így is kezdődik: „Vígasztaljátok, vígasztaljátok népemet, így szól Istenetek!” A mulandó fűszálhoz hasonló ember, és az örökkévaló Isten hatalma óriási kontrasztot teremt. A teremtő Isten számára minden egyszerűen és könnyen irányítható a világban, de ott van az ember, aki nem veszi észre, nem bízik benne. Helyette kézzelfogható szobor-isteneket farag, isteneket gyárt magának, akik persze semmit sem tehetnek érte.

A pásztor képe számunkra már nem hat olyan erővel, mint abban az időben, annak a népnek, de egy kérdés ott él időtlenünk: milyen az Isten valójában? Annyi néven ismerjük, annyi nemes tulajdonságáról olvashatunk… de milyen is valójában? Úr, Apa, Barát, Seregek Istene, Mindenható, Örökkévaló, gondoskodó Pásztor, vagy Teremtő…?

Isten mindez és még sok minden más, megismerni teljesen nem tudjuk. Annyit tudunk róla, amennyit megmutat magából. A Biblia hála Istennek nem csupán a teológusoknak íratott, hogy minden szavát és betűjét ízekre szedve megfejtsék az Isten titkát. Olyan egyszerű, megérthető módon kommunikál, hogy az adott helyzetben a számunkra legszükségesebb dolgot lássuk meg benne.

Ha elveszettnek, reménytelennek érzed magad, akkor Ő azt mondja: én vagyok a gondoskodó jó Pásztor. Ha erőtlen vagy és elcsüggedtél azt ígéri, hogy akik az Úrban bíznak, erejük megújul és szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk. Amikor semminek érzed magad, akkor arra emlékeztet, hogy még a hajunk szálát is számon tarja…

Olyan Istenünk van, akire mindig, mindenben számíthatunk, aki közel van hozzánk, aki győzelemre visz. Van-e bármi vagy bárki másra szükségünk?