szerda, szeptember 09, 2015

Az igazán boldog ember



Boldog ember az, akinek te vagy erőssége, s a te ösvényeid vannak szívében.
(84. Zsoltár 6. vers.)

Nemrég, egy bibliaköri összejövetelen éppen Jézus boldogmondásairól beszélgettünk. S arra a megállapításra jutottunk, hogy egyrészt minden ember alapvetően boldogságra vágyik és lelki békességre törekszik.

Ugyanakkor, a boldogságot, a megelégedést legtöbben tárgyak birtoklásától, a körülmények szerencsés alakulásától várják. Ahogy általában megfogalmazzák; „boldog az, aki egészséges, aki gazdag, vagy legalábbis mindent megvehet magának, akinek szerető családja van, aki azt csinálja, amit szeret…”

És, ha ez a vélekedés igaz lenne, akkor minden gazdagnak, egészségesnek, családosnak, stb. alapból boldognak kéne lennie. Ám ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy sokszor egy szegény, egy beteg, egy olyan, aki szükséget szenved, jobban tud örülni, mint az akinek megvan mindene. (Lásd: Nick Vujicic, aki végtagok nélkül él)

De hát akkor kik valójában a boldogok? Az idézett zsoltár alapján vannak, akik rávágják; boldogok, a vallásos emberek. Viszont, ha ezen személyek úgy nyitott szemmel körbenéznének az istentiszteleti alkalmakon, nem biztos, hogy minden esetben boldogságtól sugárzó arcokkal találkoznának.

Mert vallásosnak lenni, vagy életünket teljesen Istenre bízni, két különböző dolog. De annyi bizonyos, hogy a valódi boldogság nem a külső körülmények alakulásától függ, és elsősorban nem érzelmi alapokon áll.

A boldogság Sokkal inkább, a szerető Istenbe vetett meggyőződésből fakadó gondolkodásforma, ahogy Salamon is írja; „Boldog ember, aki megnyerte a bölcsességet, és az ember, aki értelmet szerez.” (Péld. 3:13)

Legyen mai imádságunk: Uram, változtass meg gondolkodásomban! Emelj ki a boldogságot tárgyaktól, körülményektől, vagy másoktól elvárók sorából! És segíts Hozzád hasonló, másokat boldogító életet élni!