szombat, május 18, 2013

Isten embere és az üzenet


„Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja,
 és annak Isten mérték nélkül adja a Lelket.”
(János evangéliuma 3:34)

Minden korban voltak Istennek emberi, akiket Ő küldött azért, hogy szólják az Ő beszédét. Így jöttek létre azok a könyve, írások, levele és énekek is, amelyek a Bibliát alkotják. Rajtuk keresztül az Úr szól hozzánk ma is. „Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei” (2Péter 1:21). Ritkán gondolunk arra, hogy Bibliaolvasás közben ugyanaz az Isteni Szó (Ige) szól hozzánk, mint ami (aki) kezdetben teremtett mindent. Hogyan lehetséges, hogy hajdan Isten szavának ilyen hatalmas ereje volt tapasztalható, ma azonban nem igazán történik semmi az Ige hirdetése nyomán?
Az ige azt mondja, hogy Isten mérték nélkül adja az Ő Lelkét „annak”. Kinek is? A hirdetőnek, vagy a hallgatónak? Elsősorban a hirdetőnek, hiszen 2Péter 1:21 szerint, aki Isten beszédét szólja, nem saját kútfőből meríti mondanivalóját, hanem Isten Lelkének ihletésére, aki pedig magától az Úrtól kapja üzenetét (lásd: János 16:13b). A hirdető tehát, aki igazán Isten beszédét szólja, valóban a Szentlélek hatalma alatt végzi feladatát. De mi van a hallgatókkal? Hát éppen ez az! Istennek igéje hatalommal bír, de sohasem vesz hallgatóin erőszakot. Nem akarja meggyőzni őket mindenáron, erőnek-erejével. Csak azok számára válik élővé az Ige, akik hittel fogadják azt. „Mert nékünk is hirdettetett az evangélium, miképpen azoknak: de nem használt nekik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották” (Zsidók 4:2).
Te hogyan viszonyulsz Isten beszédéhez? Elfogadod? Mindent hiszel és elfogadsz, amit a Bibliában olvasol, vagy pedig szelektálsz? Hogyan hallgatod az istentiszteleten a prédikációt? Attól függ, ki az, aki prédikál? Eljut-e üzenete hozzád, a szívedhez? Tanácsol-e, megérint-e, időnként meg tud-e feddeni Isten beszéde? Hittel fogadod, vagy fenntartásokkal, kritikával? Isten beszédét így kell olvasnunk, hallgatunk: „Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek” (1Thessalonika 2:13).
Vágysz arra, hogy Isten ereje megnyilvánuljon az életedben, úgy, ahogyan az apostoli korban tapasztalható volt? Akkor hidd, hogy Isten beszéde úgy jó és úgy teljes, ahogyan azt olvasod a Szentírásban, az Ó- és Újszövetségben együttvéve. Isten Lelke mérték nélkül fog rád is kiáradni, hogy életedben megmutatkozzék Isten csodálatos hatalma.
Van még egy nagy tanítása ennek a bibliaversnek. A keresztény emberek, akiket az Úr elküldött erre a világra (Máté 28:19-20), nem szólhatnak bármit. Nekik az Isten beszédét kell szólniuk. Nem mondhatják meg „jól a magukét”, mert rájuk az Isten beszéde, az evangélium üzenete bízatott. Akkor kapjuk meg Isten Szentlelkét, ha ennek a megbízásnak eleget teszünk, illetve azért imádkozunk, hogy Istennek olyan szolgái legyünk, akik azt szóják, amit az Úr rájuk bízott, s nem „a magukét hajtják” nem akarják „jól megmondogatni”, hanem arra vágynak, hogy Isten szócsövei legyenek, akik igével és evangéliummal bátorítják felebarátaikat. „A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak” (Kolossé 3:16).