vasárnap, január 15, 2012

Sarokház

„Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.”

Pál levele a rómaiakhoz 8:16-17

Te is inkább sarokházat örököltél volna, mint apád fájós térdét, vagy a nagymama gyenge hátát, esetleg a szuvasodásra nagyon is hajlamos fogakat, ideges természetet vagy rosszindulatot. Nincs egy gazdag, amerikai nagybácsid, aki rád hagyta volna élete vagyonát, melynek már a kamataiból meg lehetne élni. De nem a mesében vagyunk, hanem a szürke, küzdelmes hétköznapokban. Itt nincs örökség, és ha van is, az sem arról szól, és úgy játszódik le, ahogy te azt elképzelted.

Utódainkra száll a tartozásunk, hibás tulajdonságaink. Génjeinkben tovább örököltetjük rossz jellemvonásainkat, és az ember alap bűnösségét.
De Krisztusban Isten megoldást nyújt neked: egy igazi örökséget!Örökséget, mert kész volt érted feláldozni  életét, hogy te újra az élhess úgy, mint akinek Isten megalkotott: Emberként, az Ő gyermekeként. Egy örök, békés ország örökségét és végenincs életet akar neked adni, ha te is szeretnéd.
Azért ez több, mint a sarokház. Mondd, barátom, igényt tartasz az örökségedre?