szombat, június 27, 2009

Emlékkövek

„s parancsold meg nekik: Vegyetek innen, a Jordán közepéből tizenkét követ, vigyétek magatokkal, s ott, ahol az éjszakát töltitek, tegyétek le a táborhelyre hogy majd emlékkő legyen belőlük körötökben. Mert egy nap megkérdezik majd gyermekeitek:”
Józsué könyve 4. fejezet 3.,6. verse

Ez a történet az emlékek fontosságára hívja fel a figyelmünket.
Az életünkben történnek különleges események, amikor Isten hatalmát rendkívüli módon tapasztalhatjuk meg. Fontos, hogy ezek az alkalmak ne múljanak el nyom nélkül.
Ahogy a régi időkben ezek az emlékkövek egyben útjelzőként is szolgáltak ugyan úgy szolgálnak iránymutatóul az Istennel szerzett tapasztalatok is akkor, amikor újabb döntéseket kell hoznunk, hogy melyik az az út amin járnunk kell.
Más fordítások az emlékkő helyett a jelül kifejezést használják. Talán megfogalmazható lenne úgy, hogy a Krisztussal szabadításainak emlékeink egyben jelei a vele való kapcsolatunknak. De nem csak nekünk! Emlékeink nem csak a mi életünket befolyásolják hanem környezetünkét, de legfőképpen gyermekeink életére vannak nagy hatással. Ezért fontos, hogy osszuk meg az Istennel szerzett tapasztalatainkat gyermekeinkkel, hogy számukra is a jó irány jelzőévé válhassanak, s bár nem ők élték át ezt a tapasztalatot mégis olyan emlékként éljen bennük amely életvezetésünknek biztos irányt szab.