szerda, szeptember 28, 2016

Használd a tükröt!



„Ezt pedig cselekedjétek, tudván az időt, hogy ideje már, hogy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk.
(Rómabeliekhez írt levél 13. fejezet 11.vers)

Annak idején a gépjármű oktatóm nekem is sokszor mondogatta; Használd a tükröt! Az a jó sofőr, aki többet néz a visszapillantó tükörbe, mint előre. Különösen a forgalmi vizsgán ügyelj arra, hogy találkozzon a tekinteted a vizsgabiztoséval.

Ennek ellenére mindannyian, akik közlekedünk, tapasztalhatjuk, mily sokan úgy kezdenek bele egy-egy előzésbe, sávváltásba, hogy nem győződnek meg arról, mi van mellettük, mögöttük. S talán még velünk is előfordul, hogy néha elfeledkezünk körbenézni…

De előremenet, miért is kéne hátranézni? Főleg lelki értelemben? Sőt, meg van írva: „Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.” (Luk.10:62)

Ugyanakkor az is meg van írva: „emlékezzél meg az egész útról, amelyen hordozott téged az Úr” (5Móz.8:2) vagy, amit minden úrvacsorakor felidézünk „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” (1Kor.11:24-25)

Vagy, ahogy ma reggeli Igénkben olvastuk, hogy Pál is úgy tekint az üdvösség közelségére, hogy közben visszapillant a hívővé létel alkalmára, mint viszonyítási pontra, mint emlékoszlopra.

Ahogy az autóban is a tükör neve nem visszanéző, hanem visszapillantó. Azaz, ahogy jó időnként felidézni a múltat, kézbe venni egy régi fotóalbumot, elvinni házastársunkat az első randevú helyére, stb. ugyanúgy fontos erőt meríteni az Istennel szerzett tapasztalatokból.

Persze nem úgy, mint egyesek, akik belealudtak a rutinná vált vallásosságba... Akik már csak a múlt tapasztalataiban élnek... Akik a visszapillantó tükröt sminkelésre, önmaguk fényezésére használják...

Használd a tükröt! Nézz bele „a szabadság tökéletes törvényébe” (Jak.1:25); hirdesd „Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el” (1Pét. 2:9) Így igyekezz, elfelejtve mindent, amit kárnak és szemétnek ítéltél „célegyenest az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.” (Fil.3:14)