hétfő, augusztus 06, 2012

Aki hisz...


"Ezután így szólt hozzájuk: "Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek."
Márk evangéliuma 16:15

Sokat hallottam és beszéltem már én is Jézus "misszió parancsáról", a nagy "megbízatásról". És valóban, sokféleképpen meg lehet közelíteni ezt a parancsot. Mit jelent elmenni? Hová kell mennünk? Mit jelent hirdetni az evangéliumot? Mit értsünk evangélium alatt? Hol van a mi munkaterületünk… stb.

Újra átgondolva a történteket, azt látom, hogy a kulcs a következő mondatban van: "Aki hisz, és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik" (16.v.) Mindezek előtt arról számol be Márk, hogy mekkora kavarodást okozott Jézus feltámadásának híre egész Jeruzsálemben, de még a tanítványok fejében is. Volt, aki elhitte, volt aki kételkedett, és volt aki egyszerűen nem hitte el. Volt, akiket több szemtanú egybehangzó vallomása sem győzött meg. Még a maradék 11 tanítvány sem fogadta minden kétség nélkül az előttük álló Mestert. "Végül pedig megjelent magának a tizenegynek is, amikor asztalnál ültek, és szemükre vetette hitetlenségüket, keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt." (14.v.)

A vissza-visszatérő kifejezés: "aki hisz". Aki hisz… ebben az esetben, aki elhiszi azt a rendkívüli csodáról való jó hírt, hogy Jézus feltámadt a sírból… az azonnal megy, és elmondja másoknak. Aki nem hiszi ezt el, az nem is mozdul, csak arra vár, hogy kellő bizonyítéka legyen, hogy dönthessen.

Aki hisz… és megkeresztelkedik – szövetséget köt Jézussal, elfogadva megváltását – az üdvözül.
Mai példával élve: aki elhiszi, hogy megvan a gyógyszer a halálos betegségére – és beveszi a gyógyszert – az megmenekül. Aki nem hiszi el, hogy létezik ilyen gyógyszer, az valószínűleg azt sem ismeri el, hogy halálos beteg, ezért menthetetlen.

A jó hír ma is a feltámadt Krisztusról szól. Mert a feltámadása nem csak egy csodás esemény, hanem győzelem Sátán, a bűn és a halál felett. És éppen erre van szüksége ma is nemcsak az embereknek, hanem az egész teremtett világnak.

Ha hiszünk, örüljünk, mert van reménységünk! Ha hiszünk, menjünk, és találjuk meg a módját, hogy minél több emberhez eljusson a jó hír. Ha hiszünk, nem kell noszogatni, és mindez nem "parancs", hanem élünk fő iránya lesz.