vasárnap, április 15, 2012

Valódi áldás

Megkoronázod az évet javaiddal, és nyomaidon bőség fakad.
Zsoltárok könyve 65:12

Mi is az áldás?- teszed fel magadban a kérdést. Néha olyan általános, olyan megfoghatatlan amikor azt kéred, Uram, áldj meg! És honnan tudod, hogy teljesült? Hol van az áldás határa? Mi áldás, és mi az, ami már nem tartozik ebbe a kategóriába?

Kérdések zuhognak a fejedben, és kapaszkodót keresve visszanézel a múltba, életed eddigi szakaszára, és keresed, keresed már néha belefásultan, hogy hol volt az áldás. Majd kinézel az ablakon, és a tömbházak komor erdője fölött egy halvány, mégis reménykeltő ragyogás kezdi uralni a felhők feletti tájat és talán a te életedet is. 

Volt áldás és van áldás. Persze nem mindig olyan vagy nem mindig az, amit te szerettél volna, de volt, és lesz is, amíg világ a világ. Isten része az életednek, és ennél nagyobbra nincs is szükséged. Nem vagy egyedül a mindennapok küzdelmében, és nem kell egyedül vinned batyudat állomásról állomásra. Ő veled megy az úton, és veled éli meg mindazt, amit te az életednek nevezel. 

És igen, vannak kézzel fogható adományai is, de a hangsúly nem ezeken van. Igen, fontos az, hogy kapsz tőle egészséget, erőt, anyagiakat, amikor egy csoda folytán mégis marad valamennyi pénz a hónap végére, amikor csak úgy kapsz egy kiló kenyeret egy kedves baráttól, amikor a lelet eredménye pozitív, amikor a családod még egész, és örülni tud mindenki a másiknak.

De ha ez mind nem lenne, barátom, ma reggel, kérlek lásd meg, hogy akkor is áldás vesz körül. Isten jelenléte, ami változatlan a rossz dolgok és ellentmondások ellenére. Az a tény, hogy Ő kitart melletted, és örök életet ad neked, ha te is akarod. Hát engedd, hogy szívedet egy hálához hasonló érzés töltse be, és ha nem is látod az élet pozitív oldalát, kapaszkodj ebbe az áldásba: Az Úr veled van! A többi csak ráadás...