csütörtök, február 24, 2011


Rejtekhely
" Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!"

1. Elrejtőznék. Gyakran azért, mert nem bírom azt a sok szemetet, ami körülvesz a világomban. Szeretném, ha Isten véget vetne mindennek és végre hazamehetnénk. De jó lenne, ha észrevétlen lennék, akkor ha valami butaságot teszek.

2. Szeretnék kitörni a névtelenségből és végre mindenki a nevemen szólítana. Olyan jó lenne, ha mindenki ismerné, hogy én kivagyok, meg mit teszek és megemlékezne róla.

Elrejtőzés és megmutatkozás- mindkét vágy bennem van. Milyen jó, hogy Istenben az egész életem biztonságban van! Amikor elakarok rejtőzni és biztonságot keresek Ő ott van, és amikor meg kell mutatnom, hogy ki vagyok Ő adja a számra a szavakat.

Isten számomra az a biztos pont, aki nem változtatja meg terveit, csak célegyenesen előre vezet. És a lehető legjobban. Csoda ez nekem mindennap, amikor keze nyomát újra és újra felfedezem.

Nem tudom, hogy Te, aki olvasod hogyan vélekedsz erről, de én csodának élem meg a történéseket az életemben.

Tudd, neked is vannak csodák az életedben. A ráncos mosoly a nagyid arcán, az ölelő párod, akit hazavárhatsz, a gyereked, akinek letörölheted maszatos arcát. A pék, aki ugyanolyan finomra süti meg a kenyeredet, a postás, aki minden áldott nap végig meghozza a postád. A csoda ott van a szomszédod szemében, aki segít a bőröndöd lecipelni és ott van az ügyintéződ szemében aki rendelkezésedre áll.

Csoda, mely biztosítéka Isten oltalmának a fizetésed, vagy a munkanélküli segélyed. A forrón gőzölgő leveske, amit drága hittestvéred tesz eléd. És az imára kulcsolt kezek, amiket gyakran nem is látsz! De vannak, léteznek!
Az Úr biztos menedék!