kedd, február 01, 2011

Forduljunk Istenhez!


„És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.” Zsolt. 50,15.




Az ember élete sokszor hullámvölgyeken megy keresztül. Hol jobb, hol rosszabb szakaszok vannak. Amikor derült az ég, szépen süt a nap, minden rendben van, akkor magabiztosabbakká válunk, amikor viszont életünk ege beborul, elcsüggedünk, és úgy érezzük, mindennek vége! A problémák, a nehézségek elhomályosítják Isten ígéreteit. Nem vesszük észre, hogy pedig éppen ilyenkor csak egy karnyújtásnyira van a megoldás!
Isten azt ígéri nekünk, hogy Ő hall bennünket ekkor is. Sőt! Amikor gyengék vagyunk és szükségünk van erőre, fokozottabb mértékben figyel ránk… Csak kiáltsunk Hozzá!

Hívjuk Őt segítségül! Ez pont olyan, mint mikor gyermekünk bajba kerül. Nem tudja megoldani a problémáját egyedül, ezért szól neked, szülőnek, hogy segíts! Biztos, hogy nem fordulsz el tőle és nem hánytorgatod fel élete ballépéseit, hanem amilyen gyorsan csak lehet, segítesz! Így van ez a mi szerető Atyánkkal is! Ő is segítségünkre siet, amint meghallja a hívó szót!

Mégis, azért ebben az Igében találunk egy feltétel is! A 14. vers elénk tárja a mi részünket is: „teljesítsd a felségesnek fogadásidat!” A mai ember megszokta, hogy sok esetben csak követel. Vannak jogaink, amiket előszeretettel hangsúlyozunk, de elfeledkezik a kötelességeikről. Isten ezt is elénk tárja! Akkor van jogom élni a lehetőséggel, ha teljesítem kötelességeimet is!

Ma reggel határozzuk el szívünkben, hogy másképp teszünk, mint ahogy esetleg eddig tettünk! Ne csak az Isten oldalát hangsúlyozzuk, hanem tartozásunkat is próbáljuk megadni Isten felé. Hiszen az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!

Kormos Tivadar

Nincsenek megjegyzések: