szombat, június 20, 2009

Az egységben rejlő erő

„Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük."
Máté evangéliuma 18. fejezet 19.-20. verse

Az ember legnagyobb problémája a bűneset óta, hogy csak saját érdekeit tartja szem előtt. Egyszerűen képtelenek vagyunk önzetlen közösséget formálni bárkivel is. Az evangélium egyik nagy csodája, hogy képessé tesz bennünket az egyéni érdekeinken, más szóval önzésünkön való túllépésre.
Erre a közösségre csak Krisztus folyamatos jelenléte képesít bennünket. Kéréseink megvalósulásának garanciája Krisztus. Az Atya, aki teljesíti kéréseinket Krisztus Atyja, aki a mi Istenünk. Csak fia közbenjárására jut el hozzá a mi fohászunk, hiszen Krisztus megtisztítása nélkül még bűneinkben lennénk. Krisztus az, aki munkálja bennünk az akarást is, hogy elhordozzuk egymást szeretetben és ne egymás hibáira tekintsünk, hanem inkább támogassuk egymást abban, hogy a hibáinkon felülemelkedjünk.

Csodálatos ígéret Krisztus részéről az, hogy elég, ha csak ketten összegyűlnek, Ő már jelen van közöttük. Ugyanakkor egy feltételt is szab az összegyűlésnek: annak Krisztus nevében kell történnie. Mit jelent ez? Elismerjük, hogy Krisztus áldozata az, ami megtisztított bennünket az önzésünktől. Mivel Ő mindannyiunkért meghalt egyikük sem tartja magát különbnek a másiknál. Sőt inkább a másikat tarja különbnek önmagánál. A Krisztus nevében történő összejövetelnek célja pedig az Isten tervének, akaratának megvalósulása, ami biztosítja egyéni boldogulásunkat is. Ebben is Krisztus a példa, aki minden körülmény között ki tudta mondani „Legyen meg a Te akaratod Atyám.”