kedd, március 21, 2017

Jaj szegény szüleim! :)

„Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az ÚR az istenfélőkhöz”

Zsoltárok könyve 103. fejezet 13. verse



Jaj, mennyi huncutságot elkövettem gyerekkoromban... Szegény szüleim, akiknek bérletet kellett váltani az igazgatói irodába. Mások érmet, bélyeget gyűjtöttek, én meg az intőket. Ha kérdezték: „Lacika, megvagy a házival?” Én csak annyit mondtam: „Micsoda? Már rég!” És már lóra is pattantam és tekertem a haverokhoz. Ha kérték, is hogy mutassam meg a házit, akkor mutattam valami régit, amire már a tanár sem emlékezett. Jaj, szegény szüleim! Persze jajgathatok kedvemre mostmár, nem tudom nem megtörténté tenni a múltat, még akkor sem, ha most nagyon szégyellem, hogy hányszor becsaptam őket! (nem kell utánozni a példámat, mert veszélyes játék, és sokan megsérülhetnek)

DE! Mégis akárhányszor rossz fát tettem a tűzre, mindig megbocsájtást kaptam. Tényleg nem akartam sosem visszaélni a jóindulattal, de valahogy nem bírtam magammal, mindig kellett valamit csinálnom. Megbocsátást nyertem, bizalmat kaptam, hitet, hogy tudok ennél jobbat is.

Sosem számoltam meg, hogy egy nap hányszor követek el bűnt, amelyek miatt szégyenkeznem kellene az Úr előtt, de szerintem hamar összejönne egy többszázas lista. Rosszindulatú, sértő szavak, emberek figyelmen kívül hagyása, irigység, stb... hosszú lehet a lista és nemcsak az enyém. Mégis minden este úgy jövök az Úr elé, hogy szinte ugyanazt kérem. Bocsánatot, azért, hogy nem méltóképpen képviseltem Őt mások előtt, miközben magamat Krisztus követének tartom. Mit tesz Ő velem? Megbocsájt. Ebben az esetben is őszintén mondom, nem áll szándékomban megbántani Őt, vagy szégyent hozni Rá, de sokszor hibázom. Mit tesz velem ezután? Megbocsájt! Irgalmasságot cselekszik velem, jobban, mint bárki más.

Egyszer én is szülő leszek, ha az Úr így látja jónak, és ha fiam lesz, és olyan lesz, mint én, akkor majd csak akkor fogom megtapasztalni, hogy milyen érzés először az igazgató elé állni és végig hallgatni azt, hogy milyen rossz a gyerekem... Nem lehet könnyű.


Jó érzés-e megbántani valakit a viselkedésünkkel? Nem! Figyeljünk rá, hogy viselkedésünkkel, szavainkkal, gondolkozásunkkal, ne bántsuk meg az Urat! Sok sikert nekünk ;)