hétfő, július 25, 2016

A megtartó hit

"Jézus pedig monda neki: Eredj el, a te hited megtartott téged. És azonnal megjött a szemevilága, és követte Jézust az úton."
Márk evangéliuma 10:52

 

Hányan próbálták elhallgattatni őt durva, kemény szavakkal, de ő annál inkább kiáltozott... (vö. Lukács 18:35-43) Mennyire reménytelennek látszott, hogy a hatalmas tömegben Jézus közelébe kerülhessen, de ő nem adta fel csüggedten... (Máté 9:20-22) Mekkora vágy lehetett benne, hogy – miután gyógyultnak nyilvánították – hazarohanjon szeretteihez, akiket olyan régóta nem látott, de a hála mást diktált... (Luk. 17: 12-19) Milyen fájdalmas lehetett hallani a tanítványok kárhoztató szavait: „Micsoda pazarlás ez!”, de bízott abban, hogy Jézus megérti őt... (Márk 14.3-9)
 
Megtartó hit az, amikor ellenállásba ütközöl, vádolnak és szidalmaznak, s te mégis kitartasz a bizalomban. Amikor a csüggesztő körülményeknek nem adod át magad, hanem továbbra is csendben bizakodva várod a szabadítást. Amikor – bár nem érted miért engedi meg Isten a szenvedést, a veszteséget, a fájdalmakat – mégis ragaszkodsz Istenhez. Amikor, bár erős késztetésed van rá, hogy megtedd, mégsem a saját kényelmedet vagy megoldásaidat választod, hanem engedelmeskedsz, mert bízol Istenben. A megtartó hit képesít arra, hogy amikor mások hűtlenné válnak, akkor te annál inkább kitarts a jóban, és elviseld a testi és lelki megpróbáltatásokat. A megtartó hit képesít arra, hogy amikor mások Jézusban, a názáreti Jézust, az ács fiát látják, akkor te lássad benne a Messiást, Dávid fiát. 

A megtartó hit forrása Isten: az ő ígéretei, és cselekedetei.

Kívánom, hogy napról napra legyen megtartó hited, tudjál bízni a gondviselőben a mai nap feladatai és próbái között!