hétfő, június 25, 2012

Bolondságnak látszó örömhír


"Mert nézzétek csak a ti elhivatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. Sőt azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket."

Korinthusbeliekhez írt 1. levél 1:26-27

A fő kérdés itt valójában az, hogy kik és hogyan üdvözülhetnek. Természetesen mindenkinek meg van rá a lehetősége, ha hittel elfogadja Jézus megváltói ajándékát. Jézus keresztje, annak az áldozatnak a jelképe, amely a bűnös ember számára menedék a végső haláltól, ami a bűn következménye. A kereszt eredetileg nem egy útszéli dísz, kegytárgy, vagy ékszer volt, hanem egy szörnyű kivégzési eszköz. Egy ilyen kereszten halt meg Jézus értünk.

Ez a megváltás lényege. Nem nekem kell meghalni, nem kell reménytelenségben, bizonytalanságban élnem, mert még ha a sírba szállok is, Krisztusnak van hatalma feltámasztani, és örök élettel megajándékozni. Mindezért nem kell tennem mást, mint hinni, bízni Istenben.

Ja, hogy ez túl egyszerűnek hangzik? Ez talán túlságosan "könnyű" az örök élet megszerzésének? Lehet, hogy bolondságnak tűnik, de ez az egyszerű "bolondság" dönti el örök sorsomat. Nem a holnapomat, vagy a következő éveket. Nem a karrieremről, a sikereimről vagy csalódásaimról van szó, hanem az életemről. Arról az életről, amelyről döntenem kell, mihez kezdek vele, mi lesz itt a célom. De hadd menjek tovább, mi a végső cél, amit szeretnénk elérni? Ha nem az örök élet Isten országában, akkor életünk nem más, mint egy időzített bomba, és csak Isten tudja mikor robban szét darabjaira.

A szó szerinti élet-halál kérdésében nem a tudósok és bölcs professzorok fognak megoldást hozni, hanem egyedül Jézus. Ezt a "bolondságot" kell elfogadnunk ahhoz, hogy igazi békesség lakjon szívünkben származásunktól, iskoláinktól, életkorunktól függetlenül.

Ahhoz, hogy még jobban megértsük mai üzenetünket, olvassuk el Pál szavait egy kicsit bővebben:

"Mire jut itt a „bölcs”? Mit akar az írástudó, vagy a divatos filozófus. Hiszen Isten már e korszak minden bölcsességéről bebizonyította, hogy bolondság! A bölcs Isten úgy határozott, hogy a világ a maga bölcsessége által ne legyen képes őt megismerni. Ezért Isten abban leli örömét, hogy a bolondságnak látszó örömhír üzenetével menti meg azokat, akik ezt hittel elfogadják. A zsidók csodás jeleket kívánnak, a görögök meg a bölcsességet keresik. Mi azonban egyedül Krisztusról beszélünk, akit keresztre feszítettek és meghalt. Ő a zsidók számára botrány, a nem zsidók számára
pedig ez az egész bolondságnak tűnik. Krisztus azonban minden meghívott számára — akár zsidók, akár nem zsidók — Istentől származó erő és bölcsesség. (20-24.v., Egyszerű fordítás)