hétfő, augusztus 29, 2011

A Teremtő Isten szól


"Ezt mondja megváltód, az Úr, aki az anyaméhben formált: Én az Úr, alkottam mindent, egyedül feszítettem ki az eget, magam tettem szilárddá a földet.”
Ézsaiás könyve 44:24

Mai Igénkben Isten emlékeztetni szeretne bennünket két rendkívül fontos tényre: ő a mi Alkotónk és a Megváltónk. De miért is olyan fontos ez a kérdés? Mi történik, ha nem vesszük komolyan?

Isten mint megváltó mutatkozik be, de amire hivatkozik az a teremtői hatalma, mellyel bennünket is formált Ádámban és Évában (persze a születés csodája is Isten teremtői erejének megnyilvánulása). Akár tudatosan tagadjuk, akár elfeledkezünk róla, a teremtés ténye Istenhez köt bennünket. Jó érzés azt tudni, hogy létezésünk oka, nem a véletlenek sorozata, vagy a természet túlélési törvényeinek eredménye. Azért vagyok, mert Isten jónak látta. Az a tény pedig, hogy vagyok, Istent arra készteti, hogy megváltson a bűntől és végső következményétől a haláltól.

Lehet filozofálni és elméleteken, bizonyítékokon vitatkozni, de az a tény, hogy Jézus legyőzte a halált (és ezzel megmentett bennünket), méltóvá teszi őt az imádatra. Gondoljuk csak végig: lehet, hogy Darvin logikusnak tűnő elméletet állított fel eredetünkkel kapcsolatban, de a végső sorsunkkal, a halállal ő sem tudott mit kezdeni. Életünknek csak akkor lesz értelmes vége, ha elfogadjuk az értelmes kezdetet, Isten gondviselő, megmentő hatalmát.

Érdekes és elszomorító, ahogyan Ézsaiás leírja az Istentől eltávolodott ember értelmetlen viselkedését. Fog egy darab fát: Felét eltüzeli, ennél a felénél pecsenyét süt, megeszi a húst, és jóllakik; közben melegszik, és ezt mondja: De jól megmelegedtem, amíg néztem a tűz fényét! A fa többi részéből istent készít: bálványszobrot. Leborulva imádja, és így könyörög hozzá: Ments meg engem, mert te vagy az istenem! Nem tudnak és nem értenek semmit, mert szemük nem képes látni, és nincs eszük, nem értenek.” (Ézsa 44:16-18)

Mi egy olyan Istent imádhatunk, aki tudatos döntésével megalkotott, és végtelen szeretetével megváltott Sátán rabságából. Betölti minden szükségletünket, reményt, jövőt kínál. Tegyük hát életünkben az Őt megillető helyre!