vasárnap, augusztus 28, 2011

„Várj, míg felkel majd a nap!”

„Bizony, javamra vált a nagy keserűség. Hiszen megmentettél az enyészet vermétől, és hátad mögé dobtad minden vétkemet.”
Ézsaiás könyve 38:17

Tudod, hogy bűnös vagy, és nem állhatsz így meg Isten előtt. Bűnös vagy, mert ebbe születtél bele, mert ezt adták át neked, és mert te is ezt az utat választottad. Ember vagy, és nincs erőd a jobb úthoz. És ott a fájdalom, a lelkedben, a testedben; a betegség, amit nem kértél magadnak, és nem lenne, ha az Ember nem szakít a tiltott gyümölcsből, ha az Ember Istent választja akkor és azóta minden alkalommal.

Ma reggel még dönthetsz másként. Ma reggel van egy újabb esélyed, hogy Istent válaszd, és ne a tiltott gyümölcsöt. Ma reggel még megállhatsz előtte, és bevallhatod neki: Elbuktam, Atyám! Emelj fel a porból, és adj egy új esélyt veled! Ne tartsd számon, mit vétettem! Adj kegyelmet!

És meglátod, Isten felemel. Elveszi bűnöd terhét, és meggyógyít. Lehet, hogy a betegség nem múlik el, lehet, hogy viselned kell továbbra is, de lelkedben béke van, mert szívedben felkelt a nap, mert találkoztál Istennel.