reggeli dicséret

Hinni a reménytelenség ellenére is…..

2012-01-31T04:00:00.000+01:00

„Akireménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz, a szerint,amint megmondatott: így lészen a Te magod.” Róma 4,18.

Néhanem sok okunk van a reménységre! Minden ellene szól ennek, és úgy érezzük,fölösleges hinnünk, mert úgysem úgy lesz, ahogy szeretnénk! Ábrahám történeteviszont bemutatja nekünk, hogy az Isten ígéretei biztosak és arra lehet építenia sorsunkat. Annyira örülök, hogy a Biblia úgy mutatja be Ábrahámot és Sárát,mint valóságos embereket hibáikkal, gyarlóságaikkal együtt! Nem színezi ki atörténetüket, nem hallgat el sötét részleteket életükből, amelyekre nemlehettek valami büszkék, hanem a Biblia a melléfogásaikat is elénk tárja, hogytanuljunk belőle….

Ábrahám100 éves volt, amikor végül is megszületett a megígért gyermek, Izsák. Hogyanis bízhattak volna Isten szavában, amikor Sára meddő volt, és már a 90. életévefelé haladt…. Ezért is folyamodtak a korabeli szokáshoz, mely szerint, ha azúrnő szolgálója szül gyermeket a férjtől, sajátjának tekintheti azt. Teljesenkézenfekvő volt, hogy Isten így teljesíti az ígéretet, nem? Mégsem ez volt azÚr útja! Így szólt a Teremtő egy napon szolgájához: „Kétség nélkül a tefelesége Sára szül néked fiat. Nevezd annak nevét Izsáknak.” I.Móz.17,19.Lehet-e hinni Istennek? Rábízhatom-e az életemet? Még Sára is nevetett, amikorezt a képtelenséget meghallotta…. Sokszor ilyen kilátástalannak tűnnek az Úrígéretei, de tudd meg, hogy az Isten nem ember, hogy hazudjék! Beteljesíti,amit mondott! Minden emberi hitetlenség ellenére megszületett Izsák. El tudomképzelni, mennyire örültek az ígéret fiának a szülök! Biztos, hogy dédelgették,kényeztették, hiszen idős korukban született, és Ő viszi tovább a nevet…Mindent megadtak neki, óvták széltől, víztől, melegtől. Egyszer csak, amikor már felnőtté vált Izsák,különös paranccsal fordult Isten Ábrahámhoz: „…Ábrahám!...vedd a te fiadat….akit szeretsz, Izsákot….,áldozd meg..! I.Móz.22,2. Miről van szó??? Az ígéretgyermekét áldozzam fel??? Mégsem olvassuk azt a Szentírásban, hogy Ábrahámellenkezett volna Istennel. Eleget járta már a maga útját, eleget hibázott már!Élete során megtanulta, hogy jobb az Istenre hagyatkozni még akkor is, amikornem pontosan érti, hogy mi, miért van! Persze azért feleségének nem mondta mega dolgot, ki tudja miért….? Elindultaktehát a Mórija hegyére, hogy véghezvigye azt, amit emberi ésszel fel sem lehetfogni, de biztos, hogy a legjobb, mert az Úr mondta… kész lett volna feláldoznia fiát, akit annyira szeretett – lehet, hogy túlságosan is! Ekkor Istenmegállította a kezét, és nem engedte, hogy megölje az ígéret gyermekét.

Elgondolkoztam azon, hogy miért kérte Isten ezt akegyetlennek tűnő dolgot? Csak egy magyarázat van rá! Mivel Ábrahám már sokszormelléfogott rövid, de eseménytelen élete során, ezért be kellett bizonyítaniSátánnak és az el nem bukott világok lakóinak, hogy élete megváltozott, ésfelnőtt ahhoz, hogy Isten népének az ősatyja legyen. Az Úr biztos volt abban,hogy Ábrahám kiállja a próbát, de Sátán vádolta Istent, hogy ilyen eszközeivannak.… Ezért be kellett mutatni Ábrahámnak, hogy ki az első az életében… hogymég a legdrágábbat is képes feláldozni Érte!

Nekünk is fel kell mennünk legalább egyszer a magunk Mórijahegyére! Csetlő-botló életünk során bennünket is vádol Sátán bűneinkkelIstennél! Van is miért, és ezt jól tudja, hiszen Ő visz bele a bukásokba. Pedignem az a lényeg, hogy mennyit vétkeztünk, hanem az, hogy megvalljuk Istentmindenki előtt, hogy Ő a legfontosabb számunkra. Nem kéri az Úr, hogy valóbanáldozzuk fel életünk legdrágábbját, csak a szándék a fontos! Megtennénk, haarra kerülne a sor, de ez nem elégséges. Istennek a maga Fiát kellettfeláldoznia bűneink eltörlése végett…

Ma reggel mondd el az Örökkévalónak, hogy Ő a legfontosabbszámodra, és öleld meg azt, akit kész lennél még akár feláldozni is Érte! Mertha valakit nagyon szeretsz, kész vagy lemondani róla, ha ezt kívánja Isten….

Kormos Tivadar

Jézus nem utasít el

2012-01-30T04:00:00.000+01:00

"Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és akiénhozzám jön, azt én nem küldöm el."

János evangéliuma 6:37

Semmi sem áll távolabb a valóságtól, mint az a gondolat,hogy Isten nem törődik az emberekkel, és arra törekszik, hogy jólmegleckéztessen, megbüntessen mindenkit. Nagyon egyszerűen lemérheted ezt akérdést: mit érzel általában Istennek kapcsolatban? Érezted-e már nyomasztónakmindent átható tekintetét? Vagy talán csak bosszúsan gondoltál rá, ha valamilyennehézséggel küzdöttél?

Isten sokszor elérhetetlennek, érthetetlennek tűnikszámunkra. Ezzel nincs is semmi probléma, mert bűneink miatt egyre távolabbkerülünk a szent és tiszta Istentől. Hogyan is mehetnék én hozzá? Méltóvagyok-e arra, hogy kegyelmébe fogadjon? Az igazi kérdés inkább az, hogy bízok-e én benne, jól ismerem-e ahhoz, hogy hozzá forduljak.

Az Istennelkapcsolatos kétségeink, aggályaink abból adódnak, hogy elfeledkezünk arról azidőről, amikor az Isten ember volt. Az Isten-ember Jézus Krisztus elérhető,megközelíthető, bizalomgerjesztő volt. Nem kellett félni attól, hogy valakitelküld, mert nem méltó hozzá.

Jézus nagyszerűsége mégsem csupán az volt, hogykézzelfoghatóan, fizikálisan elérhető volt. Ő nemcsak elfogadta, hanem kereste,hívta maghoz a bűnösöket, hogy általa lehetőségünk és bátorságunk legyen megállniIsten trónjánál.

Jézus ma sem küld el senkit, aki rajta keresztül szeretneüdvözülni, örök életet és irgalmat nyerni. Az ajtó viszont bezárulhat előttünk,ha nem lépünk hittel és kellő alázattal.

Tudom, Uram, hogy jót akarsz...

2012-01-29T04:00:00.001+01:00

„Én pedig szüntelenül remélek, és folyton dicsérlek téged. Igazságodról beszél a szám és szabadító tetteidről mindennap, bár nem tudom felsorolni őket. Az ÚRnak, az én Uramnak nagy tetteit hirdetem, egyedül a te igazságodat emlegetem.”

Zsoltárok könyve 71:14-16

Nem, nem tudod felsorolni, hisz igazán sosincs vége. Isten él, és cselekszik. A te életedben is. Akkor is, ha nem látod, vagy nem úgy látod. Akkor is, ha nem jön, vagy nem az a válasz jön, amire te vártál - Ő akkor sem marad tétlen. Ő érted tesz gyalogot a gyalog után, érted lépteti át a futót a pálya egészén, és igen, érted áldozza fel még a királynőt is.

Tudom, néha nagyon nehéz meglátni az örök kéz nyomát, de kérlek, tegyél ma reggel velem egy próbát. Nézz vissza eddigi életedre úgy, mint még soha. Ha kell, fogj egy nagy lapot, és kezdd el rajzolni azt az utat, amit a mai napig bejártál labirintusokkal, kereszteződésekkel, körforgalmakkal és S kanyarokkal együtt, és keresd mindenhol Isten érintését!

Keresd, hol és hogyan nyúlt bele az életed sűrűjébe, mi is lett azokból a dolgokból, amiket Ő rendezett érted. És hidd el, más fényben fogod látni a mai napodat, azokat a körülményeket, melyekben most élsz, akár kellemesek, akár nem. Mert meglátod bennük Isten gondviselését, jelenlétét, aminél többre nincs szükséged.

Aztán kezdj el beszélni! Először Hozzá a hála hullámhosszán, majd másokhoz, és mond el, mit tett érted a Mindenható!

Becstelenül

2012-01-28T04:00:00.000+01:00

„Egymást azért meg ne csaljátok, hanem félj a te Istenedtől: mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.”

3 Mózes 25,17

Járta az élete útját. Olyan volt, mint a többi hozzá hasonló, titkolódzó, lázadó. Neki is voltak szülei, családja, barátai, de többre vágyott, többet akart. Hírnév, vagyon, gondtalanság, dőzsölés, ezek voltak az álmai. Egy napon úgy döntött, hogy megszerzi magának.

Hazugságaival megszerezte egy időre a befolyásos emberek támogatását, de elveszítette ártatlanságát, szerettei, barátai bizalmát.

Cselszövéseivel nagy befolyásra tett szert és kivívta sokak rettegő tiszteletét, de elvesztette a bizalmas beszélgetések örömét.

Csalásaival megszerezte mások vagyonát, gazdagságát és sokak irigykedését, de elveszítette az együttérzését a szegények a rászorulók felé.

Mire felért a csúcsra és megszerzett mindent, amit akart; elvesztette mindazt, amije volt. Elvesztette szeretteit, barátait és a legfontosabbat, önmagát.

A cél, amit választunk, meghatározza majd napjainkat, éveinket, életünket; befolyásolja majd jellemünk alakulását, értékítéletünket; meghatározza majd kapcsolatainkat.

Adja Isten, hogy jól döntsünk!

Reménység, dicséret

2012-01-27T04:00:00.000+01:00

„Én pedig szüntelen reménykedem, és szaporítom minden te dicséretedet.”

Zsoltár 71:14.

Ezen a héten a 71. Zsoltár verseivel foglalkoztunk. Találtam egy református éneket, ami összefoglalja ennek a zsoltárnak üzenetét – egy kicsit más nyelven. Íme:

71. Tebenned bízom, én Istenem

Ne hagyj el engem agg koromban!
Bourgeois L., Genf, 1551

1. Tebenned bízom, én Istenem, Kérlek, oltalmazz meg, Gyalázattól ments meg, Hogy örök szégyenbe ne essem! A te nagy jóvoltodból Tarts meg minden gonosztól!

2. Hajtsd hozzám füled, tarts meg engem, Nyújtsad segítséged, Amint megígérted, Hogy segítségül léssz énnékem; Légy azért én kősziklám És én erős kőváram!

3. Ments ki a hamisnak kezéből, És annak markábul, Aki él csalárdul; Oltalmazz meg a kegyetlentől! Benned bíztam, Uramba, Gyermekségemtől fogva.

4. Hogy származám anyám méhéből, Legottan énnékem Valál reménységem. Anyám méhéből engem kivől, Azért neked éneklek És szüntelen dicsérlek.

5. Ez én nyavalyás vén koromban, Erőtlenségemben Ne vess el, Úr Isten! Ne hagyj el én sok nyavalyámban, Midőn szegény testemben Semmi erősség nincsen!

6. Gyermekségemtől fogva engem Híven tanítottál Csuda dolgaiddal. És hogy immáron megvénhedtem, És a hajam megőszül: Légy most is segítségül!

7. A te hűségedet, Úr Isten, Hirdetem, éneklem, Mindennek beszélem. Dicsérlek lantnak zengésében, Ó, szentek dicsősége, Izráelnek szentsége!

8. Ajkaimmal vígan dicsérem A te hatalmadat És nagy irgalmadat. Lelkemet hozzád fölemelem: Megtartád életemet, Hogy dicsérjelek téged!

Próbáld ma reggel megfogalmazni a TE saját - reménységgel és dicsérettel teli - zsoltárodat. Hogy jól kezdődjön a nap!

S.O.S

2012-01-26T04:00:00.002+01:00

"Ó Isten, ne légy távol tőlem, Istenem, siess segítségemre!

Zsoltárok könyve 71:12

Sokszor érzem azt, hogy a zsoltáros szavait idézem, miközben Istenhez fohászkodom.

Mert vágyom Valaki közelségére, aki összerakja a ledőlt kockaváramat, megjavítja, amit elrontottam és felszárítja a könnyeket, vagy letörli az izzadtságot a homlokomról.

Látnom kell az égen Isten keze nyomát és éreznem kell ez életemben. Vigasztalását, ölelését, irányítását. Ezért küldöm ezeket a szavakat hozzá, mert szükségem van rá mint a levegővételre...

Isten odasiet hozzánk és segít. Érdekes utakon vezet, de igen, segít.

Vajon én csak kérek tőle, ezután is, vagy adok is neki egy szívet, életet, órákat? Sajnálom-e a neki és a szeretteinek adott időt, de elvárom, hogy a nap 24 órájában őrző-védő szolgálatot teljesítsen nekem? Isten a mai napon is segítségedre siet, de te hol vagy ebben a folyamatban? Tovább mész, mit sem törődve a hálával, és nem mondod el neki dalban, imában, vagy szimpla szavakban, hogy SZERETLEK ISTENEM, HISZEN TE ELŐBB SZERETSZ ENGEM? Ma ne hallgasd el, hogy mit tesz Isten!

Istenben bízom

2012-01-25T04:00:00.003+01:00

„Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam”
(71. Zsoltár. 7. vers)

„Csudává lettem sokaknak”, vagy, ahogy más fordítás mondja „csodálkoznak rajtam sokan.” - mondja Dávid. Mi lehetett a csodálkozás oka?

Dávid isteni csodával legyőzte a Gáthi óriást, Góliátot, több harci sikert ért el pásztorfiúként, mint a korabeli harcedzett vitézek, vagy maga Saul a király. „És énekelni kezdének az asszonyok, kik vígadozának és mondának: Megverte Saul az ő ezerét és Dávid is az ő tízezerét.” (1Sám.18:7)

Bizony, ez is lehetett volna a csodálkozás tárgya. Viszont, Dávid az igaztalan üldözés miatt vált „csudává” sokak számára. A korabeli bulvársajtó biztos tele volt történetével; A semmiből jött, hős lett, de kiderült, hogy csak a trónt akarta megkaparintani. Vérdíjat tűztek ki a fejére, de ez a ’rablófejedelem’, csodával határos módon mindig kicsúszik a hatóság kezéből...

A tömeg számára ez a skandalum volt a csoda, Dávid számára valami más. Amikor menekül féltékeny apósa gyilkos haragja elől, szabadulásában nem saját találékonyságát, ügyességét látja, hanem Isten erejének megnyilvánulását.

S hozzá hasonlóan, mi is üldözöttek vagyunk. „a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen.” (1Pét.5:8)

Életünk nap, mint nap veszélyben forog. De az Úr, akiben bízunk sokszor számunkra láthatatlan módon oltalmaz meg a legnagyobb veszélytől, a kárhozat útjától.

Így ma Dáviddal együtt adjunk hálát az Örökkévalónak, hogy a lelki harcunkhoz erőt ad ma is, és az Ő érdeméért győzőként ott ülhetünk, az Ő királyi székében.

„A ki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe űljön velem, a mint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében.” (Jel.3:21)

A reménység nagy kincs

2012-01-24T04:00:00.000+01:00

„Mert te vagy az énreménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva! Reádtámaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól azén dicséretem szüntelen.”
Zsoltárok71,5-6

Ha reménységed van nagyon gazdag vagy.

Múltunk egy megváltoztathatatlan tényéből fakad: Jézus meghaltértünk, mert nagyon szeret bennünket. Amikorelfogadjuk Őt, akkor mindent megkapunk Benne. Ezért jövőnk egy eldöntött és jójövő lehet.

A keresztény reménység a Jézusban elnyert üdvösségkiteljesedésének előrevetített ígérete. A reménység boldoggá és örvendezővétehet bennünket.

Jürgen Moltmann, teológus beszél arról, hogy mi keresztényeka “jövőből jött emberek vagyunk”. Tehát a jövő reménysége meghatározza jelenünk örömét is. Jézus nemsokára visszajön, és akkor örökéletünk lesz. Ez reménységünk lényege. Nem azért örülünk, mert minden sikerüléletünkben, hanem azért, mert jövőnkben is van egy biztos pont, s ez Jézusvisszajövetele.

Végül Isten célba viszi személyes életünket és a világtörténetét.

Spinoza a nagy holland filozófus nem tudott hinni semIstenben, sem bármiféle jövőben, de nagyon szomjazott a reménységre. Egyalkalommal, amikor Lázár történetében a feltámadásról olvasott, ezt mondta:Minden bölcsességemet és egész filozófiámat odaadnám azért, ha ezt el tudnámhinni.

Tehát nagyon-nagyon örülj a reménységnek! Legyen életedaz öröm-missziója, hogy szívedben mindenkor ünnepet lássanak a rád tekintők!

Lélek és szabaság

2012-01-23T04:00:00.000+01:00

"Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke,ott a szabadság."

Korinthusbeliekhez írt 2. levél 3:17

A szabadság és az emberi szabad akarat olyan nagy kincs,amit még Isten is a végsőkig tiszteletben tart. Most nem arról a szabadságrólvan szó, amikor valaki azt képzeli, hogy bármit megtehet, mert van rá hatalma,lehetősége. Az Isten szerinti szabadság szerint bármit megtehetnék, de nemteszem, hanem az ő vezetésére, szavára hallgatok.

Szinte belénk van kódolva a szabadság utáni vágy, és nemnyugszunk, míg meg nem találjuk az igazi szabadságot. A szabadságnak sok arca,melybe beletartozik az egyén döntési, cselekvési- és szólás szabadsága, de beletartozik a közösségek, a társadalom szabadsága is. Bármelyiket korlátozzák,abból nagyon könnyen feszültség, lázadás, forradalom lesz.

De, ahogy a saját tapasztalataink és a történelmi példák ismutatják, a kivívott szabadág nagyon törékeny dolog.

A Biblia gondolatvilágában a szabadság fő témája nem amásoktól való függetlenség, hanem a bűn uralma alól való felszabadulás. Abűnnek a "zsoldja" a halál (Róma 6:23), ezért csak akkor leszünkigazán szabadok, ha bűntelen életet élünk, mert így elkerülhetjük legfőbbellenségünket, a halált.

Megtérésekor, keresztségekor a keresztény ember megszabadulrégi életének terheitől, bűneitől. Szabad lesz. Ez nagyon szépen is hangzik, deamíg Sátánnak van lehetősége kísérteni, és mi engedünk neki, addig nem leszünkszabadok.

Ezért fontos ajándék Isten Lelkének a jelenléte, mertegyedül az Ő mindennapi segítsége által lehetünk győztesek ebben a küzdelemben.

Van-e most az életedben, ami megkötöz, amitől nem tudszszabadulni. Lehet az egy "kedves" bűn, egy rossz szokás, egy bűnöshajlam, vagy jellembeli fogyatékosság… Isten szabaddá tud tenni. Benne lehetünkcsak igazán szabadok. És ha majd eltörni a bűnt Sátánnal és a bűnösökkelegyütt, olyan soha nem tapasztalt béke lesz ezen a világon, amit ma el semtudunk képzelni.

Át akarod ma adni a Léleknek az irányítást, hogy szabadlehess?

Uram, add meg...

2012-01-22T04:00:00.022+01:00

„Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.”

Pál levele a rómaiakhoz 8:26

Kérsz először, másodszor, ötödször, aztán már nem is számolod. És mindig csak ugyanazt. Igen, mert neked ez kell, mert úgy gondolod, szükséged van arra a dologra, és különben is, ennyit megérdemelsz. Aztán már átkokat szórsz az ég felé, hogy miért? Miért nem kaphatod meg, hiszen te nem kértél semmi különlegeset, csak egy dolgot, amire igenis szükséged van, nem látsz más megoldást.

És nem jön válasz. Az ég csendes marad feletted, és te csak hajtogatod továbbra is a magad igazát, mert jogod van hozzá. Válasz továbbra sem jön, vagy éppen jön, de olyan, amire te nem számítottál, és keserű kérdések sora veszi birtokba gondolataid vezérhelyét. Mit tettem, hogy az Isten ezt az apró dolgot sem tudja megadni? Mi a bűnöm, ami miatt süket marad a kérésemre? Miért nem adja, amit kértem tőle? Miért nem ad, vagy miért ad mást, mint ami nekem kellene? Miért vagy ilyen hozzám, Uram? Miért?

Amikor végre kifogysz a kérdésekből, és szíved egy pillanatra üres marad és csendes, végre meghallod a régóta feléd kiáltó halk hangot: „Barátom, nézd más szemmel a dolgokat! Igen, most pillants vissza, és meglátod, neked nem arra volt szükséged. Nem, az nem lett volna megoldás, csak tovább bonyolította volna az életet. Bízz bennem, mert a legjobbat akarom neked. Talán sokszor nem látszik, mert nem látsz vagy nem láthatsz be a függöny mögé. De higgy nekem, én a kezemben tartom az eseményeket, és a végén majd választ kapsz a miértjeidre. Tudod, neked nem valamire, neked rám van szükséged, és várom azt a napot, amikor erre a válaszra te magad jutsz el a neked készített úton.”

Kinek engedj?

2012-01-21T04:00:00.000+01:00

„Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondának: Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek. A mi atyáinknak Istene feltámasztotta Jézust, kit ti fára függesztve megölétek. Ezt az Isten fejedelemmé és megtartóvá emelte jobbjával, hogy adjon az Izráelnek bűnbánatot és bűnöknek bocsánatát. És mi vagyunk néki bizonyságai ezen beszédek felől, és a Szentléleki is, kit Isten adott azoknak, a kik néki engednek.”

ApCsel 5,29-32 Károli fordítás

A kínos és szégyenteljes keresztfa hozott üdvösséget és reménységet a világnak. A tanítványok, ezek az egyszerű férfiak, minden vagyon és vértezet nélkül indultak az evangélium terjesztésére. Krisztus erejében hirdették a jászolról és a keresztről szóló csodálatos történetet és győztek le minden ellenállást. Világi kitüntetés vagy elismerés nélkül is igazi hősök voltak. A hitnek hősei. Ajkaikról isteni beszéd áradt szerte, mely megrendítette a világot…

A papok és főemberek ámulva hallgatták az apostolok világos és bátor tanúbizonyság-tételét. Valóban, az Üdvözítő ereje szállott a tanítványokra és működésüket jelek és csodák kísérték, úgyhogy a hívők száma napról napra növekedett. Az utakra, amelyeken az apostolok végighaladtak, a nép "kihozó a betegeket, és letevék ágyakon és nyoszolyákon, hogy az arra menő Péternek csak árnyéka is érje valamelyiket közülük." Idehozták a tisztátalan lelkek által meggyötörteket is. A tömeg köréjük sereglett és a meggyógyultak fennhangon dicsérték Istent és magasztalták a Megváltó nevét…

A papok és főemberek látták, hogy Krisztust jobban dicsőítik, mint őket… Minden eddigi fáradozásuk, mely az új tan hirdetésének elnyomására irányult, hiábavalónak bizonyult; most ellenben a farizeusok és szadduceusok arra a közös elhatározásra jutottak, hogy a tanítványok működését beszüntetik. Ugyanis ezek világosan bebizonyítják, hogy nekik részük volt Krisztus keresztre feszítésében. A papok tehát gyűlölettől űzve, elfogatták Pétert és Jakabot, és közönséges tömlöcbe vettették őket…

A tanítványokat ez az eljárás sem meg nem félemlítette, sem el nem kedvetlenítette… A menny Istene, a világegyetem hatalmas Uralkodója személyesen vette pártfogásába a fogságban lévő tanítványokat, mert ebben az esetben az emberek az Ő műve ellen hadakoztak. Éjjel az Úr angyala megnyitotta a börtön ajtaját és így szólt a tanítványokhoz: "Menjetek el, és felállván, hirdessétek a templomban a népnek az életnek minden beszédit." Ez a parancs éppen ellenkezője volt a zsidó vezetők parancsának. Mondták-e vajon a tanítványok: Nem tehetjük ezt anélkül, hogy engedélyt kapnánk a felsőbbségtől?! Nem! Isten így szólt: "Menjetek el" és ők engedelmeskedtek. "Bemenének jó reggel a templomba és tanítónak."

A próféták és apostolok történelme az Isten iránti hűségnek számos nemes példáját adja. Krisztus tanúi inkább börtönt és kínoztatást, sőt még a halált is elszenvedték, hogysem Isten törvényét áthágják. Azonban Péter és János itt vázolt magatartása olyan hősies, amelyhez hasonlót az egész újtestamentomi korszak alig tud felmutatni. Amikor másodízben állottak bíráik előtt, akik életükre törtek, szavuk és egész magatartásuk semmi félelmet vagy határozatlanságot nem árult el. Amikor a főpap így szólt: "Nem megparancsoltuk-é nektek parancsolattal, hogy ne tanítsatok ebben a névben? És ímé betöltöttétek Jeruzsálemet tudományotokkal, és mi reánk akarjátok hárítani annak az embernek vérét" - Péter azt felelte: "Istennek kell inkább engedni, hogynem embereknek".

Részletek Ellen G. White, Apostolok története című művéből

A Szentlélek kitöltetése

2012-01-20T04:00:00.000+01:00

„Hirtelen olyan hang hallatszott az égből, mint amikor erős szél fúj, és betöltötte az egész házat, ahol ültek. Azután lángnyelvek jelentek meg közöttük, és rászálltak mindenkire”

Apostolok cselekedetei 2:2-3

Tizenegy riadt felnőtt férfi és néhány asszony. Összezsúfolódva egy ház padlásterében. Az ajtó gondosan zárva. Halkan beszélgetnek, imádkoznak. Csak valaki meg ne tudja, hogy itt vagyunk! Felidézték sorba – ahogy eszükbe jutott – az elmúlt három év eseményeit. Többször elhangzott, hogy „emlékszel, amikor…” Jézusról beszélgettek. Megváltoztatta életüket. Mátét felállította az asztaltól, és elhívta, Fülöpöt meg a barátját – Nátánáelt egész különös módon szólította meg. Péternek azt ígérte, hogy emberhalásszá teszi. És most? Mindennek vége! Elment! „Pedig mi azt reméltük…” És sorolták, hogy mit reméltek. Keserűek, csalódottak voltak. Reménytelenül, tehetetlenül néztek a holnap elé. Mit kezdjünk magunkkal?

Közben néhány prófécia egyre jobban megvilágosodott előttük. Emlékszel, hogy mit mondott nekünk, amikor hazafelé tartottunk Emmausba?

És ekkor: Hirtelen olyan hang hallatszott az égből, mint amikor erős szél fúj, és betöltötte az egész házat, ahol ültek. Azután lángnyelvek jelentek meg közöttük, és rászálltak mindenkire

Mit éreztél volna, ha te is ott ülsz köztük? Remeg a ház! Valamilyen szélviharhoz hasonlító hang. Aztán valami megfoghatatlan békesség töltötte be azt a házat. De ez a szélviharhoz hasonló hang gombostűket is rakott a párnájukba. Felugrottak! Megvilágosodtak! Szélesre tárták az ajtót. És mondták, és mondták, és mondták. Bár Péter volt ott, meg Jakab, és János, meg a többiek, mégsem ők szólaltak meg, hanem a Szentlélek. Lángra gyújtotta őket is, meg a hallgatókat is. Elmúlt a kétségbeesés. A félelem. A zárt ajtó. A miértek. A pedig mi azt reméltük kezdetű mondatok.

És betöltötte őket a bizonyosság.

Szeretnéd ezt Te is átélni?

Isten SOHA nem vonta vissza a 2000 évvel ezelőtt kiárasztott erőt. Kérd, hogy Téged is töltsön be – és figyeld, mit tehet Veled és Általad Isten.

2012-01-19T04:00:00.001+01:00

"Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az ő végzése szerint hivatalosak."

Rómabeliekhez írt levél 8:28

Ülök a csendben, és mélyen gondolkodom. Kezem a kép hiányzó darabjai után matat.Tétován keresem életem nagy fényképének hiányzó darabjait,de a sűrű homokban nem találom.A sűrű réteg elrejti előlem a hiányzó részeket, és tanácstalanul ejtem fejemet a forró homokra. Aztán hirtelen világos lesz előttem minden.

Valahol mindannyian Isten kezében vagyunk. Életünk hiányzó puzzle darabjait magánál tartja egészen a végig, akár elismerjük, akár nem. Kérdések motoszkálnak bennem... Vajon miért is nem adott meg Isten olyan dolgokat, amiért rendíthetetlenül könyörögtem, de néma maradt az ég. Talán, mert életem igazi értelmét nem szolgálták és nem jutottam volna el idáig.

Ma reggel ezt az imádságot mondtam el...

Istenem! Ha kell akkor adj nehéz időszakokat, hogy megtanuljak bízni benned. Ha hasznomra válik egy betegség, akkor vállalom. Ha az a terved, hogy minden igazolványomat és pénzemet ellopják, és közben olyan emberekkel találkozom, akik így hallanak rólad, akkor végigjárom a kijelölt utat,csakhogy beszélhessek nekik. Ha az a terved, hogy mások terheit hordozzam, akkor tegyél alkalmassá rá.

Ha netán vissza kell lépnem egyet, azért, hogy újra megragadhassam a kezed, tegyél elém akadályokat az úton. De ne engedd soha, hogy kételkedjek benned! Mert azt mondtad, hogy akik téged szeretnek, semmi sem véletlen az életükben!

A Lélek munkája

2012-01-18T04:00:00.002+01:00

„A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született.”
(János evangéliuma 3. fejezet 8. vers)

Mily sokan vannak, akik úgy vélik; valamilyen módón használatba, birtokba vehetik Istennek Lelkét. S vallják, hogy azok, akik nem hozzájuk hasonlóan gyógyítanak, szólnak nyelveken, vagy imádkoznak, azok nem megtért emberek.

Olyan ez, mintha valaki azt állítaná magáról képes szelet támasztani és azt irányítani. Bizony Jézus is beszél olyanokról, akik rendelkeznek különféle erő megnyilvánulásokkal, de ezek mögött más lélek áll. „Uram! Uram! nem a te nevedben... Sohasem ismertelek titeket" (Máté 7:22-23)

E. G. White így ír a Szentlélek munkájáról:„Nem az ember dolga, hogy működésbe hozza a Szentlelket: ellenkezőleg, ő dolgoztatja és használja fel az emberi eszközt.” (Az igazi megújulás, az egyház legnagyobb szükséglete, 86.o.)

Ez az, amiről az egész Szentírás beszél. A Szentlélek munkája elsősorban a jellem megváltozásában látszik meg. „Ha szeretet nincs énbennem..." (1Kor.13. fejezet)

Amikor elfogadjuk Jézust személyes Megváltónknak és az Ő értünk hozott áldozatán keresztül szemléljük önmagunkat, többé nem emeljük mások fölé személyünket, hanem rádöbbenünk méltatlanságunkra.

S ezek után, ha te is odaszánod életed, bátorítson az alábbi ígéret;

„Mindazok, akik Istennek szentelik lelküket és testüket, állandóan megkapják majd a Lélek újabb és újabb testi és lelki ajándékát. Kimeríthetetlen mennyei készletek állnak a rendelkezésükre. Krisztus nekik adja saját Lelke leheletét és életét az ő életéből.

A Szentlélek legnagyobb energiáit fejti ki és így munkálkodik az emberek szívében és elméjében. Isten kegyelme megnöveli és megsokszorozza tehetségeiket.

Az isteni természet tökéletessége jön segítségükre a lelkek megmentéséért végzett munkájukban. Krisztussal való együttmunkálkodásuk útján részesülnek Krisztus teljességében. Emberi gyengeségükben is képesek megcselekedni a Mindenható tetteit.” (E.G.White - Jézus élete, 734.o.)

A Szentlélek ígérete ...!

2012-01-17T04:00:00.000+01:00

„Énugyan keresztellek titeket vízzel, de eljő, aki nálamnál erősebb, akinek nemvagyok méltó, hogy sarujának kötőjét megoldjam, az majd keresztel titeket SzentLélekkel és tűzzel.” Luk.3,16.

„Gondolkodtál-emár valaha azon, miért is élt a tanítványokban olyan halált megvető bátorság?Mi adta nekik azt az erőt, hogy az akkor ismert világ határáig elvigyék azevangéliumot a lehető legkedvezőtlenebb körülmények ellenére is? Péterönelégült kijelentések helyett hűségesen alárendelte magát az Úr akaratának, éshatalmasan hirdette az örömhírt. Tamás kétségeit felváltotta a sziklaszilárdhit. Jakab és János, a mennydörgés ﬁai is teljesen megváltoztak: az Úr Jézusalázatos szolgáiként munkálkodtak. Máté, a ravasz adószedő az evangélium hűségeskrónikása lett; Máriát, az egykori rosszhírű nőt pedig később a kereszt tisztaéletű, szerető szívű hőseként ismerték. A pünkösdi események drámai változásthoztak mindnyájuk életébe, és ugyanez történhet veled és velem is! A Szentlélekhatalma által ezek az emberek megváltoztatták a világot. Néhány évtized leforgásaalatt a Római Birodalom határáig eljuttatták az evangéliumot.

VajonJézusnak a Szentlélekre vonatkozó ígérete csupán tanítványainak szólt? Amennyei ajándék kiáradása kizárólag az ő kiváltságuk volt? Vagy pedig Istensokkal többet szeretne nekünk adni, mint amit mi elképzelhetünk? A pünkösdiígérettel kapcsolatosan Pál kijelenti: „Mert néktek lett az ígéret és a tigyermekeiteknek és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magánakaz Úr, a mi Istenünk.” (Csel 2:39)

EllenWhite szintén megerősíti, hogy az ajándék számunkra is elérhető. „Az időkmúlása nem változtatott Krisztus búcsúígéretén, hogy elküldi a Szentlelket, mintképviselőjét. Nem az Úr tartja vissza kegyelmének gazdagságát, hogy az nem áradki a Föld felé az emberekre. Hogy ígéretének teljesedése nem észlelhető úgy,ahogyan lehetne, azért van, mert az ígéretet nem értékelik, ahogy kellene. Hamindenki készséges volna, elnyerhetné a Szentlelket. Ahol alig gondolnak a Szentlélekszüksé-gességére, ott lelki szárazság észlelhető, lelki hanyatlás és halállátható. Ahol jelentéktelen dolgok kötik le a ﬁgyelmet, ott hiányzik az istenierő, amely az egyház növekedéséhez és boldogulásához szükséges, ami minden másáldást maga után von, és amit a menny végtelen bőségben kész reánk árasztani. (EllenG. White: Az apostolok története, Budapest, Advent

Kiadó,2001, 32.)”

ABiblia és a prófétaság modernkori ajándékának írásai is egyér telműenbizonyítják, hogy a Szentlélek ígérete mindnyájunknak szól. Isten vágyik arra,hogy ma is kitöltse Szentlelkét egyházára. Egyáltalán nem a menny vonakodásán múlott,hogy a Szentlélek késői esőjének hatalma még nem töltetett ki az Úr művénekbefejezése érdekében. Az egész mennyei világ arra vár, hogy Isten népe megtegyea szükséges lépéseket, és megkaphassa a Szentlélek hatalmát az evangéliummisszióparancsának teljesítéséhez.”

(Részlet Mark A. Finley: 10 nap a felházban c.könyvéből - Advent Kiadó, Budapest, 2011.)

KormosTivadar

Nem felejt el az Úr

2012-01-16T04:00:00.000+01:00

"Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-eméhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznek is, én nem feledkezem meg rólad!"

Ézsaiás 49:15

Voltál már olyan helyzetben, mikor úgy érezted, gondoltad,hogy elhagyott az Isten? Bármilyen képtelen dolog, de Izrael népe épp ezthangoztatta, magyarán Istent okolta saját hűtlenségének következményeiért: "DeSion ezt mondta: Elhagyott engem az Úr, megfeledkezett rólam az én Uram!" (14.v.)

Istennek bőven lett volna oka magára hagyni a kemény nyakúnépét. Mégsem tette. Velük volt, vezette, elhordozta őket, és bevezette az ÍgéretFöldjére gyermekeit. Emberi eszünkkel fel sem fogjuk, mit vállalt Istennépéért, mikor negyven éven át személyesen vezette őket a pusztaságban tűz-, ésfelhőoszlopban. A végletekig hű maradt szövetségéhez, ígéreteihez.

A mai igénk üzenete nagyon szívhez szóló, hiszen melyikanyáról tudnánk elképzelni, hogy elfeledkezik gyermekéről. Bár hallunk elhagyott,eldobott gyermekekről, de nem ez a jellemző, nem ez a normális magatartás.Isten azt mondja: soha, de soha nem leszünk egyedül. Mellénk áll, kitartmellettünk. Mi mit teszünk vele? Viszonozzuk-e hűségét?

Sarokház

2012-01-15T00:49:00.000+01:00

„Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.”

Pál levele a rómaiakhoz 8:16-17

Te is inkább sarokházat örököltél volna, mint apád fájós térdét, vagy a nagymama gyenge hátát, esetleg a szuvasodásra nagyon is hajlamos fogakat, ideges természetet vagy rosszindulatot. Nincs egy gazdag, amerikai nagybácsid, aki rád hagyta volna élete vagyonát, melynek már a kamataiból meg lehetne élni. De nem a mesében vagyunk, hanem a szürke, küzdelmes hétköznapokban. Itt nincs örökség, és ha van is, az sem arról szól, és úgy játszódik le, ahogy te azt elképzelted.

Utódainkra száll a tartozásunk, hibás tulajdonságaink. Génjeinkben tovább örököltetjük rossz jellemvonásainkat, és az ember alap bűnösségét.

De Krisztusban Isten megoldást nyújt neked: egy igazi örökséget!Örökséget, mert kész volt érted feláldozni életét, hogy te újra az élhess úgy, mint akinek Isten megalkotott: Emberként, az Ő gyermekeként. Egy örök, békés ország örökségét és végenincs életet akar neked adni, ha te is szeretnéd.

Azért ez több, mint a sarokház. Mondd, barátom, igényt tartasz az örökségedre?

Szívbéli öröm 2012

2012-01-14T04:00:00.001+01:00

Jeremiás 15,16

„Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vígasságára; mert a te nevedről neveztetem oh Uram, Seregeknek Istene!”

Károli fordítás

Örültünk az ünnepnek. A csillogásnak, a jó társaságnak, a kedvenc ételeinknek és az ajándéknak. A vigalomnak, a közös játéknak, a képeslapokon megjött köszöntéseknek, a szeretetnek, a családnak.

Örültünk az újévnek. Az új reménynek, a felmerülő új lehetőségeknek, hogy minden rossz ellenére mégis van tovább. A mindennapok újrakezdődő, nyugalmat hozó rutinjának. Örültünk, hogy egy kicsit minden megváltozott, mert az egyes után most már a kettest írjuk.

De vajon megmarad-e, tartós lesz-e az örömünk? Nem szárítják-e ki a monoton hétköznapok, az újra viharfelhőként tornyosuló gondok sokasága? Eljutott-e hozzánk a szívbéli öröm? Találkoztunk-e igaz, meg-megújuló forrásával? Megérintett-e bennünket is az Isten élő Szava?

Ha igen, akkor tudhatjuk ezt abból, hogy megváltozott az életünk, megváltozott a gondolkodásunk, napjainkban jelen van a jókedv, a derű.

Ha nem, akkor se csüggedjünk! Mert a mi drága, jó Atyánk nem csak az ünnepben jön közel hozzánk. Az Ige, Isten írott szava, a Szentírás mindennapi örömünk forrása lehet, ha élünk vele. A Biblia által Urunk kész szólni hozzánk. Csak elő kell vennünk, elég csak olvasnunk, az új örömhöz elég csak imádkoznunk.

Szabadító Isten

2012-01-13T04:00:00.000+01:00

„Íme, Isten az én szabadítóm, bízom, és nem rettegek, mert erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem. Örvendezve fogtok vizet meríteni a szabadulás forrásából.”

Ézsaiás 12:2-3.

„Nézzétek: Isten az üdvösségem! Bizalom tölt el, s nincs bennem félelem, mert az Úr az erősségem, a dicsőítő énekem, és az üdvösségem. Örömmel meríttek majd vizet az üdvösség forrásaiból.”

Dicsőítő zsoltár! Isten az én Szabadítóm! Nem rettegek. El tudod ezt ma reggel mondani? Miért félsz? Tedd kezébe félelmedet, gondodat. Bízz benne, Ő ott van! Készségesen teljesíti terveit Veled. Nem eshet le tudta nélkül egyetlen hajszálad sem. Fölfogtad? Gondoskodni fog rólad, ha tökéletesen rábízod magad.

Tudod mi a gond nagyon gyakran? Hogy nem mered megtenni ezt a lépést. Azt mondod imáidban: Istenem segíts nekem! Segíts munkahelyet találni! Segíts leszokni valamiről! Segítsd elhagyni ezt és ezt a bűnömet.

Rájöttem, nem így kell! Mióta azt mondom: Uram, itt vagyok minden bajommal, tehetetlenségemmel. Végezd el bennem és általam, amit Te szeretnél – azóta érdekes módon sokkal több dolog megoldódik. Nem azt kérem, hogy segíts Uram! Ez valahogy azt jelenti, hogy magam is elboldogulok, de itt-ott azért jó lenne, ha te is besegítenél Uram! Nem jó ez így! Engedd, hogy Jézus vegye át életed felett az uralmat – és Te segíts neki azzal, hogy engeded, hogy alakítson. Hogy oda mész, ahova küld. Hogy elfogadod magadat, a körülményeidet, a munkádat – Vele!

És ha örömmel adod át, vagy oda magad Isten szolgálatára, akkor megtelik szád dicsérettel. Akkor nem bírod magadban tartani Vele szerzett tapasztalataidat. Akkor elmondhatod: mindeddig megsegített az Úr – nem éri meg kételkedni! Akkor Te is megfogalmazhatod hálaadó zsoltárodat!

A szavak ereje

2012-01-12T11:30:00.003+01:00

"Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi."

Példabeszédek könyve 18,21

Kommunikációs karambolok világára ébredtem ma reggel. Még szavak nélkül is mondtam valamit magamról, és mindezt úgy, hogy még csak nem is igaz. Milyen sok félreértést okozhat az, ha félinformációkat tudunk a másik emberről? Sokat. Gyakran élet- halál kérdése is lehet.

Nagyon érdekes és nyilvánvaló tényre hívja fel a figyelmet ma reggel a Biblia. Életet és halált is mondhatsz, és amelyiket gyakrabban teszed, annak a következményeit viseled.

Ezzel kapcsolatban osztok meg Önökkel egy vers részletet, ami tanács és üzenet a mai napra:

"Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
És áhitattal ejtsétek a szót,
A nyelv ma néktek végső menedéktek,
A nyelv ma tündérvár és katakomba,
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!

E drága nyelvet porrá ne törjétek,
Ne nyúljon hozzá avatatlanul
Senki: ne szaggassátok szirmait
A rózsafának, mely hóban virul.
Úgy beszéljen ki-ki magyarul,
Mintha imádkozna, ..."

részlet Reményik Sándor: Az Ige c. verséből.

Örömhír a világnak

2012-01-11T04:00:00.002+01:00

„És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen.”
(Lukács evangéliuma 2. fejezet 10. vers)

Mindig is furcsálltam, azt a lelki vakságot és süketséget, mely a Megváltó születésekor jellemezte az Ő népét. Méltán jelzi ezt a tényt János is evangéliumában; „Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.”(Jn.1:11)

De hogyan történhetett meg mindez? Hiszen mindenki hallhatta a Messiásról szóló próféciákat, anyák meséltek leányaiknak arról, hogy talán majd ők lesznek a kiválasztottak világra segíteni Őt.

Mégis milyen érdekes, József és Mária történetét nem kapták fel a korabeli híradók, még a pletyka szintjén sem, pedig valószínűleg beszámoltak családjuknak és rokonságuknak az angyali látogatásról és ígéretről.

Csak néhányan voltak, akik ott Betlehemben és a Templomban felismerték az Üdvözítő megérkezését.

De vajon változott valami kétezer év alatt? Nem hiszem.

A mai világ szerinti örömhír legalább annyira földhözragadt, mint akkor. Tégy önvizsgálatot! Melyik hírtől lesz jobb kedved? Mit olvasol szívesebben?

Megszűnt a válság. A forint 40 forintot erősödött a külföldi devizákhoz képest. Az üzemanyagok ára holnaptól 15 forinttal csökken. Új munkahelyek nyílnak. A lottó nyerőszámai…

Sosem látott mértékű válság közelít. Lassan úgy fogjuk az utcán söpörni a forintot, mint anno a pengőt. Holnaptól kimerülnek az ország nyersanyagkészletei. Szétesett az Európai Unió, itt a következő háború…

Még ha nem is tartunk egészen itt, mondd, te mit látsz a mai hírekben? És mit adsz tovább a többieknek?

„Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.” (Luk.21:28)

Menj Jézushoz - Ő ma is keres

2012-01-10T05:41:00.000+01:00

"És ezt mondják a Sion felől: Mind ez, mind amaz ottszületett, és ő, a Felséges, erősíti azt.

Az Úr beírván, feljegyzi a népet: ez ott született!" Zsolt. 87,5-6

Sokszor úgy értünk meg egy igét, ha más bibliai helyekkelis összehasonlítjuk.

Ki Sion, akihez itt szól az Úr?

Ha tovább lapozzuk a Bibliánkat Ézsaiás könyvéhez és ottaz 51 fejezet hatodik versének a végét elolvassuk ezt találjuk:

„….és ezt mondjam Sionnak: Én népem vagy te! ”

Egyből érthetőbb lesz a ma reggeli igénk is. „Ezt mondjaaz Úr az Ő népének…!

Isten figyeli az Ő népét, gondot visel rá, nem hagyjasoha magára. Vele volt a pusztai vándorlás alatt, megmutatkozott a jelenléte azégő csipkebokorban, a tűz és füstoszlopban ami vezette Isten népét éjjel ésnappal. Ő velük volt akkor is amikor bementek az ígéret földjére Jerikóelfoglalásánál, de még az Ai városnál történt vereségnél is.

Jóban rosszban ő az Ő népével volt!

Velük volt a babiloniai fogságban, de akkor is amikora bálványokhoz fordultak, és ők elfeledkeztek az igaz Istenről.

Különösképpen velük volt Isten akkor, amikor Fiátelküldte erre a földre, de a népe nem fogadta Őt be. Isten akkor sem vetetteel a gyermekeit, hanem az olajfa gyökeréből új ágakat sarjasztott és elindult akereszténység története.

Istennek a történelem folyamán mindig volt egynépe. A kereszténység történetét, hafigyeljük, észrevehetjük az isteni vezetést, és mindig nagyobb és nagyobbvilágosságra vezetett el bennünket.

Eljövetele előtt ismét elhív egy népet, akiknek azt afeladatot adja, hogy felkészítsék a világot az Ő eljövetelére.

Jézus nemsokára visszajön, készen vagy rá! Ahogyan ő az Őnépével volt az elmúlt hatezer évben ugyanúgy ma is Veled van. Ő ma reggel is figyel, és vigyáz rád. Ha elfogadod Őt Atyádnak, ő Fiává, gyermekévéfogad.

Ne szalaszd el ezt a mai napot, hogy jobban megismerhesd Őt. Keresd vele a kapcsolatot.

Kérd őt, hogy mutassa ma is az utat, és vezessen olyan helyekre, adjon olyan lehetőségeket, ahol jobban megismerheted Őt!

Ábrahám áldása

2012-01-09T04:00:00.000+01:00

"Az ÚR ezt mondta Abrámnak:Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyetmutatok neked! Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszemnevedet, és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat,s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége."

Mózes 1.könyve 12:1-3

Többvallás számára is rendkívül fontos Ábrahám személye, hiszen ősatyjuknaktekintik kezdettől fogva. Nem véletlen, hiszen Ábrahám nem egyszerűen egyhithős, vagy példakép, hanem Isten ígéreteinek jelképe és biztosítéka.

Istentöbbször is úgy mutatkozik be, mint Ábrahám, Izsák, Jákób Istene.

Mindegyik ember élete példa lehet számunkra, de itt nemis az emberi érdemekről, hanem Isten cselekvéséről van szó. Ő választotta ki éshívta el Ábrahámot, hogy hagyja ott városát, majd ígérete szerint elvezetteKánaán földjére. Az Ábrahámnak tett ígéret, és megígért örökség azóta issokakat motivál és bátorít, annyi különbséggel, hogy mi már a mennyeijutalmunkra tekintünk.

De lehet-e itt jutalomról beszélni? Mi volt azÁbrahámnak tett ajánlat lényege? "Te mutass be engem hitelesen, mint azegyedül igaz Istent, én pedig megáldalak, és beviszlek Kánaánba." Ábrahámhűsége, hite többször meg lett próbálva, többször el is bukott. Mégsem abukásaira emlékszünk igazán, hanem arra, mikor kész volt Isten parancsára akára saját fiát is feláldozni.

Ábrahám áldása ma is tovább él. AzÚr célba viszi az ígéret gyermekeit, akik szövetségre lépnek vele. Pál bátorítógondolataival búcsúzom:

"Mert mindnyájan Isten fiaivagytok a Krisztus Jézusban való hit által. AkikKrisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra. Krisztusbantehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő,mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséivagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök."(Galáciabeliekhez írt levél 3:26-29)

Egy egyszerű imádság

2012-01-08T04:00:00.002+01:00

„Aki pedig minket veletek együtt Krisztusban megerősít és felken, Isten az. Ő pecsétjével el is jegyzett minket, és a Lélek zálogát adta szívünkbe.”

Pál második levele a korinthusiakhoz 1:21-22

Uram, nem csodát, nem valami megmagyarázhatatlan természetfeletti dolgot kérek, csak a te jelenlétedet, a te erődet a mindennapokhoz. Nem azt kérem, hogy múljon el a vihar, hanem, hogy veled tudjak járni a tajtékzó tengeren. Nem azt, hogy minden legyen olyan, mint a mesében, csak hogy éljem meg, éljem túl ezt a kalandot veled.

Elfáradtam az élet kockaköveit taposva, és most úgy érzem, nem megy tovább. Emelj fel, kérlek a porból, és adj újra életet, hogy felérve a hegytetőre egész más fényben láthassam a világot. Te vagy az egyetlen, akibe kapaszkodhatok.

Ígéretek

2012-01-07T04:00:00.001+01:00

„Isten valamennyi ígérete igenné lett benne. Ezért hangzik fel általa az ajkunkon az ámen Isten dicsőségére.”

Békés – Dalos fordítás 2Korinthus 1,20

Mennyi ígéretet hallottunk már, mennyiszer ámították a fülünk és a szívünk őszintén kimondott, mégis elkoptatott nagy szavak: A „Mindig melletted maradok!”, vagy „Örökké a barátod leszek!” és a „Mi sose hagyjuk el egymást, bármit hozzon is az élet!”. Aztán felnövünk és elmaradnak az iskolatársak, a térben és időben való távolság miatt elfogynak a barátságok és sokkal kevesebb új születik. Aztán elfogynak az adott ígéretek is. Nem merünk, nem akarunk már ígérni semmit, amit nem tudunk betartani, mert nem akarunk fájdalmat okozni. Csalódásaink miatt megjelennek életünkben a hibáztatások, a keserű okolások. Ezekkel temetjük az elvesztett boldogságot és szépen lassan eltűnik a remény is, hogy „Lesz még jobb!”. Nem marad semmi, csak az üresség. Elkeseredésünkben megtaláljuk azt, akit leginkább vádolhatunk mindezért: Isten a hibás!

Isten a hibás, mert már nincsenek igaz barátaim. Isten a hibás, mert nem az lettem, aki szerettem volna lenni. Isten a hibás, mert nem sikerült úgy az életem, ahogy terveztem…

De vajon ígérte mindezt Isten? Ígérte, hogy mindig boldogok leszünk és egészségesek? Ígérte, hogy nem maradunk egyedül? Ígérte, hogy mindig szeretni fognak az emberek? Hogy nem hibázunk, vagy, ha mégis, majd sikerül helyre hozni? Ígérte a magunknak talált célok valóra válását? Tett-e fogadalmat, hogy mindenben, mit akarunk, segít?

Nem.

Akkor mit ígért az Isten?

Jézus Krisztus által megváltást e földi nyomorúságból, és egy egészen más, kiteljesedő, boldog, örök életet.

Úgy legyen.

A hit versenypályája

2012-01-06T04:00:00.000+01:00

„Ugye, tudjátok, hogy a versenypályán sok versenyző fut, de csak egyikük lesz a győztes, és ő kapja a díjat? Úgy fussatok, hogy győztesek legyetek! Minden sportoló, aki a versenyre készül, nagy önuralommal végzi az edzéseket, és minden tekintetben fegyelmezetten él. Azért teszi ezt, hogy megnyerje a versenyt, és megkapja a győztesnek járó babérkoszorút. Ez azonban egy idő múlva elszárad és elpusztul. Mi olyan jutalmat fogunk kapni, amely örökké megmarad. Én tehát nem céltalanul futok, hanem egy határozott cél felé. Úgy küzdök, mint egy ökölvívó, aki eltalálja az ellenfelét, és nem a levegőbe csapkod. Keményen megfegyelmezem tehát a testemet, mint egy sportoló, és szolgámmá teszem. Mert nem akarom, hogy miközben másokat erre tanítok, engem meg kizárjanak a versenyből.”

1Korintus 9:24-27. (WBTC)

Egy birkózó egyszer azt kérdezte az edzőjétől: ’Ha dohányzom, iszom, és jól szórakozom, attól még birkózhatom, nem?’ Az edző ezt válaszolta: „Igen, de nem győzhetsz!’

Pál nem bizonytalanul fut. Nem a levegőbe csapkod. És Te? Hogy futod életed pályáját? "Ahogy lesz, úgy lesz, a jövőt nem sejthetem, a sors ezer rejtelem, ahogy lesz, úgy lesz, bárhogy lesz, úgy lesz" – hangzik egy régi dalban.

Gondolkodtál azon, mit jelent keményen megfegyelmezni testedet? Szolgává tenni? Nem érzed Te is néha, hogy mennyire kiszolgálod ezt a mulandó, halandó testet? Pátyolgatjuk, babusgatjuk, etetjük, itatjuk, felcicomázzuk, kétségbeesünk, ha valami baj éri…

Pál azt mondja: Én tehát nem céltalanul futok, hanem egy határozott cél felé. Úgy küzdök, mint egy ökölvívó, aki eltalálja az ellenfelét, és nem a levegőbe csapkod. Keményen megfegyelmezem tehát a testemet, mint egy sportoló, és szolgámmá teszem.

Cél: Csak egyet adj: hogy céliránt haladjak, / hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak!/És ha szereteted mázsás teherrel / tenné próbára ezt a gyenge vállat - / segíts úgy vinni mázsás terhemet / a Te erőddel – mint a szalmaszálat! (Túrmezei E.)

Önfegyelem: Nem szeretjük ezt a szót hallani. Hányszor nem gyakoroltuk, amikor de jó lett volna!
Miért is kell az önfegyelem?
Azért, mert csak így jöhetnek létre igazi értékek.
Önfegyelem kell ahhoz, hogy reggel korán felkelj és elindulj a munkába. Hogy felkészülj a vizsgára. Hogy ne edd meg azt, ami árt, bármennyire kívánod.

Ha komoly célokat tűzünk ki magunknak, csak önfegyelem által vagyunk képesek azokat elérni. Nagy álmok nagy odaszánást igényelnek. Nem lehet nagyot álmodni úgy, hogy ne hoznád meg érte a szükséges áldozatot, hogy ne fegyelmeznéd hozzá a gondolataidat és az akaratodat.
A lelki szolgálatban a hitelességünk is függ az önfegyelem gyakorlásától. Ha nem gyakorolsz önfegyelmet, önmagad ellen és Isten céljai ellen teszel. Elveszted a hatékonyságodat, hiteltelen, értéktelen lesz a jellemed és a munkád. (Lukács János)

Versenypályán vagy! Nem hervadó babérkoszorúért, hanem az Örök Életért tedd meg, ami RAJTAD áll. Jézus már megtette ÉRTED az Ő részét!

Mosolyra görbült száj

2012-01-05T04:00:00.004+01:00

"Így most titeket is szomorúság fog el, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek:" János evangéliuma 16:22

Szomorúság. Ez az érzés nem ismeretlen előtted és előttem sem. Ott állunk a pályaudvaron és elintegetjük szerettünket, akit egy ideig nem fogunk látni. Nem mosolygunk. Ha nem is könnyes a szemünk, de a lelkünk szomorúan nyugtázza az ürességet, amit a kedvesünk hagyott maga mögött.

Aztán az igaztalan vádak viharában nem görbül mosolyra a szánk, leginkább magunkba roskadva és szomorúan kémleljük az eget új célokat keresve.

Van, amikor túl gyakran állunk zárt koporsók fölött és csak mérhetetlen fájdalmat érzünk, amit ki nem mondhatunk szavakkal, a szomorúság ráül a szemünkre, szánkra...

Oly régen az emberiséggel karöltve jár a szomorúság. Jézus, az emberré lett Isten is kapott ebből a csomagból. Amikor sírt Jeruzsálem felett, amikor tanítványiért, aztán az egész emberiségért könyörgött. Amikor halála előtt búcsúzkodott, pontosan tudta mit éreznek a szerettei. Az elválás amit akkor élt át, amikor Atyjától elbúcsúzott egy kis időre, megértette vele a többiek fájdalmát. Ezért szavaival gyógyítani próbált. A boldog jövő ígéretét adta nekik, és addig a Szentlélek jelenlétéről biztosította őket.

S ahogyan akkor, szavai nyugtatólag hatottak rájuk, úgy ma nekem is valami békét kölcsönöztek. Lesz egy nap, amikor az örömöt senki sem veheti el tőlem. Jön egy nap, amikor minden gonosz megszűnik. Eljön az a nap, amikor végre hazamehetek. Igen, Jézus visszajön, mert ez olyan biztos, mint, ahogy megszületett. Jézus az ő visszajövetelének ígéretét adta, de nem úgy jön vissza mint egy kisbaba, hanem mint király, aki megítéli a földet és végre véget vet politikai pártok acsarkodásának, pénzügyi és gazdasági válságoknak, a terrorizmusnak, a családi erőszaknak, a rákos és genetikai betegségeknek...

Emléke sem marad ennek a sok rossznak...Jézus új eget új földet teremt! Görbüljön mosolyra a szád már ma!

Állhatatos munka

2012-01-04T04:00:00.003+01:00

„Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor, és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.”
(Galatziabeliekhez írt levél 4. fejezet 18. vers)

A legtöbb ember gyomorszorítást érez, ha meghallja ezt a szót: Munka.
Hát igen, ha csörög a vekker, és már megint kelni kell, ki az, aki örömmel hajtja ’igába’ fejét, hogy dolgozni vagy tanulni menjen?

Pedig a kutatók kimutatták, hogy ugyanazokat az izmokat használjuk, ugyanazok a hormonok keletkeznek játék és munka közben, mégis, annyira másképp éljük meg egyiket, s másikat. Miért? Mi a különbség?

A kulcs: a motiváció. Hiszen másképp megy a munka, a tanulás, a játék, de még a szeretet is, ha nem a muszáj, nem a külső kényszer hatására tesszük. Bizony, indítékaink valódi mozgatóját mérhetjük le abban a különbségben, ahogy akkor viselkedünk, dolgozunk, amikor ott áll mellettünk a főnők, vagy a tanár, és mikor egyedül vagyunk.

Mert, ha az illetőhöz szoros szálak fűznek, nincs olyan dolog, amit meg ne tennénk. „Még a csillagokat is lehoznám érted…” De ha közömbös a kapcsolat, még az öröm pillanataiból is ’kell’ lesz. „Már megint karácsony, és vennem kell valamit neki…”

Nemrég olvastam egy történetet: New York egyik felhőkarcolójának takarítószemélyzetét faggatták arról, hogy szeretik-e, amit csinálnak? Volt egy Sophie nevű asszony, akiről tudták, hogy keresztény és így kérdezték:

- Sophie, ha jól tudjuk, te Isten gyermekének mondod magad.
- Igen, Uram, én a mennyei Király gyermeke vagyok.
- Ha te a mennyei Király gyermekének mondod magad ez annyit jelent,
hogy te hercegnő vagy?
- Igen, úgy gondolom; Isten így tekint engem?
- És nem gondolod, hogy egy hercegnő számára rangon aluli dolog,
hogy ennek a koszos irodaháznak a lépcsőit súrold nap, mint nap?
- Semmi megalázó nincs ebben, mert én nem a főnököm, Mr. Brown
lépcsőit súrolom. Én ezeket a lépcsőket Jézus Krisztusnak,
az én Megváltómnak súrolom.

És te, kedves olvasó, kinek dolgozol, kinek tanulsz és kinek élsz?
És mi motivál mindebben?

„Amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.” (Gal.2:20)

Ne vesd meg az Isten hívó szavát…!

2012-01-03T04:00:00.000+01:00

„Akititeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg, és akiengem vet meg, azt veti meg, aki engem küldött.” Luk.10,16.

Olyankülönös, hogy Isten nem angyalokat választott ki az evangélium hirdetésére,hanem gyarló, bűnös emberek, mint én! És ha már embert választott, akkor miértpont engem??? Hány és hány kiváló képességű ember szaladgál a világon, akiksokkal hatékonyabban, céltudatosabban, ésszerűbben tudnák elmondani az Istenakaratát, mint én…. Fel sem fogom, hogy miért nem őket választotta Isten! Azegyetlen magyarázat – amivel túl sokra nem megyünk(!) – Mózes 5. könyvébentalálható: „Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választotttiteket, hogy minden népnél többen volnátok, mert ti minden népnél kevesebbenvagytok; hanem mivel szeretett titeket az Úr…” 5. Móz.7,7-8.

Pálapostol tovább cifrázza a képet! „…a világ bolondjait választotta ki magának azIsten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ erőteleneit választotta kimagának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket..” 1Kor.1,27.

Talánmost arra gondolsz: Na, Tivadar, most már álljál le! Ez megalázó!

Bizonyáraigazad van! Nem is rólad beszélek, csak magamról és a tanítványokról! Micsodaszerencsétlen csapatot válogatott össze Jézus! Az egyik balgább volt, mint amásik! 3 és fél évig Vele jártak és mégsem értették meg a küldetését…egyfolytában csak arra gondoltak, hogy milyen helyet foglalnak el a trón körül,ha majd Jézus végre király lesz…

Istengyarló eszközökön keresztül dolgozik, mégsem szabad megvetni az szavát! Nem aztkell nézni, hogy kit használ fel az Úr az üzenet közvetítésére, hanem azt, amitüzen! Isten akár egy szamáron keresztül is tud üzenni, ha akar! Lásd Bálámszamarát! (4.Móz.22,28.) Ez azért van, hogy nehogy elbízza magát bárki is. Nemaz eszköz számít, hanem a Mester! Isten a legegyszerűbb szószolóját is feltudja használni, ha elég alázatos…. és ha már szamárnál járunk…. furcsa lenne, ha Jézus bevonulásakor Jeruzsálemben aszamár arra gondolt volna, hogy a „hozsánna” kiáltás neki szól….! Én csak egyilyen szamár vagyok, aki Jézust hozza el az emberek közé! Nem az enyém azéljenzés, hanem Jézusé!

ATe dolgod viszont, hogy ne vesd meg az Isten szavát….

KormosTivadar

A megváltás ára

2012-01-02T04:00:00.000+01:00

"Miután Jézus elfogyasztotta az ecetet, ezt mondta:"Elvégeztetett!" És fejét lehajtva, kilehelte lelkét."

János evangéliuma 19:30

"Jézus földi élete nem fejeződött be addig, amígmunkáját el nem végezte. Utolsó leheletével így kiáltott fel:"Elvégeztetett" (Jn 19:30). A csatát megnyerte, hatalmas karjávalkivívta a győzelmet (Vö. Zsolt 98:1). Győztesként zászlóját örökkévalómagasságokra tűzte ki. Nem volt-e örvendezés az angyalok között? Az egész mennyujjongott az Üdvözítő győzelmén. A Sátán vereséget szenvedett és tudta, hogybirodalma elveszett. (…)

(…) Mikor Jézus eljött erre a világra, Sátán ellenfordította hatalmát. Attól fogva, hogy Jézus kisdedként megjelent Betlehemben,a bitorló szüntelenül azon munkálkodott, hogy elpusztítsa. Minden lehetségesmódon igyekezett megakadályozni Jézus gyermekkorának, makulátlan férfikorának,szent szolgálatának és folt nélküli áldozatának a kibontakozását. Sátán azonbanvereséget szenvedett. Nem tudta Jézust bűnbe vezetni. Nem tudta elcsüggeszteni,vagy eltántorítani attól a munkától, amelynek az elvégzésére jött el a földre.A pusztától a Golgotáig Sátán haragjának a vihara csapott le ismételtenJézusra, de minél könyörtelenebbül tépte-zúzta ez a vihar, Isten Fia annálerősebben kapaszkodott bele Atyja kezébe, és haladt előre a kijelölt úton. (…)

(…) Isten szeretete nem kevésbé fejeződött kiigazságosságában, mint irgalmasságában. Isten trónjának az igazságosság azalapja, és szeretet a gyümölcse. Sátánnak az volt a szándéka, hogy elválasszaaz irgalmasságot az igazságtól és az igazságosságtól. Azt igyekezettbebizonyítani, hogy Isten törvényének az igazságossága egyik ellensége abékességnek. Krisztus azonban megmutatja, hogy Isten tervében ezekelválaszthatatlanul egybe kötődtek egymással. Az egyik nem létezhet a másiknélkül. "Irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békességcsókolgatják egymást" (Zsolt 85:11). " (Ellen G. White: Jézus élete, 666., 667.,671.o.)

Újévi üzenet

2012-01-01T04:00:00.004+01:00

„Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus és az Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg, vigasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden jó cselekedetben és beszédben.”

Pál második levele a thesszalonikaiakhoz 2:16-17

2012. Egy újabb év, egy újabb kör, amit le kell futnod, és nincs megállás. Emlékszel, még félve írtad le tizenkét évvel ezelőtt a 2000-es dátumot. Olyan furcsa volt és megfoghatatlan. Talán, mintha addig lett volna idő, tudtad, hogy 78 után jön a 79. De valahogy most más érzések lapulnak szíved mélyén. 2012. És nem az inkák naptára miatt.

Megszorítások és nehézségek üzennek mindenhonnan; nem lesz könnyű év, mondják az okosok is. 2012.01.01. És majd jön a többi is sorban, egymás után, de hogyan? Mit lehet kifacsarni egy jövőnyi kútból? Milyen meglepetéseket tartogat? Nagy a kísértés talán, hogy kényelmesen a homokba dugd fejedet, és történjen, aminek történnie kell. Ám Istennek egy különleges üzenete van ma reggel a számodra.

Vigasztalás, méghozzá örök vigasztalás és igazi reménység, mintegy újévi ajándék. Ne, kérlek, ne fogadj meg semmit, felesleges. Csak nézz Rá, és fogadd el, amit adni szeretne neked. A jelenlétét, egy társat az előtted álló év örömeihez és könnyeihez. Egy barátot, aki veled szeretné mindazt végigélni, amire igen, neked van szükséged. Istent, aki már becsomagolt a közös utazásotokhoz. Csak fogadd el, és hidd: boldog lesz az új éved!

Újévi kívánság

2011-12-31T04:00:00.001+01:00

"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is."

Máté 6,19-21

Egy régen tanult vers jár a fejemben, mely egyre követelődzőbb, egyre hangosabb szavakkal kér, sőt nem is kér igazán. Nagy László régi sorai mintha most is tökéletesen visszatükröznék újévi kívánságainkat.

Nagy László:

Adjon az Isten szerencsét,

szerelmet, forró kemencét,

üres vékámba gabonát,

árva kezembe parolát,

lámpámba lángot,

ne kelljen korán az ágyra hevernem.

Kérdésre választ ő küldjön,

hogy hitem széjjel ne dűljön.

Adjon az Isten fényeket,

temetők helyett életet -

nekem a kérés nagy szégyen,

adjon úgyis, ha nem kérem.

A lázadó hang mögött azonban ott van a tisztelet is. Mert minden, ami a mindennapi élet szükséglete – a jó sors, a kenyér, a barátság, a világosság, sőt még a létkérdésekre adott válasz és maga az élet is –, az Isten ajándéka.

Beszédes Nagy László hallgatása is. Mert nem szól kincsekről, gazdagságról és tobzódó élvezetekről sem. Nem kívánja a mindennapi hívságainkat, megmarad az egyszerűségnél, ami a boldogság, a megelégedés igazi forrása.

Újesztendő köszönt ránk. Mindannyian reménységgel és váradalommal a szívünkben tekintünk felé. A különbség csak ezekben az apróságokban rejlik: Mit kívánunk? Kitől reméljük?

Gondolj az Úrra

2011-12-30T04:00:00.001+01:00

"Gondolj az Úrra, a te Istenedre, arra, hogy Ő adta az erőt a jólét megteremtéséhez, hogy megtartsa a szövetséget, amelyet atyáiddal esküvel kötött, ahogy ez most is van."

5Mózes 8:18.

A hálával együtt jár az öröm a hálátlansággal pedig a rosszkedv. Ne felejtsd el megköszönni mindazt a jót, amit Isten ajándékozott és fenntartott neked. Reinhard Zeller, a Beuggen am Rhein-i nevelőintézet vezetője súlyos köszvényben szenvedett. Betegségének 25-ik évfordulóján azt írta: „Azért ünnepelek, mivel semmiféle teremtményt és semmiféle betegség sem választ el engem Istennek Jézus Krisztusban lévő szeretetétől”.

Amikor fáradtak, magányosak, csüggedtek, csalódottak, túlterheltek vagyunk, és nem látunk kiutat, és amikor úgy érezzük, hogy az emberek nem értenek meg, hogy problémáink elárasztanak bennünket, akkor nézzünk fel. Egyszerű gyermeki imában forduljunk a menny felé és fogjuk meg szerető, gondoskodó Istenünk kezét. Ha kezünk és szívünk egyesül Istenével, Ő ezt mondja nekünk: nem hagylak el téged! Mindig bízhatunk Benne! Akkor is higgyünk neki, amikor a látszat ellene szól!

„Elménket gyakran ellepik a fájdalom árnyai. De ne gondoljunk erre. Jézus szeret bennünket. Megérti gyengeségeinket, ezért megcselekedhetjük akaratát, ha egyszerűen megnyugszunk karjai között. Ami-kor kísértések érnek, aggodalom, szorongás és sötétség veszi körül lelkedet, tekints oda, ahol legutoljára láttad a fényt. Nyugodj meg Krisztus szeretetében és az Ő óvó gondviselése alatt!” (MH. 250-251.)

“Isten nem kéri tőlünk, hogy győzzük le a bűnt a magunk erejével. Azt kéri, hogy jöjjünk közelebb Őhozzá, és szabaddá tesz bennünket, bármi legyen is a problémánk. Isten együtt érez gyengeségeinkkel, s azt szeretné, ha félelmünket és nyugtalanságunkat lába elé tennénk, és elfelejtenénk azokat. Magunkkal foglalkozni, saját érzéseinket tanulmányozni nem bölcs dolog. Ha problémáinknál időzünk, Sátán olyan kísértéseket és nehézségeket támaszt körülöttünk, amivel meggyengíti hitünket és megsemmisíti erőnket.”

(MH. 249.)

Védelem a rossztól

2011-12-29T04:00:00.000+01:00

"A kevélységtől is tartsd távol szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor feddhetetlen maradok, sok bűntől mentesen."

Zsoltárok könyve 19:14

A kevélység az Istentől elidegenedett ember bűne. Az első bűn is ez volt. Lucifer szívében a kevélységből született a lázadás minden bűnre kiterjedő palettája.

A kevély ember nem akar Istentől függni. Önmagában látja a dolgok kezdetét és végét. Végességét nem hajlandó felfogni, hanem légvárakat épít, nosztalgiázik és hiábavalóan reménykedik.

A kevély ember csak önmagára számíthat. Nem becsüli és nem igényli a másik embert. A kevély nem használ, csak kihasznál.

A kevélység nem csak a királyok kísértése. A kisemberek, a hátránnyal élők és az elnyomottak szintén találkozhatnak vele. Senkit sem fog elkerülni a kísértése. Lehet, hogy mi önérzetnek nevezzük sokszor, de lehet, hogy emögött a kevélység bűne lapul.

Isten Fia ezen a Földre alázatos istenemberként érkezett. Nem is változott meg. Neki lett volna mire felvágnia - hiszen Ő teremtette a világot, az övéi közé jött, azaz a saját keze munkájaként megteremtett emberek közé. Ő viszont nem tett ilyet. Alázatosan elviselte a kereszthalált és mindent, amit gonosz emberek rá mértek. Nem hajolt el egyetlen pofon elől sem.

Ha az Úr alázatos volt, mi porból alkotott teremtmények nem lehetünk kevélyek.

Isten gondoskodása

2011-12-28T04:00:00.002+01:00

„Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben. Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jó voltoddal.”
(104. Zsoltár 27-28. vers)

E Zsoltárt olvasva eszünkbe juthat a Hegyi beszéd, melyben Jézus az Atya szerető gondokoskodását hangsúlyozza, a természet rendjét állítva a figyelem középpontjába. Hiszen ezt szemlélve eltűnhet szívünkből a jövőtől való félelem, aggodalom.

Ennek ellenére mégis oly sokan félreértelmezik az isteni gondoskodás fogalmát. Elvárják, hogy mint csecsemőt etesse, itassa és öltöztesse őket a Teremtő. Milyen kényelmes is lenne, ha még ma is csak úgy szánkba repülne, az az öt kenyér és két hal, főleg, ha már előre meg is lenne rágva…

Bizony sokan kiáltják ma is: Etess! Etess! És akkor elhisszük, hogy létezel.

Isten azonban nem ad enni. Ahogy az állatoknak sem rakja a szájába az eledelt. Viszont megtanít arra, hogyan juthatunk az adott alapanyagból a legmegfelelőbb táplálékhoz.

Ő adja az életet, az erőt, a bölcsességet, hogy képességeink szerint kitartó munkával felhasználjuk a felkínált lehetőségeket és áldásokat.

S milyen jó tudni, ahogy a Zsoltár írja, mindezt a maga idejében adja. Nem akkor esik az eső, nem akkor süt a nap, amikor mi szeretnénk, hanem amikor Ő akarja.

Tekints fel rá bizalommal és tanulj meg élni a ma utadba kerülő szépségeivel.

Az Ige utáni éhség

2011-12-27T04:00:00.000+01:00

"Ímé, napok jőnek, azt mondja az Úr Isten, és éhségetbocsátok e földre; nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot,hanem az Úr beszédének hallgatása után." Ámós.8,11

Mikor jönnek ezek anapok?

„Azoknak, akik nem méltányolták, nem tanulták és nem becsülték IstenIgéjét, amit szolgái szóltak, most okuk lesz a keserves siránkozásra. Láttam,hogy az Úr az ítéletben az idők befejeztével a földön keresztül megy; afélelmes csapások kitöltetnek. Akik megvetették Isten Szavát, akik könnyelműentisztelték azt, azok "vándorolni fognak tengertől tengerig és északtól,fogva napkeletig. Futkosnak, hogy keressék az Úrnak beszédét, de nem találjákmeg" (Ámos 8:12). Az Ige hallása utáni éhség van a földön. - Ms 1, 1857.

NINCS TÖBB IMA A GONOSZOKÉRT

Isten szolgái befejezték utolsó munkájukat. Elmondták utolsóimáikat, elhullatták utolsó keserű könnyeiket a lázadó egyházért és azistentelen népért. Elmondták utolsó, ünnepélyes figyelmeztetésüket. Ó! milygyorsan odaadnák akkor a házakat, a földeket, a pénzt, amit fösvényenfelhalmoztak, dédelgettek és szorosan markoltak, némi vigaszért azoktól, akikaz igazságot tanították és nem éltek aszerint, az üdvösség útjánakmagyarázatáért, vagy papjaiktól reményteljes szavak, ima, vagy buzdításhallásáért. De hiába, nekik éhezni és szomjazni kell; szomjúságuk sohasem leszcsillapítva, semmi vigasztalást nem kaphatnak. Esetüket meghatározták ésörökre rögzítették. Ez félelmes, rettenetes idő. - Ms 1, 1857.

Abban az időben Isten ítélete kegyelem nélkül hull. Mily irigylésreméltó lesz a gonoszok számára azoknak a helyzete, akik "a fenségesrejtekében" maradnak - az olyan épület, amelyben az Úr mindenkit elrejt,aki szerette őt és engedelmeskedett parancsolatainak! Az igazak serege valóbanirigylésre méltó oly időben azok számára, akik szenvednek bűneik miatt. De akegyelem ajtaja be van zárva a gonoszok számára. Többé nem imádkoznak érettük amegpróbáltatás befejezése után. - 3BC 1150 (1901).

„Annakokáért míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel,kiváltképen pedig a mi hitünknek cselédeivel” Gal. 6,10

Isten ismerete

2011-12-26T12:57:00.002+01:00

"Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged,az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust."

János evangéliuma 17:3

Ismeret. Miféle ismeretről van itt szó? Amai Facebook-os IWIW-es világban elég tágan értelmezzük, hogy ki tartozik azismerőseink körébe. Ismerjük a családunkat, házastársunkat, de ismerős lehet azis, akivel egyszer valahol találkoztunk, de talán még a nevét sem tudjuk.

Jézus elmondott egy példázatot, melynekcsattanója elmondja miért létfontosságú kérdés az igazi ismeret.

"Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz,akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására. Öt közülükbalga volt, öt pedig okos. A balgákugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, az okosak viszont lámpásukkal együtt olajat is vittekkorsóikban. Mivel pedig a vőlegény késett,mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak. Éjfélkor aztánkiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására! Ekkor felébredtek a szüzek mind, és rendbe hozták lámpásukat. A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk azolajotokból, mert lámpásunk kialszik. Az okosak ígyválaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is: menjetek inkább akereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak. Amíg azok távolvoltak vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele amenyegzőre. Azután bezárták az ajtót. Később megérkezetta többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Ő azonban ígyválaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlektiteket." (Máté evangéliuma 25:1-12)

Sok keresztény megelégszik azzal, hogyévente egyszer-kétszer elmegy a templomba. Mások úgy gondolják, hogy ismerik azUrat, de még saját Bibliájuk sincs, és egyszer sem olvasták el Isten üzentét.Van, aki megelégszik egy teljesen felszínes és időszakos kapcsolattal."Engem az "xy" egyházba kereszteltek, ebben is fogokmeghalni" – mondják a jellemzően "nagy" egyházak tagjai."Én a "wz" egyház tagja vagyok, akik a "tiszta"igazságot képviselik… és hátradőlve, hamis biztonságban ringatják magukat."Én már újjászülettem, megtértem, biztosítva van az üdvösségem"…

Ezerféle gondolat, vélemény, melynek közösjellemzője éppen az a gondolkodásmód, amit Jézus példázatának öt bolondja isképvisel. Megelégszenek felszínes, sekélyes, sablonos vallásossággal, és mikorbe akarnak lépni Isten országába, akkor jön a fájó kijelentés: " Bizony,mondom nektek, nem ismerlek titeket."

Mit jelent számodra, hogy ismered az Urat?Mennyi időt töltesz vele? Beszélsz-e róla, vállalod-e mások előtt? Hasonlít-e ajellemetek? Örömmel követed-e parancsait vagy csak szolgaként engedelmeskedsz?Rábízod-e magad teljesen, még ha összedől is a világ?

"Lájkolja" majd az életedbejegyzéseit? Vajon, visszajelöl-e ha te is bejelölted?

Azon a napon…

2011-12-25T00:02:00.001+01:00

„Az Úr lesz a király az egész földön. Azon a napon az Úr lesz az egyetlen Isten, és neve az egyetlen név.”

Zakariás próféta könyve 14:9

Karácsony az egész világon. Lakások millióiban ott kering a gyertya és az örökzöld illata. A békéről és szeretetről beszélünk, arról, hogy Isten Fia emberré lett az emberért, hogy kész volt odaadni értünk a mindent, hogy élhess te és én. Hogy megélhess hétköznapokat, ünnepeket, hogy emlékezz és várj, míg a történet vége megérkezik.

Mert Betlehem „csak” egy pontja Isten tervének. Egy megmásíthatatlan eseménysorozat méltó-méltatlan kezdete. Isten Fia földi életének első állomása, de nem az utolsó. A történet még nem ért véget, mert az isteni csoda városát betonfal veszi körül, és vannak, akik számára nincs hely a falon túl. Mert országok százaiban nem fér meg testvér a testvér mellett, mert a békéről csak beszélünk, de igazán talán senki sem tudja, mit is jelent. Mert ember szíve a másik szívtől áthatolhatatlan távolságban van. Mert bár egy nyelvet beszélünk, de elbeszélünk egymás mellett, és csak gyűlölet marad végül. Mert bár néha össze tudunk fogni, de ahhoz egy közös ellenség kell, akinek léte, és az ellene való fellépés feledteti velünk a hétköznapok üvöltő ellentéteit. Mert még mindig vannak, akik éhen halnak, míg máshol oly nagy a pazarlás. Mert nem él az ember emberként, és elfelejtettük helyünket a világban.

De jön egy nap, amikor minden megváltozik, és újra egy Úr lesz a Föld felett. Újra Isten lesz az egyetlen, és meglátja mindenki az Ő hatalmát. Neve lesz az egyetlen név milliók hálás ajkán, mert az advent reménye végre beteljesült.

A mai nap egy kicsit más...

2011-12-24T04:00:00.000+01:00

„Az Úr Lelke van rajtam; azért kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak és látást a vakoknak, hogy szabadon bocsássam a megtörteket, és hirdessem az Úr kedves esztendejét”

Lukács 4,18-19

A mai nap egy kicsit más, mint a többi. Ma jobban igyekezünk sok-mindenre, szeretnénk, ha a tőlünk telhető legjobbat nyújthatnánk. Ma legyen a legtisztább a házunk, ma legyen a legjobb ebéd és vacsora. Gyermekeink és családunk ma érezze a legjobban magát. Ma sikerüljön legjobban a meglepetés, most igazán érjen célt az ajándék, igazi örömöt nyújtva. Ma legyen teljes a boldogság!

Miért ma? Mert karácsony van, ünnep, Jézus Urunk születése napja.

De mi történik, ha ma mégse jut idő mindenre és mindenkire? Mi történik, ha nem fejeződik be időre a takarítás; ha nem jön föl elég magasra a sütőben a piskóta? Mi lesz, ha odaég a karácsonyi pulyka; ha a gyerekeknek, unokáknak nem tetszik az ajándék? Akkor nem lesz teljes az öröm?

Mitől ünnep, az ünnep? Az ajándéktól függ, amit adok, vagy amit kapok? De nem vehetek megbecsülést, tiszteletet, szeretetet. Sem elégedettséget és jóakaratot. Így az ünnepet sem lehet megvenni boltban, nem lehet oda adni szépen becsomagolva sem, mert az ünnepet Isten rejti el a szívünkben., ahogy az igazi ajándék a gyermek Jézusban is még csak rejtve van, és csak kevesen ismerik fel. Néhány pásztor a mezőn, napkeleti vándorok, egy öregember és egy öregasszony a templomban. Jézus még a szülei számára is csupán titok, amit meg kell érteni, amit tanulni kell. Ezért jegyzi meg Mária a pásztorok bizonyságát, és ezért cselekszik mindenben az isteni vezetésnek József. Mert tanulni csak így lehet, alázattal. Csak később hallják meg, mégpedig magától a Megváltótól, csak később értik meg, miért is jött Ő ebbe a világba. Ahhoz pedig, hogy elfogadják, hogy ők maguk a önzés által kifosztott szegények, akiknek az örömhír szól; ők az élet által megtört szívűek, akik Isten gyámolítására szorulnak; ők azok, kiket vakká tesznek a körülmények, és/vagy saját hibáik; ők a vágyaik által megkötözöttek, bűneik rabságában sínylődő szabadulásra vágyók, akikhez Jézusban elérkezett az Isten kedves esztendeje; mindehhez Jézusnak meg kellett halnia.

Vajon mi, értjük-e már, hogy az igazi ünnep az, amit Isten cselekszik velünk. Értjük-e, hogy az égi gyermek imádata legfeljebb csak a család szeretetéhez vezet el, míg a felnőtt Krisztus követése beteljesedést jelent. Ha nem, ha az ünneplés cicomás forgatagában a jóakarattól fújtatva mindezt elfelejtjük, akkor minden erőfeszítésünk hiábavaló.

Angyalok dícsérete

2011-12-23T04:00:00.000+01:00

„Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal: "Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!"

Lukács 2:13-14.

Megérkezett! 2000 évvel ezelőtt angyalok hozták hírül az embereknek, hogy Jézus megszületett!

El tudod képzelni a jelenetet? Pásztor vagy. Este van. A nyáj a karámban – a pihenőhelyen. Ülsz a többi pásztorral a zsarátnok körül. Beszélgettek. Álmos este van. Aztán hirtelen fényesség! És közeledik! És csak közeledik! Egyenesen kis csoportotok felé. Szemellenzőként teszed kezed a homlokodhoz. Mi akar ez lenni?

Aztán nagyon hamar meglátod, hogy egy angyal. Mikor épp arra gondolsz, hogy talán a fáradtságtól álmot álmodsz – látod, hogy a többi pásztor is ugyanazt látja. Már ragyog az egész mező. Egyetlen angyal fényétől! Amikor szemed kezdi megszokni a fényességet – újabb csoda: Istent dicsérő mennyei angyalok sokasága! Aztán tisztán, jól érthetően a következő szózatot hallod:

„Ne féljetek, mert nagy örömet hirdetek nektek, mely az egész népnek öröme lesz. Mert megszületett ma a Megtartó, az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ez a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban. És hirtelen az angyallal mennyei seregek sokasága jelent meg, akik az Istent dicsérték és ezt mondták. Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!”

Ez történt 2000 évvel ezelőtt. Tudod, hogy ez hamarosan ismét megtörténik? Nemsokára, azaz nagyon hamar Jézus Krisztus ismét eljön. De nem egy istállóban, egy szegényes jászolban. Hanem angyalok sokaságától kísérve – hatalommal és dicsőséggel.

„És akkor feltetszik (meglátszik) az ember Fiának jele az égen… és meglátják az embernek Fiát eljönni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig…Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok. Azért legyetek készen ti is; mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.”

Szeretnék azok között lenni, akik meglátják az ég felhőiben visszatérő Jézus Krisztust!

Remélem, találkozom veled majd ott a nagy tömegben!

A kitartás jutalma

2011-12-22T04:00:00.000+01:00

"Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket."

Lukács evangéliuma 21:19

Néhány percig nem nehéz kitartónak lenni. A gond azonban az, hogy az még nem kitartás. A kitartás hosszú idő alatt tanúsított rendíthetetlen hűség.

Ádám és Éva nem a kitartásnál rontották el, hiszen őket a kígyó nem kellett, hogy sokáig kísértse, hogy hűtlenek legyenek, szinte azonnal kötélnek álltak.

Noé 120 éven át hirdette az akkori világnak szóló utolsó kegyelmi üzenetet, nem figyelve a csúfolódó hangokra, amelyekből azt hallhatta ki, hogy felesleges vállalkozásra adta a fejét.

Ábrahám elfogadta Sára egyszeri ajánlatát az ágyas-kérdéssel kapcsolatban. Őt sem kellett hosszasan győzködni, hogy egy apró lépéssel elinduljon egy veszedelmes lejtőn, aminek ma is láthatjuk a szomorú következményeit.

József kitartóan, és következetesen nemet mondott Potifár feleségének nap, mint nap jelentkező kísértésére, egyszer sem könnyítve a nyomáson azzal, hogy engedelmeskedik a hívó hangnak.

Dániel 70 éven át volt hűséges szolgája Istennek egymást váltó két bálványimádó birodalomban is fogolyként. Halálos rendelet sem tántorította el az Istentől.

Mi a helyzet velünk?

Engedünk az első kísértő hangnak, mondván, hogy ez nem lényeges kérdés?

Vagy engedünk, mert apellálunk Isten végtelen kegyelmére, aminek mélysége valóban kimeríthetetlen, de olcsóvá tesszük így a felbecsülhetetlent?

Vagy tántoríthatatlanok vagyunk hosszú éveken át és egyetlen egyszer lazítunk a gyeplőn, mondván, hogy biztonságos a terület, vagy kimondjuk, hogy engem ez már nem veszélyeztet, én ebben már sokszor megálltam, és akkor bukunk el? A saját ígérgetéseinkkel mondtuk meg az ellenségnek, hogy hol vagyunk a leggyengébbek, mert abban csak a saját erőnkkel védekezünk, és az Istenét nem igényeljük.

Vagy tudjuk magunkról, hogy az első adandó alkalommal nagy esélyünk van rá, hogy eláruljuk Azt, akiben hiszünk, de kérjük az erőt Tőle, hogy védjen meg, mert a magunk ereje csak a bukásra elég?

Az Úr a kitartást kéri tőlünk, de az Ő segítségét ígéri meg hozzá segítségül. A mi részünk nélkül viszont nem segíthet.

Megkeres és megtart az Úr

2011-12-21T04:00:00.001+01:00

„Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.” (Lukács evangéliuma 19. fejezet 10. vers)

A felfedezések korában, mikor vitorlás hajók cirkáltak a világ óceánjain, nem volt ritka, hogy a természet erőivel szemben még a legjobban megépített fregattok is gyenge lélekvesztőknek bizonyultak. S ha partot is ért egy-egy hajótörött, csekély kilátása volt a megmenekülésre és még kevesebb, hogy valaha is hazaérhet egy arra tévedt hajó fedélzetén.

Egy hajótörött, aki túlélte a vihart, a lakatlan sziget viszontagságos adottságait, nap nap után felment a sziget legmagasabb pontjára és onnan leste a reménylett fehér vitorlát.

Mikor már-már feladta, megtörtént a csoda. Egy közeledő kis pötty a nagy kékségben. Igen, ez egy hajó. De vajon meglátják a jelet? Észrevették. Lehorgonyoznak az öbölben. Csónakban emberek jönnek. Nagy öröm, ölelkezés.

Ám, mikor beszállnak az ide-oda himbálódzó csónakba, hajótöröttünk kiugrik a vízbe és a part felé szalad. Fél. - Én nem akarok elveszni - kiáltja, - minden hajó elsüllyed!

Ne félj! - jön a válasz - Amíg a víz kívül van nincs gond.

Ó, hányszor vagyunk mi is ilyen esetlen, félelmekkel teli hajótöröttek, akik magunk fúrtuk meg, futattuk zátonyra és vesztettük el életünk hajóját.

S milyen jó, hogy az Isten, Jézus ennek ellenére megkeresett és megtalált. Sőt. Az Ő saját hajójának fedélzetére invitál, hogy a világ háborgó tengerén keresztül hazavigyen.

Így lehet, hogy ma is nagy hullámok várnak rád, de ne feledd: - Amíg a víz kívül van nincs gond. „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” (Jn.17:15)

Hidd el, az Ő hajója kiáll minden vihart, nem süllyed el!

Békességet!

2011-12-20T04:00:00.000+01:00

„Ate törvényed kedvelőinek nagy békességük van., és nincs bánkódásuk.”Zsolt.119,165.

Keresztyénkörökben gyakran halljuk ezt a köszönést: „Békességet”! Jézus tanította nekünk.Azt mondta, hogy amikor belépünk egy házba, az a békesség, ami szívünkbe van,átszáll a bent lakókra. De van-e békesség a szívünkben? Az egész világ háborog,tele van békétlenséggel! Vajon a mi szívünkben él a jézusi béke? Ami Megváltónkmondta: „Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek, nem úgy adomén néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, se ne féljen.”Jn.14,27. Jézus békéje tehát nem függ körülményektől, de személyektől sem.Valaki egyszer azt mondta, hogy „békességem van addig, amíg nem bánt senki…, depróbáljon meg valaki bántani, akkor megtudja, milyen a bennem lévő békesség!” Sajnos néha mi is ilyenek vagyunk!Persze, könnyű addig békében lenni, amíg minden szép és jó! Mindaddig, amíg úgytörténik,ahogy én akarom…. A krisztusi béke ennél jóval több! Nem csak akkorvan a szívben, amikor nem történik semmi rendkívüli, hanem akkor is, ha dörögaz ég és villámlik, és majdnem összedől az egész világ körülöttem. Pál apostolúgy fogalmaz, hogy „az Isten békessége, amely minden értelmet felül halad…”Fil.4,7. Szinte hihetetlen, hogy mire képes az Isten békessége! Amikor már leomlanaka bevehetetlennek hitt erődítmények, amikor az emberi biztosítékok is végetérnek, az isteni békesség még akkor is tart. Ha összhangban vagyok az Úrakaratával, akkor egy olyan belső békesség árasztja el szívem, amely emberiésszel fel sem fogható.

Ahogyitt írom ezeket a gondolatokat, egy picit magamba szállok… Vajon él-e ilyenbéke a szívemben? Sajnos úgy érzem, még nem! De azt is tudom, hogy ma Jézus eztfelkínálja! Mennyivel másabb így kezdeni a napot, a térdeinken! KérniKrisztust, hogy költözzön a szívünkbe békéjével. Hogy türelmesebb legyek amásikhoz, hogy ne háborogjak mindenen….

Igen,ez lehetséges! Hiszem megígérte Istenünk….

KormosTivadar

Megőriz az Úr

2011-12-19T04:00:00.000+01:00

"Az Úr megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. Megőriz az Úr jártodban-keltedben,most és mindenkor."

Zsoltárok könyve 121:7-8

Nem kis feladat megőrizni egy ember életét, testi-lelkiépségét. A tíz hónapos kisfiunk egy ideje igencsak önállóan közlekedik alakásban, ezért komoly őrző-védő szolgálatot igényel részünkről. Ha elmegyünkegyik szobából a másikba, ő négykézláb mászva utánunk ered. Gyakran indulfelfedezőútra, ilyenkor többnyire nekünk kell kiszabadítani a szék, vagy asztalalól, mert bemászni nem volt nehéz, de sem kibújni, de felkapaszkodni nem tud.Sok már kisgyerekhez hasonlóan őt is nagyon érdeklik a műszaki dolgok, így akonnektorok, kapcsolók, kábelek – persze nem az, amit oda adunk neki, hanem amia falban van...

A nagyobbik gyermekünk, mikor biciklizni tanult, hirtelennagyon bátor lett, ezért ha elindultunk a városban vele, szerettük mindig aközelünkben tudni, hogy ha baj van segíteni tudjunk…

Manapság, amikor egy új autót terveznek, nagyon nagy gondot fordítanakaz aktív és passzív biztonsági berendezésekre. Régebben még extrának számította légzsák, vagy blokkolásgátló, ma már szinte szériatartozék. A fejlesztésekterén az üzemanyag takarékosság mellett talán a biztonság növelése az egyiklegfontosabb szempont…

A kötelező biztosítás váltása kapcsán figyeltem fel arra,hogy a biztosítóknál már külön lehet a kisgyermekekre is élet- és balesetbiztosítástkötni az ő élethelyzetüknek megfelelő eseményekre…

Egész életünkre jellemző a biztonságra törekvés. Sokatkölthetünk értékeink, lakásunk, autónk védelmére, mégis a legnagyobb kihívás azemberi élet védelme. Például egy államfő, vagy híres ember védelmezésérevagyonokat lehet költeni. Teljes biztonságban azonban senki sem tudhatja magát.

Mai igénk egy zarándokének záró sorain keresztül arraemlékeztet, hogy teljes biztonságot, védelmet és békességet csak az Úr adhat.Az Ő segítsége ráadásul ingyen van, bármikor elérhető, és bármilyen bajban isvagyunk, ki tud menteni.

Mielőtt kitennéd lábadat az ajtón, ne feledd (és ne csakrutinból) oltalmát kérni. Mielőtt lefekszel és elalszol, adj hálát gondviseléséért,erejéért. Az Úr legyen veled ma is!

Advent reménye

2011-12-18T00:05:00.000+01:00

„Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.”

Ézsaiás könyve 11:1-2

Advent van. A remény és az öröm gyertyái égnek már az asztalon, és talán a szív is nemsokára nyugalmat talál ezekben a napokban. Emlékezés és várakozás fonódik halkan össze, és nem élhet egyik a másik nélkül.

Isten jött közénk, hogy helyreállítsa, amit mi elrontottunk, hogy hidat építsen köztünk és az Örökkévaló között, hogy újra Emberek lehessünk igazán. Fogott egy tollat, és rajzolni kezdett a szívedbe vérvörös tintával egy arcot, az Isten arcát. Akit neked annyian mutattak már be tévesen és torzul, Ő kijavította hibáról hibára a kegyetlen, zsarnoki vonásokat, a "nekem meg kell felelned" ráncait és a "nem vagy elég jó nekem" szemöldök összehúzását.

Betlehem és Názáret és Jeruzsálem kellett ahhoz, hogy megismerd az Isten valódi arcát, hogy végre szívből tudd imádni, és ne félelemből. A puszta, a kert és a hegytető kellett ahhoz, hogy meglásd, mit tett az Isten érted, és, hogy mennyit is ér az ember.

És Jézus jön még. Visszajön, mert a pont még nem került fel az Ember mondatának a végére, és ehhez a te válaszodra is szükség van.

Már csak néhány nap, és itt a Szenteste, a Karácsony. Kérlek, gondolj arra, aki miatt ünnepelhetsz. Engedd, hogy szíved elinduljon a csillag után a keleti égbolton, és találkozhass a Megváltóval. Engedd, hogy lénye átjárjon, és élj tovább az advent várakozásában!

Milyen a bölcsesség?

2011-12-17T04:00:00.000+01:00

„A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást.”
Példabeszédek 16,23

Azon tűnődtem, ha a bölcsesség ember lenne, milyen lenne? A legtöbben azt a választ adnánk erre a kérdésre, hogy öreg, mert a bölcsesség az eltelt idő, és az alatta megszerzett tudás gyermeke. Erre azonban egy újabb kérdés merül fel bennem. Minden öregember bölcs is egyben, és a megszerzett tudás valóban bölcsé tette gazdáit? A válasz azonban erre is hasonló, mint az előbb. Láttunk már sok férfit és nőt, akik fölött az évek úgy szálltak el, mintha csak kívülről érintette volna őket. Az arcuk megráncosodott, a hajuk megőszült, mégis ifjúkori tévedéseik rabjai maradtak. Ismerek több tanárt is, akik hibái nem javultak meg tudományuk által, sőt sokszor saját „igehirdetéseink” is leginkább önmagunkra pirítanak.

Milyen akkor a bölcs ember? Ha a bibliaszöveg alapján próbálom egyszerűen megfogalmazni, azt kell mondanom: Bölcs az, aki másokra olyan hatást gyakorol, hogy azok többek lesznek általa a szeretetben.

„Bölcsnek és boldognak csak az az ember mondható, aki reggel fölébredvén azt mondja: Ma jobb akarok lenni, mint tegnap.”

Fenelon

A kedves szó

2011-12-16T04:00:00.000+01:00

„A barátságos beszéd méznek folyása, édes a léleknek, üdülés a testnek.”

Példabeszédek 16:24.

Szeretnék ma egy igaz történetet megosztani Veled.

Egy napon a tanárnő azt kérte az osztálytól, hogy minden osztálytársuk nevét írják föl egy lapra úgy, hogy a nevek mellett maradjon egy kis üres hely. Gondolják meg, mi a legjobb, amit mondani tudnak a társaikról, és azt írják a nevek mellé. Egy teljes órába telt, mire mindenki elkészült és mielőtt elhagyták az osztálytermet, a lapot átadták a tanárnőnek.

Hétvégén a tanárnő minden diák nevét fölírta egy papírlapra és mellé a kedves megjegyzéseket, amelyeket a tanulótársak írtak róla.
Hétfőn minden tanuló megkapta a listáját. Kis idő múlva mindegyik nevetett.

„Tényleg?" – hallatszott a suttogás… „Nem is tudtam, hogy én valakinek is jelentek valamit!" – és „Nem tudtam, hogy a többiek ennyire kedvelnek" – szóltak a megjegyzések.
Ezután senki nem emlegette többé a listát.
Néhány évvel később az egyik fiú elesett Vietnamban, és a tanárnő elment a tanítványa temetésére. A templomot megtöltötte a sok barát. Egyik a másik után – akik szerették vagy ismerték a fiatalembert – odamentek a koporsóhoz, és lerótták kegyeletüket. A tanárnő a sor végén lépett oda és elcsendesedett a koporsó mellett. Ahogyan ott állt, az egyik
koporsóvivő katona megszólította: „Ugye Ön Márk matematika tanárnője volt?" Ő igent bólintott. Erre a fiú azt mondta: „Márk nagyon gyakran beszélt Önről."
A temetés után összegyűltek Márk régi osztálytársai. Márk szülei is ott voltak és szemmel láthatóan alig várták, hogy beszélhessenek a tanárnővel.
„Valamit szeretnénk mutatni" – mondta az apa és előhúzott egy pénztárcát a zsebéből.

„Ezt találták, amikor a fiunk elesett. Úgy gondoltuk, Ön meg fogja ismerni." A pénztárcából előhúzott egy erősen gyűrött lapot, amelyet összeragasztottak, sokszor össze- és széthajtottak már.
A tanárnő – anélkül, hogy odanézett volna – tudta, hogy ez egyike azoknak a lapoknak, amelyeken a kedves tulajdonságok álltak, amelyeket az osztálytársak írtak Márkról.
„Nagyon szeretnénk Önnek megköszönni, hogy ezt a feladatot adta az
osztálynak" – mondta Márk anyja. „Amint látja, Márk nagyon megbecsülte."
A többi tanítvány is a tanárnő köré gyűlt. Károly elmosolyodott és azt mondta: „Nekem is megvan még a listám. Az íróasztalom felső fiókjában őrzöm."
György felesége pedig így szólt: „Gyuri megkért, hogy a listát ragasszam be az esküvői albumba." „Az enyém is megvan még" – mondta Mária. „A naplómban tartom". Ekkor Viki, a zsebnaptárát vette elő, és megmutatta a használattól megkopott és foszladozó listát a többieknek. „Mindig magamnál hordom" – mondta Viki, és hozzátette: „Meg vagyok győződve, hogy mindnyájan megőriztük azt a listát."

Embertársainkkal való együttélésünkben gyakran elfeledkezünk arról, hogy
minden élet véget ér egy napon és senki sem tudja, mikor jön el ez a nap. Ezért kellene megmondanunk azoknak, akiket szeretünk, és akikért aggódunk, hogy fontosak a számunkra. Addig kell ezt megmondani, amíg nem késő.

A barátságos szó a mézhez hasonlítható. Tégy ma valami kedves, barátságos, szép és őszinte gesztust valakinek! Mézet csepegtetsz életébe! Próbáld meg!

Ne a látszattal törődjünk!

2011-12-15T04:00:00.001+01:00

"Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből..."

Pál levele az efézusiaknak 6:6

Rab Zsuzsa: Vaspántok

Ha így szólnék a kedves,
fiatal kalauzhoz:
- Kalauz úr,
hogyha ma este hazamegy,
ölelje meg nagyon a feleségét,
dícsérje meg, ami épp rajta van,
akár az ócska pongyoláját -
Ha így szólnék -
ugye... bolondnak tartanának?

Ha így szólnék a bottal kopogó
nyugdíjas bácsihoz a boltban,
mikor épp forintjait guberálja,
végül levágat tíz dekát
a "kicsit-hosszabb-lett" kenyérből:
- Bácsi! Itt van ötszáz forint.
Tegye el, kérem. Épp ma kaptam.
nem számítottam rá. Fölösleges. -
Ugye, bolondnak tartanának?

Ha így szólnék az útkövezőkhöz:
- Útkövezők!
Én ezt a kis kavicsot elviszem,
mert az erezetében
lehorgadt Krisztus-fejet látok.
Engedjék meg, hogy elvigyem! -
Ugye, bolondnak tartanának?

Ha így szólnék a torzonborz kamaszhoz:
- Gyere, fiam,
üljünk le valahol, s te elmeséled,
mitől nőtt vállig a hajad,
mi ellen mered ez a tüske
tejes arcod körül,
s egyáltalán, mitől vagy te ilyen
kérlelhetetlen? -
Ugye, bolondnak tartanának?

Ha így szólnék padon sütkérező,
újságpapírból eddelgélő nénikéhez:
- Néni, jöjjön velem,
amit szeret, azt főzök vacsorára,
puha ágyat vetek,
előtte pedig mindent elbeszélhet, a menyasszonykorát,
azt a szülést, a császármetszést is,
és szegény jó ura szívszélhűdését,
és hogy mivel ültette be a sírját,
azt is, milyen a szomszédasszony,
azt is, hogy a fia hogyan él Kanadában,
meg hogy mit írt föl, és mire, az orvos.
Mindent apróra elbeszélhet.
Sóhajtozhat és imádkozhat az ágyban.
De éjjel egyszer - maga úgyis sokszor
fölébred -
keljen fel, takarjon be engem,
mert éjjel mindig lerúgom a takarómat ...
Ha így szólnék -
ugye, bolondnak tartanának?

Konvenciók, bevett szokások
hideg vaspántjai
szorítják lüktető,
eleven húsig lenyúzott szívünket.

Intés a lustaság ellen

2011-12-14T04:00:00.000+01:00

„A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.”
(Példabeszédek könyve 20. fejezet 4. vers)

Volt egyszer egy földműves, aki nagy szorgalommal igyekezett kilépni a szegény paraszti sorból. Nap, mint nap kora reggel befogta egyetlen ökrét és vén szamarát az eke elé és egész naplementig fáradhatatlan munkálkodott.

Egy nap aztán az ökör azt mondta az öszvérnek:
- Én olyan fáradt vagyok, semmi kedvem ma is kimenni a földre. Gyere, játsszunk beteget és ma pihenjünk egy kicsit.

A vén öszvér így válaszolt:
- Nem. A munkát most kell elvégezni, aztán majd pihenhetünk.

Hajnalban mikor jött a földműves, látta a földön elnyúlt ’nagy beteg’ ökröt, úgy döntött aznap nem fogja be az iga elé. Friss szénát, vizet és abrakot rakott elé. Minden kényelmet megadott neki.

Este, mikor az öszvér hazaért a szántásból, az ökör megkérdezte;
- Hogyan boldogultatok?
- Hát nélküled nem sokra jutottunk, de azért haladtunk valamicskét.
- válaszolt az öszvér.
- Aztán beszélt-e rólam a gazdánk?
- Nem szólt semmit - volt a válasz.

A következő nap az ökör arra gondolt; olyan jó volt itthon maradni, extra táplálék, kényelem, hűs árnyék… És megint betegséget színlelt.

Mikor az öszvér fáradtan hazaért, elkezdte faggatni:
- hogy telt a nap?
- Azt hiszem jól, bár most sem jutottunk túl sokra, de már látni a barázda végét.
- És mit mondott a gazda felőlem?
- Semmit - hangzott a válasz - ám visszafele megálltunk a vágóhídnál és hosszasan elbeszélgetett a mészárossal.

Te ma hogy döntöttél?

Jössz Isten magvetésébe?

Vagy tovább szimulálsz?

Teljesedjetek be Szentlélekkel

2011-12-13T04:00:00.000+01:00

„Annakokáért nelegyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akaratja. És meg nerészegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be SzentLélekkel, Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dícséretekben és lelkiénekekben, énekelvén és dícséretet mondván szívetekben az Úrnak” Eféz. 5,17-19

Az Apostolok Cselekedetei könyv második fejezete egy csodáseseményről tudósít. Péter prédikál és a különböző diaszpórákból az ünnepre érkezőzsidók – akik nem egy nyelvet beszéltek – megértették ezt a prédikációt.Hallották ők is a Jézus Krisztusról szóló bizonyságtevést. Csodálkoztak azon,hogy értik amit a galileaiak mondanak. Egyesek gúnyolták őket, hogy „Édesbortól részegedtek meg.” (Apcs. 2,13)

Pál apostol a Szentlélekkel való betöltekezést ismét arészegség ellentéteként használja.

Mi a Szentlélek keresztsége? Tegyük fel ma reggel a kérdést,újjászülettünk már víztől és Lélektől?

Az újjászületés többet jelent az új kezdésnél, változtatásnál,megjavulásnál. A biblia kijelenti, hogy „…halottak voltatok vétkeitek ésbűneitek miatt” (Ef. 2,1.) Egy hulla nem szülhet életet. Amikor elfogadtukJézus Krisztust felismertük-e ezt? Engedtük-e Jézusnak, kértük-e Őt, hogy újteremtést kezdjen bennünk.

Ha üdvözülni szeretnénk, újjá kell születnünk, belülről kellmegváltoznunk, másnak kell lenni az indítékainknak.

Ha beviszel egy disznót a szobádba, megfürdeted a kádban,masnit kötsz a nyakába, kényezted játszol vele, akkor megszelídíthető. De haegy hosszabb idő után egy esős délután kiengeded az udvarra, mit fog csinálni? Azonnal rohan az első pocsolyába. Vigyél be egy bárányt is a szobádba, ha őtkiengeded az udvarra, messze kikerüli a pocsolyákat. Miért? Mert ilyen atermészete.

Kérd Istent, hogy belülről változtasson meg!

Mint a Sion hegye

2011-12-12T04:00:00.000+01:00

"Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye,amely nem inog, hanem örökre megáll."

Zsoltárok könyve 125:1

Hogyan lehetne Istenbe vetett bizalmunkat egy hegyhezhasonlítani? Hogyan is állhatna meg egy hegy örökre, mikor a Biblia szerintIsten mielőtt mindent újjáteremt, tűz által elpusztul minden?

A Bibliában nagyon sokszor olvashatunk Sion hegyéről, és bársok más híres hegy is szerepel a történetekben, Sion hegye mindig is alegszentebb, legfontosabb hely volt az izraeliták számára. Dávid király óta eza hely volt a nép lelki-szellemi központja. Miután elfoglalta, Sion várát, idehozatta a Frigyládát, ill. ide helyezte királyságának központját, és később afia, Salamon itt építette meg a jeruzsálemi templomot. A templom azon a helyenépült fel, ahol Ábrahám kész volt feláldozni fiát, Izsákot, így a helynek mégnagyobb a jelentősége.

Meg kell említenem még Jézus szolgálatát, hiszen Zakariáspróféta szerint itt jeleneik meg a Messiás, a Szabadító: "Örülj nagyon,Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Íme, jön neked a te királyod;igaz és szabadító ő; szegény és szamárháton ülő, azaz nőstény szamárnakvemhén" (Zakariás 9:9).

A Jelenések könyve szerint Sion hegyén fog megállni Krisztusa győztes seregével, sőt az új Jeruzsálem is ide fog alászállni.

Miért is fontos mindez? Isten kiválasztott egy átlagosnépet, egy átlagos hegyet, hogy megmutassa rajta dicsőségét. Bármi is történtés történik ezen a helyen, az Úr véghezviszi tervét. Számomra az egyik legszebbbibliai jelenet a Jelenések könyvében (21:1-4) így olvasható:

"És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt,és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll amennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára vanfelékesítve. Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől:"Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népeilesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász,sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak."

Ha az Úrban bízunk, erre számíthatunk. Ekkor lesz Jeruzsálemigazán a BÉKE városa. Az Úrban bízni, igazán hosszú távú befektetés!

Ha majd eljön az aratás...

2011-12-11T00:05:00.000+01:00

„Akik könnyezve vetettek, ujjongva arassanak! Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezzék, ha kévéit hozza!”

Zsoltárok könyve 126:5-6

Év végi hajtás, és valahogy sehogyan sem érzed azt a bizonyos karácsonyi meghittséget. Az óváros hangulatos vásárán te csak átrohansz, amikor örök vesztesként az idővel harcolva sietsz egyik helyről a másikra. Mert nincs megállás.

Dolgozol célokért, emberekért, Istenért. Lehet hogy most éppen a zokogás korában vagy, könnyeidet hullatva küzdesz a kimerülés határán, és nem tudod, hogy éled túl a mindennapokat az év végi szabadságig. Lehet, hogy megfoghatatlan dolgokért folyik ez a küzdelem: a térdeiden töltött idő valakiért, aki kifejezhetetlenül fontos számodra. Nem tudom, hogy épp melyik „stádiumban” vagy: a könnyesben, vagy már belekóstolhattál egy kicsit az ujjongásba. Egyet viszont biztosan állítok, hogy nem ismeretlenek számodra ezek az érzések.

Istennek ma reggel egy különleges üzenete van számodra. Nem azt mondja, hogy nem lesznek soha könnyeid, hogy nem fogsz sírni a nehézségek miatt. Nem azt, hogy minden munka úgy fog menni, ahogy azt a nagy könyvben megírták, hanem hogy meglesz a gyümölcse.

Ő veled küzdi végig a pályát, és biztosít arról, hogy lesz aratás. Lesz örömünnep, amikor meglátod a Miért?-ek értelmét, amikor megismered a látszat mögött húzódó történetet, amikor ujjonghatsz fáradtságod gyümölcsén. Hát nézz fel az égre, és készülj az igazi ünnepre!

Amikor Ő megbocsát

2011-12-10T04:00:00.000+01:00

„Jézus mindenkinek személyesen, egyénileg megbocsát; éppen ebben kételkednek sokan. Ezek Istent nem fogják szavánál. A legfelségesebb kiváltsága mindazoknak, akik a szükséges feltételeket teljesítik, hogy bűneik bocsánatának teljes tudatában legyenek. Ne kételkedj abban, hogy Isten ezen ígéreteibe téged is belefoglalt! Ez minden őszinte bűnbánóra vonatkozik. Krisztusban erőt és kegyelmet nyerhetünk, melyet Isten szolgálattévő angyalai minden egyes hívő léleknek készek vinni! Senki sem olyan bűnös, hogy Jézusban, ki érte meghalt, ne nyerhetne erőt, tisztaságot és megszentelődést. El akarja rólunk távolítani a bűnöktől beszennyezett ruhát, és az igazság fehér ruháit adja nékünk. Nem kívánhatja a bűnösök halálát, hanem hogy megtérjenek és éljenek.
Isten nem úgy bánik velünk, mint mi halandók bánunk egymással. Az Ő gondolatai az irgalom, a szeretet és a kegyelem gondolatai. Így szól:"Hagyja el a gonosz az ő útát, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban"(Ésa 55:7). "Eltöröltem álnokságaidat, mint felleget, és mint felhőt bűneidet; térj énhozzám, mert megváltottalak"(Ésa 44:22).
"Mert nem gyönyörködöm a meghaló halálában, ezt mondja az Úr Isten. Térjetek meg azért és éljetek!"(Ez 18:32). Sátán mindig készen áll arra, hogy megfosszon bennünket a remény és a világosság utolsó sugaraitól is, de ezt ne engedd meg néki. Ne hallgass a kísértőre, hanem kiáltsd feléje: Jézus meghalt értem, hogy éljek! Szeret engem és nem akarja, hogy elvesszek.”

E. G. White: Jézushoz vezető út

Az Úr Szolgája

2011-12-09T04:00:00.000+01:00

„Nézzétek, a szolgám, akit támogatok, a választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, hogy igazságot vigyen a nemzeteknek. Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon. A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Hűségesen elviszi az igazságot, nem lankad el, sem kedvét el nem veszti, míg az igazságot meg nem szilárdítja a földön. Az ő tanítására várnak a szigetek.”

Ézsaiás 42:1-4.

700 évvel a fenti prófécia elhangzása után egy fáradt vándor – 12 tanítványával rótta Júdea és Galilea poros utcáit. Ki hitte volna akkor, hogy róla szól ez a prófécia? Még hogy Ő lenne Isten választottja? Akiben kedve telik? Ő lenne az, Aki igazságot visz a nemzeteknek? Nem! Ez lehetetlen!

Pedig igaz drága Barátom! Ő a mi Jézusunk, Messiásunk, Urunk, Krisztusunk, Megváltónk! Ő az, Aki lehajolt a betegekhez és felemelte őket, Ő az, Aki együtt érzett az éhes tömeggel és megvendégelte őket. Igen! Ő az, aki megnyitotta Lázár sírját, megfogta az özvegyasszony fiának kezét a koporsóban és életre keltette. Igen, Ő az, akinek ruháját érintette gyógyíthatatlan beteg barátnőd, aki már 12 éve minden vagyonát orvosokra költötte, mégis menthetetlennek nyilvánították. A megtört nádszálat – nem törte tovább. Sem a samáriai kútnál, sem a porba írt szavakkor. A pislogó hitet lehívta a fáról – gyere hamar, mert ma szeretnék a te házadban vacsorázni.

Hát igen – sóhajtasz. Valóban így volt 2000 évvel ezelőtt! De ma? Látja valaki, hogy éhezem, hogy már hónapok óta nem bírok elhelyezkedni? Hogy gyógyíthatatlan beteg vagyok? Hogy a gyermekem, az édesanyám, a húgom...? Hogy az adósságom, a jelzáloghitelem…?

IGEN! Ő ott van melletted! Veled sír, és veled örül! Gyakran megfogja kezed – csak már annyira magad alatt vagy, hogy nem is érzed!

Mit gondolsz – megrövidült mára Isten keze? Szerinted ma már nem törődik a megtört nádszálakkal, a pislogó kis gyertyákkal? Nem! Nem! Ő ma is szeretne magához ölelni és egy igazi belső békét adni. Engedd el magad! Érintsd meg ruhája szélét, vagy hívd meg otthonodba, és beszélgess el Vele!

(Ma az MR1 Kossuth Rádióban Adventista félóra lesz!)

Árulkodó gyümölcsök

2011-12-08T04:00:00.002+01:00

"Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?"

Máté evangéliuma 7:16

Logikus. Semmi hókuszpókusz. Amilyennek látod a gyümölcsöt, olyan a fa.

Én szeretném néha tudni, mi van a másik fejében. Aki becsületes, nem fogja eltitkolni - legfeljebb, ha ajándékról van szó -, mik a szándékai, és nyíltan fel is vállalja azokat.

A gond a nem nyílt kártyákkal játszó versenyzőkkel van. Jézus nem ad személyleírást a világ összes csalójáról - ugyanis akkor a Biblia egy átfoghatatlanul vastag képeskönyv lenne és néha megtalálnánk benne a mi arcunkat is -, hanem megosztja velünk a mindig biztos szabályt egy mondatban: amilyen a gyümölcs, olyan a fa.

Télen nehéz megkülönböztetni a fákat, mert sem a gyümölcs, sem a levél nem látszik, ami megkönnyíti a felismerést. Az emberi kapcsolatokban is sok olyan időszak létezik, amikor nem egyértelmű, hogy valaki jó vagy rossz szereplő, bízzunk meg benne, vagy ne - és a legtöbbször ezek a kategóriák pillanatonként meg is változhatnak.

A nagy tanácstalanság kozmikus méretekben is lezajlott. A teremtés előtt a Mennyben a főangyal, Lucifer fellázadt Isten kormányzata ellen. Isten - miután mindenféle meggyőző és kételyt eloszlató lelkigondozói beszélgetés hatására Lucifer továbbra is kitartott hamis nézetei mellett - eltávolította őt és követőit a Mennyből, hogy ne jelentsenek veszélyt a romlatlan angyalokra. A Mennyben maradt angyalok nem láttak tisztán a kérdésben. Elveszítették parancsnokukat, akit addig nagyon szerettek. Még az első emberpár elbuktatása sem volt elég bizonyíték számukra, hogy örökre betegyék őt a gonosz szereplő kategóriába. Aki tiszta, mindig védi a másikat. Az angyalok nem tudták még elhinni, hogy menthetetlenül rossz lett egykori parancsnokuk. A gyümölcs beéréséhez idő kell. Amikor viszont beérik, akkor egyértelmű az eredmény.

Jézus halála volt az az esemény, ami végérvényesen bemutatta a Sátánban beérett gonoszság gyümölcsét az angyaloknak. A Teremtő megölése volt az az esemény, amit nem lehet mentegetni. Sátán bemutatta, hogy Istent megölné, ha tehetné, és amikor megtehette, mert Jézusban az Isten lett emberré és halandóvá, akkor megtette. Visszafordíthatatlanul beérett a gonoszság gyümölcse. Látható, leellenőrizhető, egyértelmű.

Már csak az emberiségnek kell meglátnia, hogy a rossz mindig rosszat terem. Ne áltassuk magunkat. Ha minden erőnkkel bízunk az ellenkezőjében, akkor is így lesz.

Az örökkévaló dolgok fontossága

2011-12-07T04:00:00.001+01:00

„Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti éltetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben.”
(Kolossebeliekhez írt levél 3. fejezet 2-3. vers)

Így advent idején több helyen tartunk evangélizációs sorozatot, gondolván és remélvén, talán jobban nyitottabbak az emberek a mennyei dolgok, a Biblia értékei iránt. S bár más időszakhoz képest valóban nagyobb a fogékonyság, mégis az általános tapasztalat az, hogy aki nem akar, az minden időben talál kifogást az érdektelenségre.

Én még túl fiatal vagyok ehhez.

Nekem most tanulnom kell, hogy majd jó munkahelyem legyen, hogy ne kelljen félnem a megélhetés miatt és akkor rá fogok érni sok mindenre.

Én most szerelmes vagyok.

A munka mellett erre nincs időm.

Nem akarok munkanélküli lenni, inkább túlórázom, hazaviszem a munkát. No meg ott a házimunka is.

Majd ha nyugdíjas leszek.

És a gyereket ki neveli fel? Majd ha kirepülnek könnyebb lesz.

Jaj, mindenem fáj! Beteg vagyok. Nem tudok elmenni.

S végül már túl késő.

Ennél már csak az a fájdalmasabb, mikor magunkba nézve ugyanezt a kifogáshalmazt találjuk.

„Isten állítólagos népe, amely belemerült a világiasságba és az élvezetek keresésébe, nem értette meg azt, amit a Megváltó a második advent jeleiről tanított…

„Amikor a Megváltó figyelmeztette követőit visszatérésének jeleire, megjövendölte, hogy a második advent küszöbén milyen nagy lesz az erkölcstelenség.

Megismétlődnek a Noé korabeli dolgok, a világi kereskedés kavargása és az élvezetek keresése. Az emberek adnak és vesznek, ültetnek és építenek, nősülnek és férjhez mennek, közben pedig elfeledkeznek Istenről és az eljövendő életről.

Krisztus intése így hangzik e kor népéhez: " Vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és az élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap."

"Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!" (Lk 21:34.36) (E. G. White: Nagy küzdelem 346.o.)

3 emberi lépés, 3 isteni válasz….

2011-12-06T04:00:00.000+01:00

„Ésmegalázza magát az én népem, amely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi azén arcomat, és felhagy a bűnös életmódjával: én is meghallgatom őket amennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket.” 2.Krón.7,14.

Bizonyáratöbbször éreztük már úgy, mintha lelkileg gyengék lennénk, imádságainkerőtlenül szállnának fel a mennybe. Nem jön össze semmi, amit szeretnénk, pedigelszántak vagyunk és céltudatosak. A maireggeli dicséret 3 fontos lépést kér tőlünk ahhoz, hogy Isten 3 fontos választadjon nekünk!

…„megalázza magát az én népem” - az alázat!

Nemtudom, ki hogy van vele, de nekem ez megy a legnehezebben! Akkor, amikorbiztosan tudom, hogy nekem van igazam – és ez tényleg így van! – akkor alázzammeg magam, és várjak türelmesen addig, amíg Isten is mellém áll ésnyilvánosságra hozza igazságomat??? Eznagyon nehéz! Pedig Jézus ezt tette számos esetben! Persze, mi nem vagyunkjézusok! Mégis, Ő azt tanítja nekünk, hogy „tanuljátok meg tőlem, hogy énszelíd és alázatos szívű vagyok” Mt.11,29. Miért az alázat az első lépés azIstennel való kapcsolatunkban? Azért, mert a büszke ember magabiztos, és nemlátja meg, hogy Istenre van szüksége. Nem érzi az Istentől való függésfontosságát, mert úgy gondolja, hogy maga is meg tudja oldani a problémáit! Ígynem kér segítséget sem…

„könyörög és keresi az én arcomat” - az imádság!

Csakaz alázatos ember képes „könyörögni”, vagyis Isten elé járulni imádságban. Azima nem más, mint más dimenzióban látni a világot, önmagamat. Ha nem imádkozom,csak azt látom, amire egy ember képes, de ha keresem az Isten akaratát,megláthatom, mit akar Ő, és esélyt kapok arra, hogy jól döntsek…

„felhagy a bűnös életmódjával” - változtat életén!

Hakeresem Isten akaratát, Ő eligazít bennünket az élet labirintusában, ésmegmondja, hogyan tudok megváltozni. De ehhez kellek én is! Ő nem változtat megakaratom ellenére! Csak akkor lesz mássá az életem, ha együttműködök Vele…

Figyeljükcsak! Akkor történhet csoda, ha megalázommagam, így imádkozom, és változatok életemen!

Errejön az Isten válasza!

„meghallgatom őket” – odafigyel rám!

Istenmindenkit lát, mindenkit hall, de nem mindenkinek tud segíteni! Bármilyenfurcsa is, de Ő még a jóra sem kényszerít! A Bölcs ezt mondja: „Valakielfordítja fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is utálatos.”Példab.28,9. Nem tud meghallgatni akkor, ha nem alázkodom meg! Ha viszontmeglátom önmagam, ahogy vagyok, akkor Istent kérem, hogy segítsen!

„megbocsátom bűneiket” – megbocsát nekem!

Habevallom bűneimet és kérem bocsánatát, Ő megbocsát nekem úgy, hogy a tengermélyére veti bűneimet és soha többé nem emlegeti vissza azokat!

„megszabadítom” – teljes győzelmet ad!

Nemcsak megbocsát, erőt is ad a győzelemhez! „Mindenre van erőm a Krisztusban, akiengem megerősít” – mondja Pál! (Fil.4,13.) Bármilyen nagy is legyen a bűnünk,bármilyen módon is támad Sátán, Jézus által győzhetek!

Ezena reggelen határozd el, hogy megteszed a 3 lépést, hogy Isten is adjon 3választ neked!

KormosTivadar

Add át terhedet az Úrnak!

2011-12-04T04:00:00.000+01:00

"Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nemengedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz."

Zsoltárok könyve 55:23

"Bizalom" "hit" "Isten". Ablogunk jobb oldalán található címkefelhő szerint jó ideje ezek a kulcsszavai areggeli gondolatoknak. Talán csak véletlen, vagy tényleg erről szól a Bibliaüzente?

Higgyünk, bízzunkIstenben! Olyan egyszerűnek tűnik, olyan mindennapos kifejezések ezekkeresztény körökben. Mégis, gondoljuk át újra ezt a kérdést, ahogy Dávidzsoltára is erre hív!

Miután hosszasan felsorolja gondjait-bajait, azt üzeni:vessük gondjainkat az Úrra, és a ő gondot visel rólunk. Jézus a Máté 11:28-banarra bátorít, hogy menjünk hozzá, akik megfáradtak és megterheltek vagyunk,hogy megnyugvást adhasson lelkünknek.

Jézus tudja, hogy vannak, és lesznek nehézségeink. Emberiformában hozzánk hasonlóan megtapasztalt mindenféle kísértést és kihívást.Folyton támadták, életére törtek, szövetkeztek ellene, elárulták, megtagadták,mégis békessége, nyugalma megingathatatlan volt. Nem gondolta, hogy majd őmegoldja a problémákat, hanem ahogy nekünk is kell(ene), mennyei Atyjáhozfordult vezetését, erőért. Amíg mi is engedelmeskedünk Istennek, bízunk benne,hűségesek vagyunk hozzá, nyugodtak lehetünk, mert ő hordozza terheinket. És hamár rábíztam magam, valóban nincs miért aggódnom.

Bizalomjáték

2011-12-04T00:02:00.000+01:00

„Miért csüggedsz el, lelkem, és miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!”

Zsoltárok könyve 43:5

Bizalom. Különlegesen súlyos szó, ismered jelentését, és az évek során megtanultad, hogy szűkmarkúan kell osztani az emberek felé. És ha egyszer valaki visszaél vele, felrúgja, kijátssza, vagy talán saját hibáján kívül elveszíti, annak már nincs második esély.

Mondd, barátom, mennyire könnyű számodra Istennek bizalmat szavazni? Elfogadni azt, hogy kettőtök közül Ő a bölcsebb, és hinni abban, hogy csak jót akar neked. Hinni, hogy a javadra válik, amitől most talán szenvedsz, hogy neki terve van veled, és gondot visel rólad. Vigyáz rád akkor is, amikor annak talán semmilyen jelét nem érzed, de hidd el, ott van melletted. Tudja miken mész át, és hidd el, meghozza számodra a szabadulást.

Tudom, hogy a csüggedés, a reménytelenség és a kilátástalanul szoba sarkában kucorgó lét sokkal könnyebb, és valahogy a természetünkből fakad.

Ma reggel Isten azt kéri tőled, hogy tanulj meg újra bízni Benne! Tanulj meg bizalmat szavazni akkor is, amikor sokkal egyszerűbb lenne menekülni, és utána tisztes távolból szórni a miérteket az ég felé. Tanuld meg kimondani ma és minden nap: Legyen meg a te akaratod! És hidd el, meglátod majd Isten szabadítását!

Egy igazságos döntés ára

2011-12-03T04:00:00.000+01:00

„Az ÚR félelme tiszta, megmarad örökké. Az ÚR döntései igazak, mindenben igazságosak”

Zsoltár 19,9 MBT

Itt a december, közeleg az ünnep, de miről is szól? A karácsony a szeretet ünnepe, de vajon kinek a szeretetét ünnepeljük? Gyerekként azt gondoltam, a szüleinkét, mert ők azok, akik szeretnek minket, áldozatokat hoznak értünk és ilyenkor ajándékot adnak nekünk, gyerekeknek. Ennek következtében talán másokban is, nemcsak bennem, kialakulhatott az a jogtalan érzés, hogy ez a természetes.

Később azt gondoltam, hogy a karácsony a család ünnepe. Azt ünnepeljük, hogy egymást szeretjük és tiszteljük. Azt, hogy összetartó család vagyunk, akik minden körülmények között számíthatunk egymásra. Ezt háláljuk meg azzal, hogy ajándékokat veszünk egymásnak. De vajon eszünkbe jut-e a vásárlási láz közepette a legnagyobb ajándék, amit az egész emberiség kapott? Mert elvileg erről szól a karácsony.

Istenről tudjuk, hogy minden körülmények között igazságosan dönt. Több ezer évvel ezelőtt úgy döntött, hogy nem csak igazságos lesz az emberrel, hanem szeretni is fogja. Az Ő jóságos természetéből fakad az a végtelen szeretet, amivel szeret bennünket. Ezt a szeretetet csak akkor értjük meg, ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen reménytelen és elveszett lett volna az ember, ha Krisztus nem dönt úgy, hogy emberként megszületik a földre.

A bűnbeesés miatt mindannyian a kárhozat gyermekei lettünk, akik bűnben fogantunk, nőttünk fel. Akiknek soha nem kellett tanulni a rosszat, mert természetünkből fakadt. Ha csak egy kicsit őszinték vagyunk magunkhoz (legalább ilyenkor legyünk!), belátjuk, hogy szinte képtelenek vagyunk megküzdeni az emberiségben lakó önzés mérhetetlen következményével. Mi jut ma a fenyőfák alá? Mivel fogjuk kifejezni legalább három napig, hogy valóban szeretjük egymást, amikor sokaknak tüzelőre is alig telik? Észrevettük, hogy egyre nagyobb a szakadék ember és ember között? Vannak, akik mindenüket pénzzé teszik, hogy megvásárolják a családi jegyet a tengerentúli ígéret-földjére, míg mások tovább folytatják üzelmeiket. Vajon büszkeségünk ellenére rájövünk-e végre, hogy mennyire megváltásra szorulók vagyunk önnön sorsrontásainkból, világpusztításunkból. És meglátjuk-e az ünnep fényeinél Isten igazságát a megszületett, megváltani jött Krisztusban, Aki nem maradt gyermek, hanem felnőtt, hogy helyettünk fizessen a bűneinkért.

A hit tisztasága nem más, mint Isten végtelen szeretetének megismerése irántunk, véges, nélküle elveszett halandók iránt.

A mélységből felemelő Úr

2011-12-02T04:00:00.000+01:00

"Lejött a magasból, megragadott, és kimentett a mély habokból."

2Sámuel 22:17.

Dávid megjárta a mélységek útját. Persze – mondhatod – a Te próbád az igen! Az tényleg hatalmas! Elhiszem. Mindenki a maga gondjait látja hegyeknek. Engedd meg, hogy ma reggel egy éneket küldjek neked. Ha tudod a dallamát, énekeld el velem. Engedd, hogy mire a végére érsz, megérinthessen a feléd lenyúló kéz!

A nagy mélységből szüntelen
Hozzád kiáltok, Istenem,
Haláltól mentsd meg lelkemet,
Fogadj be engemet!
Amint vagyok, jövök,
Amint vagyok, jövök,
Fiad érettem ontott vért,
Fogadj be Jézusért!

A bűn sarában élve lenn,
A jóra lelkem képtelen,
Fogadd be gyenge gyermeked,
Fogadj be engemet!
Amint vagyok, jövök.
Amint vagyok, jövök,
Fiad érettem ontott vért,
Fogadj be Jézusért!

A bátorságom gyávaság,
A bölcsességem kábaság,
Más nem segíthet, ha Te nem,
Fogadj be, Istenem!
Amint vagyok, jövök.
Amint vagyok, jövök,
Fiad érettem ontott vért,
Fogadj be Jézusért!

Az életem, üres, szegény,
Nincs benne fény, de van remény,
Hogy akinek kegyelme nagy,
Vesznem engem se hagy.
Amint vagyok, jövök

Amint vagyok, jövök,
Fiad érettem ontott vért,
Fogadj be Jézusért!

A jó Pásztor

2011-12-01T04:00:00.000+01:00

"Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem."

János evangéliuma 10:14

A Pásztor név szerint ismeri az Övéit. Ő alkotta őket. Ádámtól az összes embernek született emberi lényről tud mindent - többet, mint mi magunkról.

Jézus eljövetelekor az üdvözültek egyikének sem kell Jézusnak bemutatkoznia, mert Jézus minden egyes gyermekét név szerint ismeri - a megszámlálhatatlan sokaságban, hatezer év megváltottait figyelembe véve, ez nem kis teljesítmény. De a Teremtőnek ez semmi.

Az már nagyobb esemény, hogy Jézust ismerik a megváltottak, pedig egy elátkozott bolygón - ahonnan a bűn száműzte Istent - kellett élniük.

Amikor a bűn megfosztotta Istent a tereptől, amelyben Ő szabja a törvényeket az emberiség egészének, akkor Isten választott egy népet, akiken keresztül mégis megtaníthatja az életbenmaradáshoz szükséges törvényeket az egész emberiségnek. Izrael leszármazottainak az elsődleges dolguk lett volna az isteni törvényekre megtanítani az egész világot. A nekik ígért áldások nem öncélúak voltak, hanem ennek a célnak az eléréséhez voltak nélkülözhetetlenek. A választott nép azonban nem volt hűséges. A törvényeket nem mutatta be másoknak, sőt a legtöbbször meg sem tartotta azokat.

Isten a legnagyobb csodát tette meg azzal, amikor Fiát elküldte erre a bolygóra, hogy mutassa be, milyen igazából az Isten. Bemutatkozott, hogy senkinek se legyen kétsége felőle, milyen az Isten és olyan közel jött, amennyire csak jöhetett. "Isten nem pusztító forgószélként, sem mindent elnyelő tűzként jött a Földre, hanem, mint bárki más: megszületett" (Philip Yancey).

Az evangéliumok őrzik igaz történetét, amit bárki megismerhet, hogy amikor Jézus megjelenik, felismerjük és meg tudjuk különböztetni attól, aki Krisztusnak vallja magát, de nem az.

Jézus ismer minket és szeretné, ha mi is egyre jobban megismernénk Őt.

A szem a lélek tükre

2011-11-30T04:00:00.003+01:00

„A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz; ha pedig a te szemed gonosz, a te tested is sötét.”
(Lukács evangéliuma 11. fejezet 34. vers)

Két ember ül egymás mellett egy padon a parkban. Gyönyörűen süt a nap. Az egyik behunyja szemét és élvezi a meleg sugarakat, a másik felteszi a napszemüvegét, mert bántja a fény.

Két ember ül egymás mellett egy padon a parkban. Az egyik nézi, ahogy a szellő lengeti a faleveleket, a rigókat, melyek ugrálnak a zöld gyepen. A másik előveszi notebookját és játszik, hogy unalmát elűzze.

Két ember ül egymás mellett egy padon a parkban. Egy anyuka tolja babakocsiban síró gyermekét. Az egyik rámosolyog a babára, míg a másik mp3 lejátszóját dugja fülébe.

Egy pad. Két ember. Egy környezet. Két világ.

Hogy van az, hogy bár ugyanabban a környezetben ugyanazt nézzük és mégis, ahányan vagyunk, annyiféle világot látunk?

Mi a titka annak, hogy a szemünk ugyanazokat az információkat, jeleket juttatja el az agyunkba, mégis másképp értelmezzük azokat és más reakciót váltanak ki belőlünk?

A róka így mondta el a kis hercegnek:
- Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
– Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse. (Saint-Exupéry: Kis herceg)

Hogy mit nézel szívesen, hogy milyen weboldalra klikkelsz, hogy melyik csatornára kapcsolod a TV-t, az attól függ, hogy ki és mi lakik a szívedben. Az Örökkévaló így kérlel ma:

„Emeljétek az égre szemeiteket, és nézzetek a földre ide alá, mert az egek mint a füst elfogynak, és a föld, mint a ruha megavul, és lakosai hasonlókép elvesznek; de szabadításom örökre megmarad, és igazságom meg nem romol.

Hallgassatok rám, kik tudjátok az igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem!” (Ézs.51:6-7)

Elragadtatás harsonával

2011-11-29T04:00:00.000+01:00

„Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteniharsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt aKrisztusban; Azután mi, a kik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe alevegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk. „

1 Thess. 4,16-17

Hosszú ködös, szmogos idő után tegnap ragyogó napsütésreébredtünk. A madarak ismét csiripeltek, a hőmérséklet rohamosan emelkedett. Jóvolt sétálni a tavaszias időben. Egy kicsit a menny előízét érezhettük.

Jézus nemsokára eljön érettünk és egy olyan országba viszel, ahol örök boldogság vár ránk. Pál apostol olyan szépen, egyszerűen leírjaezt a jelenetet.

„Mert maga az Úr ….” Nem egy UFO, nem egy titokzatos lény fog eljönni értünk, hanem maga JézusKrisztus, a barátunk a megmentőnk a megváltónk jön el, hogy elvigyen bennünketerről a bűnnel szennyezett földről.

Hogyan fog ez megtörténni?

Jézust a távolból, mint egy felhőt fogjuk látni, ahogy egyreközelebb és közelebb kerül a földünkhöz. Amikor elég közel ér, akkorészrevesszük, hogy az nem is felhő, hanem Jézus az angyalok sokaságávalkörülvéve jön, hogy megszabadítson bennünket. Trombita fog szólni, a sírokremegni fognak és feltámadnak azok az emberek, akik hittek Őbenne. Az élőigazak elváltoznak és a feltámadt igazakkal együtt elragadtatnak az Úr elé a levegőbe. Azok akik nem hittekJézusban mind meghalnak, hogy ezer évig – a második feltámadásig tudatlanságbaburkolózva várják a megelevenedést, aminek örök halál a vége.

Szomorú vagy, mert férjed meghalt, szomorú vagy mertfeleségedet, vagy gyermekedet veszítetted el. Ezen a reggelen van egy jó hírem!Mi adventisták soha nem mondjuk azt, hogy örökre búcsúzunk, mert a halál az nemmindennek a vége. A sír az nem egy olyan éjszaka, amiből soha nincs hajnal.

Jézus Krisztus el fog jönni, érted és értem. Ő azt szeretné,ha részünk lenne az első feltámadásban és vele együtt élhetnénk azörökkévalóságban.

Fogadd el az Ő ajándékát, az örök életet. Ámen

Szív és száj

2011-11-28T04:00:00.000+01:00

"A jó ember szíve jó kincséből hozza elő ajót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultigvan a szív, azt szólja a száj."

Lukács evangéliuma 6:45

Ide kívánkozik a Jakab leveléből vett gondolat: "Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de havalaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egésztestét." (Jakab 3:2)

Az is igaz, hogy cselekedeteink alapján ítélmeg Isten, de ha jól belegondolunk a beszéd is valahogy ide tartozik. RavaszLászló ezt írja: "Vanolyan beszéd is, mely nem szereplés, hanem az életnek nagy áldott cselekedete."

Jézus beszéde ilyen volt. Nem csak üzenete volt, hanem erővel, hatalommal tisztán szólt. Úgy, hogy még az ellenségei is csak hallgattak mellette. Mai szavai leleplezik álszentségünket, és kimondja a valóságot: szívünkben nemcsak kincsek, hanem sok szemét is van.

Szavainkkal sokszor körbeszemeteljük magunkat, és még csak fel sem tűnik.

Mai igénk üzente röviden arról szól, hogy hiábatesszük a jót, kerüljük a rosszat, a szavaink elárulnak bennünket.Meggondolatlan, elhamarkodott, vagy hirtelen felindulásból kimondott szavainkraazért nincs mentség, mert csak az jöhet ki szánkon, ami a színünkön van. Havalóban Jézus él bennünk, akkor még feszült helyzetben sem mondunk olyanszavakat, melyeket később megbánnánk.

Érdemes ezt komolyan végiggondolni, mert épp a HegyiBeszéd egyik gondolata fogalmazza meg pozitív módon ezt a kérdést: "Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátjákaz Istent." (Máté 5:8) Akik nem tiszta szívűek(gonoszok), nem látják meg az Istent – legalábbis nem úgy, és akkor, ahogyszeretnék.

Nem is gondolnánk, hogy milyen kis dolgokondőlnek el egészen nagy kérdések. Egy-egy szó, melyek mögött gondolatok,érzések, jellem rejtőzik. És végső soron ez vagyok én, egy ember, aki vagy Krisztusi vagy nem. Gyümölcséről ismerik meg a fát!

Mert az Úr itt van közel...

2011-11-27T00:57:00.001+01:00

„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére...”

Pál levele a rómaiakhoz 1:16

„Szól a gyenge: hős vagyok./A szegény nagy kincsre lel,/Felkiált a vak, hogy lát,/mert az Úr itt jár közel. [...]
A folyóvíz elborít,/minden bűnöm mélybe száll,/És a Mennyből új jövő,/örök élet árad rám. [...]
Mert az Úr szava erős,/irgalma nem múlik el,/Az út végén vár reám,/és gyengéden átölel.”
Füledben csengenek az ének szavai, és szívedben különleges érzések gyülekeznek. A hála keveredik a szabadsággal, az imádattal és a reménnyel. Isten fantasztikus, Isten kegyelmes, Isten megváltott!

Ez teljesen átformálta az életedet. Ő elvette mindazt a rosszat, ami lenyomott, megbélyegzett, vagy nem engedte, hogy hozzá kiálts. Ő adott új életet, új lehetőséget, és az Ő igazságát a te botlásaid helyébe. Az Ő ereje ez, ami által lehet örök életed.

Hát mondd el másoknak is, mit tett érted Isten! Mondd el másoknak, hogyan találkoztál vele! Közvetítsd e legnagyobb reményt a válság közepette, hogy Isten él, Ő a megoldás!

Isten szeme mindent lát...

2011-11-26T04:00:00.000+01:00

„Mert az ÚR szemei áttekintik az egész földet, és ő megmutatja erejét azoknak, akik tiszta szívvel az övéi.”

2Krón 16,9

Sokan gondolják azt, hogy Isten szeme, ami mindent lát, haragvón tekint le a földre, keresve azt, ami hiba a mi világunkban. Mintha felülről nagyítóval nézné a mi életünket, hogy találjon valamit, ami miatt lesújthat ránk. Az élet pedig, igazolva ezt az elméletet, sokszor szenvedéssel, nehézséggel és nyomorúsággal teli. Amikor meg a Szentírást lapozza fel a kezdő bibliaolvasó, akkor sem talál látszólag mást. Isten kiűzi az Éden kertjéből Ádámot és Évát a tüzes pallosú angyallal a gyümölcs miatt;, de gyilkos fiuk, Káin „csak” egy bélyeget kap, élete azonban védve marad. Noé idejében Isten szinte az egész emberiséget elpusztítja, Bábel tornya építéséért pedig a szétszóratás a büntetés. Még a kiválasztott nép is csak úgy kap új hazát, hogy hosszú, több százévnyi várakozás után vállalva az ítéletvégrehajtó szerepét, ki kell(ene) irtania az előtte már ott élő népeket.

A haragvó Isten képe azonban egy hamis kép Istenről. Egy olyan sugalmazás, ami nem is hinnénk, hogy honnan ered, azért, hogy emberek millióit tartsa távol a hittől. Az Ige beszámol az ellenségről, Sátánról, aki egyaránt gyűlölve Istent és embert lázadó magatartásával az egész világot becsapva, távol tart bennünket Teremtőnktől. Csak részben engedi szemlélni a történteket, kisebbítve az ember bűneinek súlyát, és felnagyítva Isten büntetését. Ezért nem látjuk, hogy ősszüleik nem elégedtek meg a tökéletesre teremtett világgal és Istent fukarnak gondolván a kísértő szavának engedve vétkeztek. Nem látjuk a bélyeghordozás kegyelmét sem, ami Káin után minden bűnösnek újból s újból megadatik. Azért, hogy megmaradt életünkben a feltámadt, az Úrtól rendelt lelkiismeretünkre hallgathassunk, hogy ne vesszünk el örökre, mint Noé kortársai, akik százhúsz esztendei figyelmeztetésre sem hallgattak. Ugyanezért kellett lakolniuk a kánaáni népeknek is, hogy az Urat követők megtanulják előre, mennyire komolyan kell venniük Isten akaratát.

Ne feledjük hát soha: Isten szeme mindig értünk, vétkező emberekért és nem ellenünk haragszik.

A boldog ember

2011-11-25T04:00:00.000+01:00

„Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki őbenne bízik!”

Zsoltárok 34:9.

Érezd! A szívedben. Tapintsd meg! Halljad és lásd meg, hogy milyen jó az Úr. Nézz körül! Még mindig találkozhatsz édeni szépséggel a természetben. A színes falevelekben, a csodás hópelyhekben, a madárdalban. Érezd meg szívedben a hangot, amely alázatra, együttérzésre ösztönöz. Hogy sírni tudj mások panaszán. Hogy lehajolj a vergődőhöz. Hogy megígéred, hogy imádkozol érte – és nem felejted el! Boldog ember az, aki lát, aki hall, aki érez.

És ó milyen boldogtalan, aki semmit nem lát meg, akinek nincs belső hallása, aki nem érez szánalmat. Eltipor, átgázol, mindenáron győzni akar – akár a másik eltiprásával.

És te?

Boldog az az ember, aki Őbenne bízik!

Te – boldog vagy? No és kiben bízol?

Bizalom Istenben

2011-11-24T04:00:00.000+01:00

"Gyönyörködj az ÚRban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az ÚRra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik."

Zsoltárok könyve 37:4-5

A szívek kérését nem kell erőltetni - van belőle mindenkinek. Az Úrra hagyni az utunkat, azaz egész életünket, már nehezebb. Miért? Mert mi gyorsan szeretünk haladni. Egyre inkább egy olyan világban élünk, ahol a gyorsaság a menő, a türelmeseket lenézik - pedig az Úr a legtöbbször a türelmünkön keresztül vezet bennünket.

Amikor Ábrahám beleegyezett felesége tanácsába és Hágártól lett gyermeke - nem hagyta Istenre, hanem a saját útját járta. Amikor vitte Izsákot feláldozni, akkor egyedül Istentől várhatott segítséget - és az Úr valóban munkálkodott: gondoskodott az áldozatra való bárányról.

Jákób, amikor Isten Fia legyőzte őt birkózásban, letett minden okoskodást és Istenre bízta magát. Az az útja volt az egyetlen, ami az addigi életében mentes volt a csalástól. Sem csaló, sem megcsalatott nem volt akkor.

A legjobb kezekben akkor van az életünk, ha egy olyan Hatalmas Lényre bízzuk, Aki ismeri minden hajszálunkat,a múltunk és a jövőnk minden egyes pillanatát, de ezt a mindentudását nem ítélkezésre használja fel, hanem arra, hogy segítsen olyannak lenni, amilyennek kell. Nem kell álmodozni Róla, mert létezik: pontosan ismer bennünket, ennek ellenére szeret. Csak azt kéri tőlünk, hogy Benne gyönyörködjünk, mert csak ezen az egy módon vagyunk hajlandóak elfelejteni a saját sérelmeinket.

Miközben Istennel vagyunk elfoglalva, a dolgaink nemhogy állnának, hanem a legjobb kezekbe tettük őket, mert az Úr Maga munkálkodik, és mindenből a legjobbat hozza ki.

Az Üdvözítő

2011-11-23T04:00:00.001+01:00

„És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.”
(Apostolok cselekedete 4. fejezet 12. vers)

A hétvégén, egy közeledő előadássorozatra készülve egy mikrofonnal és egy kamerával a kézben jártuk az utcát. Megkérdeztünk találomra jó néhány járókelőt, hogy szerintük kiben lehet ma megbízni és, hogy a Bibliának az elvei mennyire megvalósíthatóak a mai viszonyok között.

Az eredmény egyben meglepő és egyben elkeserítő volt. A válaszadók majdnem 99%-a azt mondta, ma nem lehet megbízni senkiben, sem szülőkben, sem testvérben, sem barátban, nemhogy valaki idegenben. A legtöbben azt mondták, csak saját magunkban bízhatunk.

S a Biblia? Isten? A vélemények szerint ez ma annyira távoli és életszerűtlen. Talán, vannak egyesek, akik nagy nehézségek árán tudnak úgy élni, ahogy Isten mondja, de ők nem a többség. Ugyanakkor többen kifejezték ama vágyukat, hogy jó lenne nemcsak a pénz után futni, de ehhez több és biztos munkahely kéne, aztán majd… a család, az Isten, a…

Milyen érdekes mindez. Csak saját magamban bízhatok és mégis kívülről, az államtól, és másoktól várok segítséget? Bizony 99% kilátástalanság, reménytelenség és bizalmatlanság.

S ezt csak tetőzik azok az élethelyzetek, mikor hibázunk, elrontunk dolgokat és rájövünk, hogy magunkban sem bízhatunk meg.

Mily sokáig gondolkodott így Péter is, aki a fenti néhány sort megfogalmazta; ő a profi halász, tudja mikor és hol kell halászni; ő nem süllyedhet el; őbenne maradéktalanul meg lehet bízni, mert ő halálba kész menni másokért…

S a megtagadás estéjén, mikor meglátja az Üdvözítő szerető tekintetét; összetörik. Így tör össze ma Isten bennünket is, hogy azután rajtunk keresztül talpra állíthassa a lelki nyomorékokat és a bénultság állapotában senyvedőket.

Többé nem mondja; bennem bízzatok; figyeljétek, hogyan csinálom. Eltűnik Péter és csak Jézus marad. Sem aranyom, sem ezüstöm, de amim van azt adom:

„A názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!” (Apcsel.3:6)