A vörös az vörös


"Jöjjetek, szálljunk most perbe egymással! - mondja az Úr. Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú."



Hazugság, vagy „csak” füllentés? Megcsalás, vagy „csak” egy apró félrelépés? Sikkasztás, vagy „csak” félrekönyvelés? Becsapás, vagy „csak” bepalizás? Sok hasonló példát találhatunk még, amik bemutatják, hogy mennyire hajlamosak vagyunk szépítgetni a dolgokat. Főleg akkor vagyunk készek szinte jelentéktelennek beállítani a történteket, ha mi vagyunk a vétkesek, vagy valaki olyan, akit szeretünk.

Isten másként kezeli ezeket a helyzeteket. A bűnt bűnnek nevezi. Elég kategorikus, és időnként kényelmetlenül is érezhetjük magunkat miatta. Különösen, ha olyanra mutat rá, amiben érintettek vagyunk. A vörös az vörös, nem „csak” rózsaszín, halványpiros, világos szegfű vagy lágy mályva színű.

Ráadásul – bizonyos szempontból – minden „kicsi” és „nagy” bűn egyenlő súlyú: az életünkbe kerül, hogy megtettük. Ezért választott Isten vérhez hasonló színeket, hogy bemutassa a természetét. Azonban azt is elmondja, hogy egy rejtélyes módon a vörös hófehérré válhat. Ha készek vagyunk vele a bűneinkről beszélgetni, akár vitázni is, meg tudhat szabadítani tőlük. Ez akkor kezdődik, amikor szembenézünk azzal, hogy miért rossz, ha ilyeneket teszünk.

Emlékszem, hogy amikor már kezdtem komolyan venni, amit a Bibliában olvastam, rátaláltam valamire, hogy azt a dolgot Isten bűnnek nevezi. Ez kifejezetten rosszul esett, mert én nagyon szerettem. Ezért elhatároztam, hogy meg fogom találni azt a szöveget a Bibliában, amely szerint azon a módon, ahogyan én gyakoroltam, nem bűn. Jelentem, sikertelen volt a kutatásom. A bűn Isten szerint bűn. Még úgy is, ahogyan én szerettem.

A vörös az vörös. Te milyennek neveznéd?

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia