Jákób fogadalma


„És álmot láta: Íme egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és íme az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon. És fogadást tőn Jákób, mondá: Ha az Isten velem leénd, és megőriz engem ezen az úton, amelyen most járok, és ha ételűl kenyeret s öltözetűl ruhát adánd nékem; És békességgel térek vissza az én atyámnak házához: akkor az Úr leénd az én Istenem;”


Megfogadtam,
hogy idén többet fogok edzeni,
hogy ledobok legalább tíz kilót,
hogy nem eszek édességet,
hogy nem fogok nassolni,
hogy minden héten félreteszek legalább ötezer forintot,
hogy megtanulok jobban spórolni,
hogy többet segítem a rászorulókat,
hogy beiratkozom egy nyelvtanfolyamra és lerakom a nyelvvizsgát,
hogy több időt fordítok szeretteimre,
hogy minden nap legalább egy órát a gyermekeimmel töltök,
hogy nem hajtom túl magam, kiveszem és kiélvezem a szabadnapjaimat,
hogy kiolvasom a Bibliát,
hogy a gyülekezetemnek aktív és szolgáló tagja leszek,
hogy többet fogok imádkozni,
hogy…

Ja, hogy tavaly és tavalyelőtt is ezt fogadtam meg? Hát igen, akkor azért nem tudtam megcsinálni, mert annyi dolog közbejött, de idén semmi nem érdekel, odateszem magam és mindet végigviszem. De tényleg!

Azt mondod, akkor hajrá, elseje van, ki az ágyból, új év, új élet!

Ez igaz, de te is tudod, hogy nem szabad elkapkodni a dolgokat, először is kell egy alaposan átgondolt edzésterv, és ott van a fokozatosság elve is, úgyhogy ma nem, de holnap már tényleg!

Elhatározás, fogadkozás, feltételek szabása; megvalósítás nulla!

Bizony, ha Jákób történetének mai kiragadott Igeszeletét nézem, teljesen magamra ismerek. És Isten helyében én biztos azt mondtam volna: Na, ebből se lesz semmi! Keressünk valaki mást!

Ám, ahogy az Ő gondolatai nem a mi gondolataink, úgy az ő kegyelme, türelme, szeretete is felette áll a miénknek. Ez az, ami arra ösztönöz, hogy naponta a karjaiba vessem magam.

Ami pedig a fogadalmakat illeti; kell egy irány, kellenek célok, rakjuk magasra a mércét, legyen a cél a létra teteje és annak közelsége, aki felette áll. S ha ez ma nem sikerül? Majd nekünk is jön egy újabb kemény éjszaka.

Ha hitetlenkedünk, ő hű marad: ő magát meg nem tagadhatja.” (2Tim.2:13)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia