Elragadtatunk

“…azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.”

Mindannyian vesztettünk már el valakit, akit szeretünk. Ez minden esetben tragédia. Fájdalmas, hiányzik, érezzük, hogy valami nincs rendben. Nem úgy megy minden, mint előtte.

Pál apostol is érezte már ezt az érzést. Számára sem volt ismeretlen a veszteség, mégis azt mondja a gyülekezetnek: “Nem szeretném, ha úgy szomorkodnátok, mint azok, akik semmit sem tudnak a holtakról. Nem szeretném, ha tudatlanok lennétek, és ugyanazzal a reménytelenséggel állnátok szemben, mint azok, akik semmit sem tudnak.” A tudatlanság néha áldás, de ebben az esetben nem. Amikor szembe nézünk az elmúlással, a tudat, hogy nem ennyiből áll az élet, hogy lesz feltámadás, reményt adhat nekünk.

Milyen érdekesen fogalmaz Pál. Azt mondja, hogy “mi akik élünk… elragadtatunk…” Milyen bizakodó. Milyen bizonyosság, és hit. Pál úgy élte az életét, abban a tudatban, abban a hitben, hogy annyira közel van a második eljövetel, hogy még életében láthatja azt. Úgy beszél róla, mintha tény lenne, ami teljesen egyértelmű. Nem kérdőjel, nem talán, vagy körülbelül, hanem biztos ott leszünk.

Néha elfelejtünk hinni abban, hogy Jézus hamar visszajön. Nem azt jelenti, hogy teljesen felejtsük el az életünket, és inkább úgy éljünk, mintha már csak pár perc lenne vissza a világból, de úgy, mint akik tudják, hogy hamarosan találkozhatnak a megváltóval. Ez egy örömhír. Emiatt örülni lehet. Olyan ok, ami miatt bármikor a nehézségek közepette reményt nyerhetünk, hiszen az, amivel most küzdünk, csak átmeneti, és hihetünk benne, hogy vége lesz.

Pál biztos benne, hogy a megváltója közel van. Mi is lehetünk biztosak! Körülbelül 2000 évvel közelebb van, mint neki volt. Miért nem örülünk ennek?! Miért nem éljük úgy a mindennapokat, hogy várjuk, hogy találkozzunk a Teremtővel, aki alkotott minket? Miért nem vidít fel bennünket a gondolat, hogy hamarosan a kis apró fájdalmak, amik most hatalmasnak tűnnek, egy csapásra elmúlnak.

Jézus megígérte, hogy hamar eljön. Nem tudjuk mikor, de ebből az ígéretből erőt nyerhetünk a küzdelmekben!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia