Érezted már Isten kezét?
„Könyörülj rajtam
kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! Teljesen mosd
le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem!”
Kegyelem. Számomra ez az a fogalom, amivel minden nap össze
kell barátkoznom és meg kell értenem, hogy mit is jelent számomra. Olyan
sokat lehet rajta elmélkedni és végig
gondolni, hogy a bibliai idők hősei hogyan tapasztalták meg Isten kegyelmét
életükben. Ezen történetek mindig sok erőt adnak. Amikor Jákobra vagy Dávidra tekintek, mindig eszembe jut,
hogy Isten nélkül egyszerű emberek
voltak, akik életükben hibákat követtek el. De, mégis többek voltak egyszerű, hétköznapi embereknél.
A hibák sokszor ejtenek repedéseket vagy egyenesen hasadékot
életünkben. Egy-egy mélységben eltöprenghetünk, hogy vajon Isten mellettünk
van-e még.
Engedje meg a kedves Olvasó, hogy egy személyes tapasztalatot osszak
meg. Évekkel ezelőtt, egy szilveszteri összejövetelen történt. Kora este néhány fiatallal összeültünk és
beszélgettünk, énekeltünk, játszottunk. Ahogy közeledett az éjfél, előtérbe
kerültek a lelkiséggel fűszerezett játékok, beszélgetések és egyre inkább az
Istennel megélt elmúlt évről beszélgettünk és arról, hogy vajon az új év milyen
ajándékokat tartogathat. Az év végéhez közeledve elérkeztünk az este utolsó
feladatához is, amely roppant egyszerű volt! Össze kellett írni 10 olyan
dolgot, amiért hálásak vagyunk. Bár,
könnyűnek tűnt a feladat, mégis ha értelmes és nem sablonos dolgokat akarunk
írni, el kell gondolkodni, hogy mi is kerüljön arra a listára. Igyekeztem olyan
dolgokat, élményeket keresni az elmúlt évben, amelyek nem mindennapiak és amelyekre valóban érdemes
és jó visszagondolni. Nehéz időszak volt
akkor mögöttem, egy nagyobb lelki válsággal megkoronázva. Nem igazán tudtam, hogy mibe is kapaszkodjak.
Ahogy elkezdtem felsorolni a tapasztalataimat és elértem a 10-es ponthoz,
megakadtam. Egyszerűen nem tudtam semmit sem kitalálni, felidézni vagy bármire
is emlékezni. Aztán megtörtént az, amire azóta is könnyes szemmel gondolok
vissza. Meglett az utolsó pont! „Hálás vagyok azokért a pillanatokért, amikor
megérzem, hogy Isten is küzd értem.” Hát meglett. A lista így vált teljessé.
Onnan tudom, hogy a
kapcsolatom élő Istennel, hogy érzem, amikor a lelkiismeretem megszólal és
jelzi, hogy most karbantartásra van szükségem. Úgy hiszem, hogy Isten mindig
jelzi, amikor a bűnünk falat emel közé és közénk és emiatt nem látjuk, hogy Ő
akkor is ott van mellettünk. Hasonló ez
Jákob példájához. A csalása és a menekülése falat állított és nem látta, hogy
Isten vele van.
A bűnnek és Sátánnak meg
van az a „csodálatos” képessége, hogy megpróbálja elhitetni azt, hogy Isten
lemondott rólunk. Ezzel szemben viszont hiszem azt amit a Biblia is mond:” Mert
megvagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem
jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem
semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely
megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” (Róm.8:38-39)
Számomra ezt jelenti a kegyelem! Érezhetem magam távol
Istentől, mert a keresztényi életünk valójában hegyekkel és völgyekkel van
tele. Amikor a völgyben járunk és érezzük, hogy távolodunk Istentől az egy
jelzés, hogy Ő kész arra, hogy kiemeljen a völgyből, fel a hegyre. Kész arra,
hogy küzdjön értünk, érted! Kész arra, hogy a mélységbe is utánunk jöjjön és
felemeljen!
Ha most úgy érzed, hogy a
bűneid elszakítanak Istentől, kérlek ne mélyítsd tovább ezt a gondolatot. A
Biblia mást mond és hiszem azt, hogy Isten valóban küzd az Övéiért! Higgy Benne
és abban, hogy Krisztus vére elég a bűneinkre.
Áldott napot kívánok!