Isten biztatása
Vannak idők, amikor a megszokottnál
sokkal eltökéltebben, odaszántabban tudunk imádkozni. Ezek általában azok az
idők, amikor nagy veszélyben vagyunk mi vagy valaki, aki fontos nekünk. Ilyenkor
nem csak egyszerűen imádkozunk, hanem könyörgünk, kiáltunk az Úrhoz.
Abban az időben, amikor Jeremiás próféta
ezt a kijelentést kapta, ilyen idők jártak az ő népére. Jeruzsálemet ostromolta
a babiloni sereg, és már a lakóházak, sőt, a királyi paloták egy részét is
lebontották, hogy a fal erősítésére felhasználják a köveket. Korábban a próféta
azt a feladatot kapta, hogy hirdesse a város lakóinak, hogy a nép egy részét
fogságba fogják hurcolni, a másik része elpusztul, Jeruzsálem és Júda városai le
lesznek rombolva, és el fognak néptelenedni. Emellett Isten kifejezetten
megtiltotta neki, hogy imádkozzon a népéért, mert nem fogja meghallgatni (7. és
14. fejezet).
Ezzel szemben most arra biztatja Isten Jeremiást,
hogy kiáltson hozzá, könyörögjön a népért, s ha ezt teszi, hatalmas dolgokat
fog neki kijelenteni, amikre nem is gondolt. S a fejezetet tovább olvasva a nemzet
helyreállításáról, Jeruzsálem és Júda majdani gazdagságáról, és az eljövendő
Messiásról olvashatunk. Milyen éles ellentétben állt a távoli jövő Jeremiás és
népe jelenével és közeljövőjével! Arról is szólt azonban az üzenet, hogy a
közbeeső évtizedekben komoly változás fog beállni abban, ahogyan a nép Istenéhez
viszonyul.
A nehéz időkben, amikor nem eltervezve,
hanem magától adódóan, természetes módon imádkozunk többet és komolyabban, és
minden idegszálunkkal Istenre összpontosítunk, könnyebben megértjük azt, amit imáinkra
válaszul meg akar mutatni, el akar mondani nekünk. Nem mintha korábban el
akarta volna titkolni ezeket előlünk, csak mi nem voltunk olyan állapotban,
hogy megértsük az üzeneteit. A nehézségek azonban közelebb vezetnek hozzá,
segítenek felismerni gyengeségünket, hibáinkat, bűneinket; és nyitottabbá
tesznek az Istennel való együttműködésre. S ha a nehéz időkben megértjük, hogy
milyen jót tervezett számunkra Isten, és követjük a vezetését, akkor a mi
életünkben is be fog következni a helyreállítás, a szabadulás, és végül a
megváltás. Nem biztos, hogy úgy és akkor, ahogy, és amikor mi szeretnénk, hanem
a Megváltó terve szerint. Istenünk arra biztat, hogy kiáltsunk hozzá, lehetőleg
ne csak a kilátástalan helyzetekben, hogy a mi életünkben is megvalósíthassa a
legtöbb jót abból, amit tervezett.
