Jutalom egy pohár vízért is

"Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony mondom nektek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát." (Máté 10:42)

Amikor jutalomról hallunk a háttérben valamilyen kimagasló eredményre gondolunk, hiszen jutalmat nem osztogatnak csak úgy, minden érem nélkül. Másszóval a jutalom és a tettek a fejünkben összekapcsolódnak. Úgy gondolkodunk, ha jutalmat szeretnénk kapni, komolyan meg kell érte dolgozni. Végső soron ebben a világban a jutalom a jól végzett munka díjazása is egyben.

Hajlamosak vagyunk azt is gondolni, hogy Isten jutalmazása is így működik. Valljuk be őszintén, amikor az Úr különböző áldásaira gondolunk, beleértve az örök élet ajándékát is, sokszor először a tettek jutnak eszünkbe, amiket meg kell(ene) tennünk, vagy éppen el kell(ene) hagynunk, hogy a jutalom a miénk lehessen. Azt is gondoljuk sokszor, hogy minél nagyobb jutalom van kilátásban, annál nagyobb tettet kell érte véghezvinni. Az örök élet jutalma egy olyan jutalom, amivel semmi más nem vetekedhet. Az örök élet elnyerése tehát véghetetlen nagy tettet, áldozatot követelne tőlünk? Igen! De nem tőled és tőlem! Ezt az áldozatot már Jézus Krisztus meghozta. Ő kiérdemelte számunkra is az örök élet felmérhetetlen jutalmát. Tőlünk csak ezt kéri az Úr, hogy higgyünk benne, s minden tettünket szeretetben vigyük véghez (János 3:16; 1Korinthus 16:14). Pál apostol erre tanít bennünket: "Ezért tehát, amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben" (Galata 6:10).

Mai igénkben Jézus rávilágít arra, hogy nem a tettek nagysága, rendkívülisége teszi értékessé cselekedeteinket Isten előtt. Az Úr nem emberi mércével méri tetteinket, s nem is emberi mérce szerint jutalmaz. Istennél sokkal értékesebb a szeretetből fakadó cselekedet, még akkor is, ha csak egy pohár hideg vízről is van szó! Az Isten iránti hűséget, engedelmességet ugyanis nem a nagy tettek véghezvitelével kell bizonyítani, éppen ellenkezőleg, a kis dolgokhoz való hozzáállásunk mutatja meg igazán, hogy ki lakik a szívünkben. "Aki hű a kevesen, a sokon is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az" (Lukács 16:10).

Ne várjunk arra, hogy nagy dolgot tehessünk az Úrért. Használjuk ki a mindennapok apró kis alkalmait, s tegyük meg azt, amire lehetőségünk van. A legfontosabb, hogy amit teszünk, szívből tegyük. Isten angyalai feljegyzik az Úr iránti hűségből és szeretetből véghezvitt tetteket, még ha azok oly csekélyek is. Isten pedig gazdagon megjutalmazza majd ezeket a cselekedeteket, hiszen alig vájra, hogy örökségét szétoszthassa szeretett gyermekei között.

"Nem marad észrevétlen, jutalom nélkül semmilyen, az Ő nevében véghezvitt jó cselekedet. Ebben a gyöngéd elismerésben részesül Isten családjának leggyarlóbb, legkisebb tagja is: Aki inni ád egynek e kicsinyek közül, - azoknak, akik olyanok, mint a gyermekek a hitben és a Krisztus ismeretében - csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát" (Ellen Gould White, Jézus élete, Az első evangelisták c. fejezet).

Kérjük ma reggel az Urat arra, hogy az apró dolgokban is gyakorolni tudjuk az iránta való hűségünket, engedelmességünket. Örüljünk annak, hogy Isten az ilyen apró tetteket is örökkévaló jutalommal ajándékozza meg.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet