Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2019

A hit legyen az első

Kép
„Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.” Zsidókhoz írt levél 11:6 Az elcsendesedés időszakát felváltja a zajos, pörgős, gyorsan-gyorsan összegezzünk időszak. A változtatások, az új dolgok megtervezése és az elmúlt egy év méltó lezárása következik. Ilyenkor mindenki kicsit másképp végzi az év értékelést. Van olyan, aki baráti társaságban, van olyan, aki szűk családi körben és van olyan is, aki egymagában zárja az évet. Nagyon nagy öröm számomra, hogy én írok az év utolsó napjára bátorító gondolatokat.   Igeversként is az egyik kedvencem került és személy szerint is fontos üzenetet kapok belőle Istentől. Hit nélkül. Mit is jelent ez? Lehet egy keresztény, Istenben hívő ember hit nélkül? És ha lehet, akkor hogyan érvényesül ez? Hogyan vehetjük észre, hogy ha esetleg mi magunk is ebbe a helyzetbe kerültünk? Emberek milliói reményk

Szelíden

Kép
“Senkit se szóljanak meg, kerüljék a viszálykodást, legyenek megértők, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt.” Pál levele Tituszhoz 3:2 Mára már átformálódott a világ. Nem a szelídség, hanem az erőszakosság lett a domináns jellem. Az, aki szelíd, hátrébb áll a sorban, mint aki átgázol bárkin a céljaiért. Egy egyszerű bevásárlás egy hosszú hétvége előtt hasonlóvá vált, mint a normandiai partraszállás. Egymást maguk alá gyűrő emberekről szól a hír minden fekete pénteken. Rengeteg a sérült, mert pár fillérért elnyomják egymást. A szelídség, a figyelem nem divatos. Sajnos ez a gyülekezetekbe, a családokba, minden társas kapcsolatba beitta magát. Bármerre fordulunk, az emberek jobban preferálják a saját érdekeiket, mint az egymásra való figyelést. Rendszeresek a viták, és sajnos nem a kultúrált fajtája. Egyetemista koromban a kollégium ablaka az utcára nyílt, és szinte minden nap a szemközti házaspár kiabálását hallgattuk. Értelmetlen csip-csup ostobaságokon, mint

Növekedési terv

Kép
„Mert Isten a tanúm, mennyire vágyódom mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetével, és imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel, hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek Krisztus napjára, és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcsét Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására.” Pál levele a filippiekhez 1:8-11 Néhány nap, és lezárhatjuk a naptárban 2019-et. Egy évet tele örömökkel, veszteségekkel és kihívásokkal, problémákkal, nehézségekkel és megoldásokkal, könnyekkel és nevetéssel, kérdésekkel, csenddel és talán válaszokkal is. Isten pedig egy gyönyörű igét tartogatott mára, hogy célt, látást, reményt adjon a folytatáshoz.  Egy egyszerű üzenetet melyre nagyon nagy szükségünk van: legyünk gazdagabbak. Szeretetben. Vannak dolgok, melyeknél nehéz, vagy egyenesen lehetetlen eljutni a tökéletességre. Minél többet tanuljuk, gyakoroljuk, annál jobban látjuk, hogy micsoda m

A szabadító

Kép
"Mert én nem az íjamban bízom, nem a fegyverem segít meg engem.  Te segítesz meg ellenségeinkkel szemben, gyűlölőinket te szégyeníted meg." Zsoltár 44,7-8 A fenti sorokat angolból a következő képen is lehetne fordítani: Mert nem az én íjam segít meg engem a bajban és nem a kardom hozza meg a győzelmet a csatában . Való igaz évszázadokon át, ha nem tovább, a hadakozó felek legjobb eszközei voltak ezek a fegyverek a csatában. Íj és kard. Az íjat lehetett használni támadásban és védekezésben egyaránt, míg a kard leginkább a közelharcban bizonyult hasznosnak. Ha a sereg támadott, már messziről lehetett lőni az ellenséget és így ritkítani a soraikat, hogy minél kevesebb emberrel kelljen szembenézni. Ha ők támadtak, a nyílzápor segítette csökkenteni a támadóerőt. De a végső szót legtöbbször a kardok összecsapása mondta ki. Test test ellen, kard kard ellen viaskodott. Aki ügyesebben forgatta a fegyvert, az nyert. Ezért mindkét sereg képezte katonáit és igyekezett

Bölcs szívvel

Kép
Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Zsoltárok könyve 90:12 Néhány héttel ezelőtt egy könyvvásárban voltam. Az egyik kötet hátulján a következő mondatokat olvastam: „Amikor Ric Elias repülőgépe zuhanni kezdett a Hudson folyó felett, félelem helyett mély szomorúság lepte meg. ’Elrontottam! Az életemet olyasmivel töltöttem, ami nem számít, azok helyett, akik számítanak!’” Ez a férfi, ott a repülőn megértett valami fontos dolgot, talán mondhatjuk, hogy bölcs szívhez jutott. De nem hiszem, hogy Mózes az ehhez hasonló, gyakran utolsó pillanatokban kapott bölcsességre gondolt, amikor ezt a kérését megfogalmazta. A bölccsé válás nem megy egyik napról a másikra, még ha az egyes, kritikus események során történő felismerések sokat is lendítenek rajta, sokkal inkább egy folyamat eredménye. Egy régi szombatiskolában azt tanultam, hogy nem az a bölcs, aki nagyon sokat tud, hanem az, aki a helyes tudását helyesen alkalmazza.   Ha ez így van, akkor az éppen nyi

Jézus keresztsége

Kép
Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett, azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt az ég, és látta, hogy Isten Lelke mint egy galamb aláereszkedik, és őreá száll. És íme, hang hallatszott a mennyből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm. Máté evangéliuma 3:16-17 Jézus keresztsége nem (csak) a keresztségről szólt. Ahány egyház, annyiféle elképzelés van arról, hogy hogyan, mikor — illetve kinek a döntése alapján — kell megkeresztelkedni (bemerítkezni, vagy megkeresztelni valakit). Akik úgy gondolják, hogy a keresztény ember bemerítkezés által kell, hogy szövetséget kössön Istennel, azok viszont nagy valószínűséggel mind erre az igére mutatnak bizonyítékként. A logika megkérdőjelezhetetlen; de ha csak ennyit értünk meg a leírtakból, a lényeget elveszítjük szem elől! Jézus születésekor az angyal azt az utasítást adta Józsefnek és Máriának, hogy gyermeküket nevezzék Jézusnak. Ma a spanyol ajkú világban népszerű a Jesús név, kétezer évvel ezelőtt a zsidók között v

A betlehemi csillag

Kép
„És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát.” Máté evangéliuma 2:10-11 Nem tudjuk, hogy kik voltak, hogy mennyien voltak, hogy pontosan honnan jöttek, hogy mivel foglalkoztak, hogy volt-e családjuk. Viszont, amit tudunk: mikor feltűnt az égen a messiási jel; - Nem távolról rajongva hallelujáztak, hanem a legközelebb akartak kerülni a Megváltóhoz. - Nem a szolgáikat küldték, hanem személyesen mentek. - Nem akkor kapkodtak, hanem már útra készen voltak. - Nem érdekelte őket, az út hossza, fáradalma, veszélye, örömmel néztek a cél felé. - Nem azzal törődtek, hogy mások, Heródes és az írástudók, mit mondanak és tesznek, illetve mit nem tesznek, ők örömmel mentek Betlehembe. - Nem üres kézzel, kéregetve álltak az Isten Fia elé, hanem a legnagyobb királynak kijáró a