Lehetséges-e?

"Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket. Igazság fáinak nevezik őket, az ÚR ültetvényének: őt ékesítik."
Ézsaiás 61,3


Lehetséges-e, hogy pozitív irányban megváltozzanak a dolgok? Ez egy nagyon komoly kérdés, mivel a kutatások (Ipsos:  https://www.weforum.org/agenda/2017/12/you're-probably-too-pessimistic) azt igazolják, hogy kis hazánkban, sőt az egész világon egyre pesszimistábbak az emberek. A 2017. év végi felmérések szerint az országok kétharmadában nő a borúlátás. Meglepő lehet az a tény is, hogy hazánk a középső mezőnyben található. Általában mindig pesszimistábbnak tartjuk magunkat másokhoz képest. A fél pohárból mi legtöbbször az üres részt látjuk. De akkor mire véljük mindezt? Mások még inkább sötéten látnak? Ha igen, akkor vajon milyen lehet a valóság? És igen, akár ezer okot is fel tudnánk sorolni: globális felmelegedés következtében kialakult időjárási zavarok, katasztrófák; megújuló gazdasági válságok és az ebből fakadó tehetetlenség érzése; korrupciós és egyéb botrányok miatt kialakult passzivitás; igazságtalanságok miatti apátia; az egészségügyi helyzet elképesztő vélt/valós romlása az egész világon, és még sorolhatnánk. Van ebből kiút? Amikor ennyi negatívum éri az embert van-e helye egyáltalán még a pozitív gondolkodásnak?

A megjövendölt és valóra vált fogságba induló, és ott szenvedő zsidóság minden reménye veszni látszott. Nincs többé haza, nincs otthon, nincs család! Nincs templom, nincs istentisztelet, nincsenek szolgálattevők, papok. Talán még az Istennek az irgalma is elfogyott már, mert csak szenvedés maradt. Lesz-e viszontlátás? Lesz-e még valaha megújulás? Ennek a csüggedő népnek szólt a próféta által az Úr ígérete. Abban az időben ha valaki szenvedett, hamuval hintette meg a fejét. Ha elveszített valakit, gyászfátyolt hordott és sirató éneket énekelt. Isten népéből kitagadottakká, bűnösökké és így elveszettekké lettek. Az ígéret azonban mindent megváltoztatott. Hamu helyett ünnepeken hordott fejdíszt ígért. Gyászfátyol helyett illatos olajat, ami a felkenetésnek is a szimbóluma volt. És sok-sok öröméneket, mert a népet Isten maga fogadja majd vissza szövetségébe. A bűnösök újra az igazság fiaivá válhatnak, és általuk megújul az Isten elveszett, csodálatos kertje is, mert maga a föld lesz Édenné.

Mire fel ez a csodálatos ígéret? Mit tettünk, mit teszünk mi mindezért? Ézsaiás szerint nem az ember érdeme ez, hanem az eljövendő Messiásé, aki munkája által valóra váltja mindezeket. Így vált az ószövetség népének adott ígéret Jézus Krisztusban, a világ Megváltójában, mindannyiunk reménységévé és okká, hogy pozitívan tekintsünk a jövőbe, és lássuk meg annak legjobb oldalát! Hát szép napot mindenkinek!