A szombat jele

"Mondd meg Izráel fiainak: Tartsátok meg szombatjaimat, mert jel ez köztem és köztetek nemzedékről nemzedékre, hogy megtudjátok: én, az Úr vagyok, aki megszentellek titeket.”

Gyerekkoromban, a hosszú autóutakon kedvelt játékunk volt a családdal, hogy a szembe jövő autók formájából, vagy mikor már közelebb értek, az emblémájukból minél hamarabb megpróbáltuk kitalálni a jármű márkáját. Aztán, ahogy egyre nagyobbak lettünk, már nem csak a márkája, de a modell neve is feladattá vált. Minél többet játszik ilyent az ember, (vagy minél többféle autót lát az életében) egy idő után már csak puszta ránézésből felfedezheti a hasonlóságokat az azonos márkájú autók között. Egy fényszóró formája, a rádióantenna elhelyezése, vagy a csomagtartó kinézete gyakran jellemzővé válik egy gyártóra, és ugyanazokat a vonásokat megtalálhatjuk a különböző modelleken is. Messziről megkülönböztethető a Volkswagen és a Hyundai, vagy a Renault és a BMW.

Valahogy így, messziről megkülönböztethető az az ember is a többi között, aki szövetséget kötött Istennel. Máshogy gondolkozik, máshogy kezeli a konfliktusokat, máshogy viselkedik általában véve, az arca pedig ragyog az Istennel szerzett tapasztalatoktól. Az egyik konkrét megkülönböztető jel pedig, amiről Isten is beszél a mai nap igei gondolatában, a vele töltött nyugalomnap, a Szombat. Az igazi keresztény ember várja, hogy időt tölthessen az Urával, szívesen “áldoz" hetente egy napot arra, hogy Isten jelenlétében lehessen. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hét többi napján mellőzné a kapcsolatot. Azt viszont igen, hogy hetente 24 órát kizárólag a Teremtővel való közösséggel tölti.

Olyan fontos eleme ez a kereszténységnek, hogy Isten már az ószövetségben, az izraeli nép számára kőbe véste, a tízparancsolatba jegyezte. A nyugalomnap törvénye azonban nem önkényes törvény. Nem csupán azért adatott, mert Istennek úgy tetszett. A heti nyugalomnap törvénye, ahogy az összes többi is, az ember érdekeit szolgálja. Mózes számára megmutatta Isten a fenti igében, hogy miért fontos a szombat jele: ez által ismerjük fel azt, hogy saját erőnkből nem lehetünk szentek. Úgy, ahogyan mi elkülönítjük Isten számára a szombatot, úgy ő az, aki elkülönít bennünket a nemesebb, jobb életre. Mi vagyunk Isten “szombatjai”. És ő a legjobbat szeretné kihozni belőlünk. Így válunk szentté, megkülönböztethetővé, különlegessé. Mindenki olyanná válik, mint az emberek, akikkel a legtöbb időt tölti: így válunk mi is olyanná, mint az Istenünk, ha heti egy napunkat neki szánjuk.

Holnapután szombat lesz, te hogyan töltöd?