Isten szerelme

„Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.



A felsorolás részlet gazdagon tér ki minden olyan eshetőségre, amely fenn áll. Annak esélye, hogy bárki is Isten és az Ő kiválasztottjai közé férkőzzön, a nullával konvergál. Jó ezt tudni, de jó ebben újra és újra megerősödni.

„Akik az engedelmesség útján járnak, számos akadályba ütköznek. A világ erős, szövevényes befolyásával magához kötheti őket. De az Úr hatástalanítani tud minden olyan erőt, amely választottai elbuktatására irányul. Az Ő erejével győzhetnek minden kísértésen, küzdhetnek le minden nehézséget”. (EGW- Próféták és királyok 302. old.)

A választottak földi élete éppen az Istennel, ellenséges hatalmakkal való aktív harc miatt telve van olyan nyomorúságokkal, amelyek szorongással töltik el Isten gyermekeit. Kérdésessé teszik bennük az üdvösség teljességének valóságát, mert átérzik, hogy ezek által a sátáni erők akarják őket elszakítani Krisztustól.


Isten választottait semmi sem szakíthatja el szeretetétől. Ebben a részben elgondolkozhatunk azon, hogy van-e üdvbizonyosságunk, vagy üdvbizonytalanságban élünk-e. A választ a korábbi versekben találjuk meg (31-32): „Mit mondjunk tehát erre? Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? Ez a döntő válasz és az ezt követő versek csak megerősítenek bennünket ennek valóságában. Krisztus első helyre üdvösségünk kérdését tette a fő helyre, vagyis minden minket támadó, magával Krisztussal találja szembe magát. Még jobban bizonyítja ezt Krisztus kereszthalála, aki magára vette az emberiség bűneit, köztük az enyémet is és győzött a bűn felett. Ezek után ráadás az, hogy az egész örökséget nekünk kívánja adni, és semmi sem választhat el bennünket ettől.