A kívánatos bölcsesség


„Egyél, fiam, mézet, mert jó, és a lépes méz édes az ínyednek. Tudd meg hát, hogy ilyen a bölcsesség a lelkednek: ha megtalálod, van jövendőd, és reménységed nem semmisül meg.”

Mi köze van a méznek a bölcsességhez? A fenti két mondat a példabeszédek könyvéből származik, ahol egymás után sorakoznak a különböző jó tanácsok, intelmek, lelki útravalók. 

A ma népszerű életmód tanácsadók egymondatos „bölcsességeket” osztogatnak, melyek szépen hangzanak, de nem sokra megyünk velük. A Bibliában található mondások nem egyszerűen az életre tanítanak, hanem az istenfélő élet áldásait mutatják meg. Salamon idejében is voltak művelt, képzett emberek (ő maga is az volt), de nem az emberi bölcsességben találta meg az élete értelmét.


A méz, pontosabban a „színméz” vagy lépesméz a legtisztább forrású mézre utal. Ez a fajta tiszta, eredeti, hamisítatlan bölcsesség ami reményteljes jövőt ígér számunkra. Nem a diplomák száma ad reményt, hanem Isten igaz ismerete. A Biblia szerint ez a bölcsesség kezdete (Példabeszédek 9:10)

Jakab levele szerint van „földi, testi, ördögi” bölcsesség is, amelyből semmi jó nem származik. Ha a bölcsesség nem párosul az isteni jellemmel, akkor a gonoszság forrása lesz. Az istenfélelemmel párosuló bölcsesség ezzel szemben áldást, reményt hoz számunkra és másokra is.

„Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudjatok az igazsággal szemben. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar és mindenféle gonosz tett található. A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. Az igazság gyümölcse békességben vettetik el azoknak, akik békességet teremtenek.” (Jakab levele 3:13-18)