Amit mindig is hallottam...


"A mit azért ti kezdettől hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha bennetek marad az, a mit kezdettől fogva hallottatok, ti is az Atyában és a Fiúban maradtok."
1Jn 2,24

A hallás képessége már az anyaméhben kifejlődik, így minden egészséges baba már születésétől kezdve hall. Hallását arra használja, hogy minél több információhoz jusson az őt körülvevő világból. Felfigyel, ha szólnak hozzá, három hónaposan már a maga módján válaszol. Öt hónapos korában megkülönbözteti a hang forrását, lassan felismeri, ha a nevét mondod és mosollyal jutalmaz. De vannak tudósok, akik azt mondják van egy hang, amit minden baba már születése előttről ismer, az édesanyjának a hangja. Sok kismama attól kezdve, hogy tudatosul benne a terhessége, becézgeti gyermekét, beszél hozzá, énekel neki, ami nagyon jó hatással van a biztonságban növekvő magzatra. Vannak szülők, akik együtt teszik ezt, mert az édesapa is csatlakozik és ez is nagyszerű dolog. Elmondhatjuk tehát, hogy egy egészséges családban a szeretet hangja az, amit először meghallunk.

Amikor Isten megteremtette az embert pontosan ezt szerette volna elérni, hogy mindannyian kezdettől fogva a szeretet nyelvén értsünk és azt beszéljük. Sajnos a mi világunk azonban ma már másképpen működik. Sok gyermeknek nem jut elég szeretet és így anélkül nőnek fel.

A Biblia szerint, amikor keresztények leszünk, Isten családjába születünk újjá. Ez a lelki újjászületés nagyon hasonlít eredeti születésünkhöz. Kezdettől fogva a szeretet nyelvén szól hozzánk Isten. Az Ő szeretete az, amit megismerve, amire hallgatva felé indultunk. Ahogy a szülő kezdeményezte az első perctől kezdve gyermekével a kommunikációt, úgy volt új életünk kezdeményezője is Mennyei Atyánk. Ha meg akarunk maradni az Ő szeretetében csak egy dolgunk van: megőrizni mindazt, amit Tőle hallottunk. A szívünkbe zárni és aszerint élni.