Örökre feltámadt...

"Azt pedig, hogy föltámasztotta halottaiból, úgy hogy többé már nem tér vissza az enyészetbe, így mondta meg..." 
Apostolok cselekedetei 13.34

Voltál már adósságcsapdában? Amikor úgy érezted: vége, nincs tovább... (Ha azt mondod nem, akkor az azért lehetséges, mert nem tekintesz vétkeidre és hibáidra úgy, mint adósságra, amelyet egyszer meg kell fizetned.) 
Krisztus meghalt bűneinkért, átvéve az adósságunkat, hogy életünk lehessen. Ahogyan Pál magyarázza az Antiókhiai zsinagógában: "őáltala hirdetjük nektek a bűnök bocsánatát; és mindabból, amiből Mózes Törvénye által nem igazulhattatok meg, őáltala mindenki megigazul, aki hisz." (Csel. 13.38-39) A bűnbocsánat bizonyítékaként az Atya feltámasztotta Krisztust, és ő "többé már nem tér vissza az enyészetbe". Krisztus olyan áldozatot hozott értünk, amelyet nem szükséges megismételni. Nincsen olyan bűn, amelyre - hogyha belátjuk, megbánjuk és megvalljuk - ne lenne elegendő az a fedezet, amelyet Krisztus halála biztosít. Sőt nem csupán készfizető kezességet vállalt a bűneinkért, de felelősséget is vállalt értünk, az átformálódásunkért. Miután feltámadt és felvette újra isteni hatalmát, azt ígéri, hogy velünk lesz minden nap, és hozzásegít egy megváltozott élethez. "Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket." (Zsid. 10.14) Tőlünk azt kéri: menjünk hozzá, és ragadjuk meg békejobbját. 

Legyen áldott a napod! 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia