Méltó a Bárány!


És láttam, és sok angyal hangját hallottam a trónus, az élőlények és a vének körül, számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt; és így szóltak hatalmas hangon: "Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás!"

Aki nem a végénél kezdi olvasni a Bibliát, az könnyen megérti, hogy a Bárány, akit dicsőítenek nem más, mint Jézus Krisztus, a világ Megváltója. A bűneset után Ádám és Éva fiai már ismerték a Bárány áldozatának jelentőségét:

„Ábel juhpásztor lett, Kain pedig földművelő. Egy idő múlva Kain áldozatot vitt az Úrnak, a föld gyümölcséből. Ábel is vitt az elsőszülött bárányokból, a kövérjükből. Az Úr rátekintett Ábelra és áldozatára, de Kainra és áldozatára nem tekintett. Emiatt Kain nagy haragra gerjedt, és lehorgasztotta a fejét. (1Móz 4:2-5)

Amikor Ábrahám élete legnehezebb próbájára készült, „Izsák megszólította apját, Ábrahámot: Apám! Ő pedig felelt: Itt vagyok, fiam. A fiú megkérdezte: Itt van a tűz meg a fa, de hol van az áldozatra való bárány? Ábrahám azt mondta: Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról, fiam. Így mentek tovább ketten együtt.” (1Mózes 22:7,8)

Később, az izraeliták Egyiptomból való szabadulásának előestéjén el kellett készíteni egy bárányt, és a vérével megkenni az ajtófélfákat, hogy elkerüljék az elsőszülöttek halálát. A bárány vére életet, szabadulást jelentett számukra.

Ézsaiás próféta úgy látja Jézust, mint csöndes, alázatos áldozati bárányt.  „Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját.” (Ézsaiás 53:7)

Keresztelő János egyértelműen rámutat, hogy kit kell meglátni Jézusban, aki szeretne általa megkeresztelkedni. „Másnap János látta Jézust, amint jön felé, és így szólt: "Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét!(János 1:29)

Végül ott látjuk a kereszten megfeszített Megváltót, aki ezzel az egyetlen áldozatával megadta mindenkinek a lehetőséget a bűntől való szabadulásra. Ez az isteni szeretet, az emberré váló, önmagát megüresítő és megalázó Krisztus, aki egyedül méltó az imádatra.

A Jelenések könyve több mennyei tróntermi jelenetet mutat be, ahol az ott lévők mind Jézus imádják két oknál fogva. Egyrészt, mert ő a Teremtő, másrészt Ő a Megváltó.

Isten országának lényege – itt és ott – nem a gyöngykapuk és arany utcák, hanem a Bárány imádása. Miért ne tennénk meg most?