István


„Ő azonban Szentlélekkel telve az égre függesztette tekintetét, és látta Isten dicsőségét és Jézust, amint Isten jobbja felől áll. Akkor így szólt: Íme, látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint Isten jobbja felől áll.” (Apcs 7:55-56)

István bajba került, nagy bajba. A zsidó nép vezetői meg akarták őt ölni, csupán azért, mert megvallotta hitét Jézus Krisztusba, mint személyes Megváltójába, valamint megfeddte a vezetőket keményszívűségükért és hitetlenségükért. A vezetők még István prédikációja közben eldöntötték, hogy megölik őt. A pontot az tette fel az i-re, amikor István ezt mondta: „Íme, látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint Isten jobbja felől áll.”

Az „emberfia” kifejezést az egész újszövetségeben csupán Jézus használta. Az is kiderül, hogy István Jézusra gondolt alatta, mint ahogyan Jézus is önmagára vonatkoztatva használta ezt a kifejezést. De mit értettek az István prédikációját hallgató zsidók az „emberfia” kifejezés alatt? Abban a korban még nem volt írott újszövetségi szentírás, tehát csakis az ószövetségi szentírás szövegeiben találjuk meg a választ. Dániel próféta könyvében ezt olvashatjuk: „Láttam az éjszakai látomásban: Jött valaki az ég felhőin, aki emberfiához hasonló volt; az öregkorú felé tartott, és odavezették hozzá. Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg.” (Dán 7:13) Itt az emberfia úgy kerül bemutatásra, mint akik mindenek felett való, soha el nem múló hatalmat kap Istentől (az öregkorútól) minden földi ország és nép felett.

Jézus Krisztus azt üzente életveszélyben lévő szolgájának, Istvánnak, hogy nem kell félnie semmitől, mert Urának hatalma és uralma végtelen. Még ebben a kritikus helyzetekben is bízzon Jézusban, mert neki gondja van rá. Testét megkínozhatják, meg is ölhetik, de mivel ő Jézust választotta, ezért a végső számadás napján maga az Emberfia fogja védelmezni és ügyében igazságot szolgáltatni.

Életünkben érhetnek bennünket veszélyek, krízisek, sorkosz talán teljesen ártatlanul. Ilyenkor – Istvánnal együtt mi is – emeljük tekintetünket az ég felé és lássuk meg, hogy Jézus, a mi Urunk Istennek jobbján ül és örök uralmat gyakorol mindenek felett, ügyünket védelmezi és igazságot szolgáltat. Isten iránti hitünk, bizalmunk legyen erős minden körülmények között, mert Ő az Úr mindenek felett!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet